Hirdetés

Berde-cipó

Dr. Málnási Ferenc
Berde-cipó
Orbán Balázs által készített fotó a régi gimnáziumi épületről, 1864

1333. Székelykeresztúr a nevét onnan kapta, hogy templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. 1333: de Sancta Cruce, 1459: Keresthwur. Az 1567. évi regestrum 30 kapuval jegyzi. 1630: Székely Keresztúr. (A Szent Kereszt ereklyék tisztelete a középkorban igen fontos volt, a kereszt fájának fordulatos története számos narratív képciklust ihletett. Árpád-házi királyaink is szert tettek néhány darabra abból a fából, amelyre az Üdvözítőt felfeszítették, s így a Magyar Királyság területén a 12–13. században igen elterjedt volt a Kereszt kultusza.) Az 1333-as pápai tizedjegyzék szerint a templom plébánosa Jakab. A 11–12. században már volt román stílusú temploma.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


1395-ben Zsigmond király oklevelet állított ki, „in Oppido Kereszthwur” – mezővárosi rang­ra emelte. Híres szitakészítőiről korábban Szitás-Keresztúrnak is hívták.
1458. A római katolikus templom szentélyén ez az évszám áll, de ekkor valószínűleg csak a korábbi, 12. századi templomot építették át. Dominus Blasisus plebanus de Sekel Kerestur valószínűleg a reformáció idején az utolsó katolikus papja, az 1568-ban említett Marosi Synning János már protestáns lelkész volt. „Marosi Synning János, pastor ecclesiae Dei, quae est in Keresztur Siculorum”.

1630-tól maradtak fenn adatok a református és unitárius vallási felekezetek vitáiról, Rákóczi György (1591–1648) a templom kettéosztását s a harang közös használatát javasolta. 1646-ban az „öreg” templomot, a parókiát és a tanítói lakást a reformátusoknak ítélik, míg a harangot az unitáriusok kapják meg. 1765-ben a templomot elhagyottként említik.

1767-ben lett a katolikusoké, 1767. augusztus 20-án mondja el az első szentmisét Lukács György főesperes és prédikál Lestyán Mózes székelyudvarhelyi plébános. 1568-ban, az Erdélyi Unitárius Egyház megalakulásának évében Székelykeresztúron a piactéri templom és a mellette levő épület az egyház tulajdonába került. Kanyaró Ferenc 1899-ben, a Keresztény Magvetőben megjelentetett cikkében, Az első székely iskolamester címmel, azt írta, hogy a kolozsvári Unitárius Kollégium birtokában írásos bizonyíték van arra, hogy 1568–69-ben létezett az első iskolaigazgató Keresztúron: Marosi Synnig János két, Méliusz Juhász Péter tanait támadó vitairatot bekötve dedikált „Nemes … Szemerjai Bora András úrnak, a keresztúri iskola igazgatójának…” Az iskoláról sajnos többet nem tudunk.

1632–1644 között református templom épült, de egy tűzvész elpusztította. 1767-ben a templomot reformátusok és unitáriusok közösen használták, mai képét az 1779–1821 közötti javítások idején kapta. 1781–1792 között unitárius templom épült.

1822–34. Református templom épült a régi helyére. 1646-ban katolikus iskoláról tudunk. 1712-ben Homoródszentmártoni Bíró Sámuel, az unitáriusok első főgondnoka vetette fel a székelykeresztúri iskola építésének gondolatát (celebris Scolat evigálnánk…), de a Habsburg-uralom miatt ez nem sikerült.

1793-ban a homoródalmási zsinat jóváhagyta az iskola építését, Abrudbányai Szabó Sámuel, az első igazgató – majd Bán Péter, Koronka József, Marosi Gergely, Pap Mózes és mások tevékenysége nyomán 1796-ra elkészült az első négy szoba vesszőből és sárból. Az iskola jelszavává vált mondat szellemében dolgoztak: Musis et virtutibus – Egy véka tudomány mellé egy köböl erkölcsöt.

1794-ben megkezdi tevékeny­ségét az unitárius nagygimnázium, elemi osztályokkal. Első tanítója az alsóboldogfalvi Bán Péter volt. 1798-ban már 10 terem áll készen. 1805-től indult meg a gimnázium jelenlegi, régi épületének megépítése kőből, 1850-ben nyílik meg, majd tovább épül. 1811-ben a korondi zsinaton elfogadott és Brassai Sámuel által javasolt oktatási reformnak megfelelően anyanyelven folyt az oktatás. Simén Domokos visszaemlékezései: „1842-ben… apám a székelykeresztúri gimnáziumba vitt. Az 1848-ik év azonban félbeszakította tanulmányaimat. Alig írta meg Petőfi »Nemzeti dal«-át…, minden honi ajkáról ez zengett. A keresztúri iskolában is ezt énekelte a deák-gyermek. Március vége feléig a nemzeti érzelmek zajlása már oda emelkedett, hogy a deákok egész enthuziazmussal mentek fel a városba [akkor még Keresztúrfalván volt a Gimnázium!] leverni az egyetlen kétfejű sast a postáról… Le is verték utána, és sárba tiporták…” (Dr. Borbély István: Simén Domokos és kora. Keresztény Magvető, LVIII. [1926] 52.) A társadalmi igazságtalanság és magyarszabadság-ellenesség jelképének – a kétfejű sasnak – a leverése az Unitárius Kollégium diákjai­nak műve! Egyed Ákos szerint „a mozgósítás oroszlánrészét az értelmiség végezte el, a lelkészek, ügyvédek, tanítók, gazdatisztek…, függetlenül származásuktól, tanulóéveikben Nagyenyed, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Marosvásárhely és Székelykeresztúr iskoláiban magukba szívták a reformkori eszméket… lelkesen támogatták az átalakulások programját, s az események sodrában többen demokrata forradalmárrá váltak”. (Egyed Ákos: Háromszék 1848–1849) Például Gábor Áron ágyúütegének egyik parancsnoka a székelykeresztúri Dáné Károly tizenhét éves tüzértiszt volt, id. Dáné Mózes keresztúri lelkipásztor fia. De a sort folytathatnánk, mert a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban tanultak: Tarcsafalvi Pálffy János (1804–1857), a neve után találjuk a „cum laude” minősítést; Berde Áron (1819–1892), aki 1826–1834 között, hét esztendőn át vizsgázott kitűnő eredménnyel, a kolozsvári tudományegyetem első rektora volt, adományából épült a mai Orbán Balázs Gimnázium épülete, s ő biztosította a napi 50 darab „Berde-cipót” az iskola rászorultjainak; Aranyosrákosi Székely Sándor (1797–1854) unitárius püspök, író, a nemzeti eposz úttörője; Nagyajtai Kovács István (1799–1872) szerkesztő; Szentiváni Mihály (1813–1842) költő, író, Kriza János (1811–1875) unitárius püspök, a Vadrózsák gyűjtője-szerkesztője, Jakab Elek (1820–1897), Bem katonája, történész, könyvtárát adományozta volt iskolájának. Az 1848–49-es hősök névsora, akik között református lelkész, tizenhét éves tüzértiszt, földműves, inas, tanuló, majd lelkész, gimnáziumi kisdiák közvitéz stb. volt – szám szerint 49-en. A segesvári csatatéren nyolc résztvevő nevét ismerjük. 1856-ban helyi tantervű iskola, 88 diákkal.

1857–1876 között bővítették az iskolát, a költségeket az angliai unitáriusok mellett a környék unitáriusai adták össze, báró Orbán Balázs alapítványa mellé, aki későbbi végrendeletében is ösztöndíjalapot létesített.

1888-ban Berde Mózes adománya a tanárok fizetéséhez és a könyvtár gazdagításához járult hozzá, a diákok részére pedig létrehozta a „cipóadományt”, 50 diák naponta Berde-cipót kapott…

1904. Sándor János igazgatósága alatt beindult a hatosztályos gimnáziumi képzés.

1908. A gimnázium államilag támogatott iskola lett.

1913–1914 között, Pap Mózes igazgatósága alatt felépült az új iskolaépület, a következő évben kilencosztályos gimnázium.

1919 után magyar tannyelve és felekezeti jellege megmaradt.

1940–1948 között az iskola Báró Orbán Balázs Unitárius Főgimnázium.

1948-ban állami iskola, értékes könyvtárát elhurcolták. (Hány és hány iskolánk könyvtára jutott hasonló sorsra!)

1977-től ipari líceum, az I–VIII. osztályait 1990-ig függetlenül működtették 4-es Számú Általános Iskolaként, majd Kriza János Általános Iskolaként. Mellette a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Gál Tamás Általános Iskola, a Zeyk Domokos Általános Iskola.

1990. Orbán Balázs Gimnázium - Orbán Balázs halálának 100. évfordulójára.

1993-tól az Unitárius Egyház újraindította a felszámolt iskolát, előbb a középiskolai osztályok indultak, majd elemi iskola is, Fekete János igazgató vezetésével. 2003-tól Varga Margit igazgató vette át az iskola vezetését, 2004-ben az Unitárius Egyház visszakapta az önkényesen elvett épületét, 2005-ben az iskola jogi személyiségű státuszt kap, 2006-ban Berde Mózes Unitárius Kollégium. 

Az iskola jeles személyiségei: Tarcsafalvi Szilveszter György teológusprofesszor, Nagyajtai Kovács István történész, Szent­miklósi Tiboldi István népköltő, Aranyosrákosi Székely Sándor püspök, történetíró, a Székelyek Erdélyben szerzője, Darkó Mihály tankönyvíró, Szentiványi Mihály költő, Kriza János püspök, akadémikus, a Vadrózsák gyűjtője, Jakab Elek történész, Pap Mózes, Nagy Lajos, Simén Domokos, Benczédi Gergely – tanárok, egyházi írók, Kovács Lajos püspök, Szabó Árpád püspök, Balázs Ferenc lelkész és sokan mások…



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!