Az éghajlat változása nem a jövő gondja, a jelen válsága
Bár most éppen tartósan jóval fagypont alatt van a hőmérséklet, egy hazai klímaváltozással foglalkozó tudományos szakportál nemrég kiadott tanulmánya szerint Románia városi lakosságának fele 2040-ig extrém hőhullámoknak lesz kitéve.
Románia városi lakosságának fele 2040-ig extrém hőhullámoknak lesz kitéve, a nagyvárosok és falvak között akár 3–8 Celsius-fok közötti hőmérséklet-különbség is lehet – írta G4Media portál az InfoClima România tudományos szakportál frissen publikált jelentése alapján. A jelentés címe Románia klímaállapota 2025: hol tartunk és merre haladunk, amelynek nemrég a második kiadását is publikálták.
Egyre látványosabbak a változás következményei
Az InfoClima România szakértői szerint 2025 világosan megmutatta, hogy a klímaváltozás nem a távoli jövő problémája, hanem már most érezhető, egyre gyakoribb és egyre látványosabb következményekkel jár. Romániában a szélsőséges hőhullámok, az elhúzódó aszályok, az időszakosan lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a szokatlan időjárási jelenségek egyre nagyobb terhet rónak az élővilágra, az infrastruktúrára és a helyi közösségekre. Úgy vélik: a 2025-ös év megmutatta, hogy a kihívásokra való alkalmazkodást és a felkészülést már nem lehet tovább halogatni. Ebben az összefüggésben a jelentés kulcsmegállapításaira hivatkoznak, amelyek szerint Romániában 2024-ben az éves átlaghőmérséklet országos szinten 3,1 Celsius-fokkal haladta meg az 1971–2000 közötti időszak átlagát. Mint részletezték Románia közelmúltjának leghosszabb aszályos időszaka 2022 tavaszától 2025 nyaráig tartott, miközben 2024-ben több mint ezer súlyos viharos jelenséget regisztráltak, köztük nagy méretű jégesőket, orkánerejű szelet és rendkívüli csapadékhullásokat.
Arra is kitértek, hogy a következő évtizedekben megbillenhet az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere, ami Európában – így Romániában is – kiszámíthatatlanabb időjárást és súlyos gazdasági-társadalmi következményeket hozhat. Szóvá tették, hogy a hazai gazdaság szén-dioxid-kibocsátása jóval meghaladja az uniós átlagot: minden megtermelt euróra közel fél kilogramm CO₂ jut, miközben az ország energiafelhasználásának mintegy 70 százaléka továbbra is fosszilis forrásokból származik.
Nyoma nincs derűlátásnak
Emlékeztettek: a 2024-es aszály következtében hatalmas mezőgazdasági területek semmisültek meg. Egyre melegebb van, gyakoribbak a hőhullámok, hosszabbak az aszályok, majd hirtelen jönnek a nagy esők, ami megviseli a vízkészleteket, a mezőgazdaságot és az emberek egészségét is. A szakértők szerint ez már nem elszigetelt bajok sora, hanem tartós probléma, amelyhez Romániának alkalmazkodnia kell, különben a következmények egyre súlyosabbak lesznek. A tanulmány szerint Romániában az elmúlt években nőtt a hőséghez köthető halálesetek száma, különösen a hőhullámok idején, ami egyre komolyabb terhet ró az egészségügyre és a legkiszolgáltatottabb emberekre. Ráadásul nem egyenlő mértékben: az ország nyugati részén több áldozatot szedett a szélsőséges időjárási jelenség. Emellett egyes településeken már most is gondot okoz a nyári ivóvízellátás, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gyakoribb aszályok miatt ez a probléma a következő években tovább súlyosbodhat.
