„Átalakul, de nem szűnik meg”
Július végén megszűnik a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) formája – erről Ruff Bálint, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter döntött. Az alapítói határozatot Orbán Balázs, az MCC Alapítvány kuratóriumának korábbi elnöke úgy kommentálta: az új magyar kormány megszünteti a tehetséggondozó intézményt. Az MCC vezetősége szerint az intézmény más szervezeti formában működhet tovább.
Ruff Bálint magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter július 2-án írta alá azt az alapítói határozatot, amely szerint július 31-ével megszűnik a Mathias Corvinus Collegium közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi formája. A dokumentumot Orbán Balázs, az MCC Alapítvány kuratóriumának korábbi elnöke tette közzé közösségi oldalán azt állítva: a magyar kormány megszünteti a tehetséggondozó intézményt. Bejegyzésében úgy fogalmazott: a döntés harminc képzési helyszín bezárását, nyolcezer diák programjának megszűnését, több száz oktató elbocsátását, kutatások és vitakörök leállítását, nemzetközi ösztöndíjprogramok megszüntetését, valamint kollégiumi férőhelyek és táborok elvesztését eredményezi. Szerinte a döntésnek nem politikusok, hanem fiatalok, szülők és pedagógusok lesznek a vesztesei.
Szülői aggódás
Viszonylag nagy sajtóvisszhangra lelt egy szatmárnémeti szülő Magyar Péter miniszterelnökhöz és Ruff Bálint miniszterhez intézett nyílt levele. A levél szerzője azt írta: megérti a KEKVA-rendszer felülvizsgálatának szükségességét, ugyanakkor arra kérte a döntéshozókat, hogy az alapítvány megszüntetése után is biztosítsák a tehetséggondozó program folytatását. „Értjük az indokot, megértjük a »felnőtt-MCC« iránti ellenszenvet, a pénzügyek és a kekvák átvilágításának szükségességét. Viszont 8000 gyermek van a Kárpát-medencében, akiknek ezek az előadások, képzések jelentik a hozzáadott értéket a jelenlegi (bármelyik országbeli) tanügyi rendszerhez képest. A mi hetedikes fiunk egy iskolai hét után is, szombatonként örömmel kel fel és siet a pénzügyi tudatossági vagy épp művészettöri kurzusra. Egy szülőtárs 109 kilométerről hozza a gyermekét (…)” – áll a levélben.
Hangsúlyozta: az általános- és középiskolás szinten az MCC képzésein a gyermekek nem találkoztak politikai tartalmú oktatással vagy befolyásolási szándékkal, a programot pedig fontos kiegészítésnek tartja a közoktatás mellett.
„Kérlek, mérlegeljétek, az MCC Alapítvány megszüntetése után milyen formában lehet ezt a képzésprogramot továbbvinni, például tandíjas rendszerben. Fektessetek le szigorú költségvetési szabályokat, kontrollmechanizmusokat, de ne vegyétek el a gyerekektől ezt a lehetőséget” – fogalmazott.
Nem megszűnik, csak átalakul
Az MCC vezetősége ezt követően közleményben reagált a kialakult helyzetre. Azt írták: az alapítói határozat félreérthető lehet, ugyanakkor nem egy váratlan kormányzati döntésről van szó, hanem az MCC-ről szóló törvényben rögzített menetrend egyik lépéséről. Közlésük szerint az alapítói jogok gyakorlójának július végéig intézkednie kellett a KEKVA-forma megszüntetéséről. Mint részletezték: ezt követően a magyar kormány határozatot hoz a KEKVA megszüntetéséről, majd felhívja az államháztartáson kívüli alapítót, hogy nyilatkozzon a további működtetésről. Ha az alapító vállalja az intézmény fenntartását, a kormány visszavonja a megszüntetésről szóló döntést. Az MCC szerint az intézkedések célja, hogy az intézmény más szervezeti formában folytathassa működését.
Egyelőre zavartalanul működnek az erdélyi programok
Lapunk megkereste Talpas Botondot, az MCC erdélyi tevékenységéért felelős igazgatóját, aki elmondta: jelenleg ők is a magyar kormány által közzétett menetrendből tudnak kiindulni, ezért egyelőre nem ismert, milyen szervezeti formában működhet tovább az intézmény. Hozzátette: reményeik szerint július végére vagy augusztus elejére már tisztábban látszik, hogyan fogják folytatni. Talpas Botond a Hargita Népének elmondta: az MCC erdélyi programjai jelenleg zavartalanul működnek. Zajlanak a nyári táborok, épp készítik elő a következő tanévet, folytatják a toborzást is. Kérdésünkre közölte: ezeknek a tevékenységeknek a lebonyolításához rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Mint részletezte, a junior programba (egyéves képzés, amelyre azok a középiskolai tanulmányaikat éppen befejező diákok jelentkezhetnek, akik valamelyik kolozsvári egyetemen kívánnak továbbtanulni – szerk. megj.) július 13-ig várják a jelentkezőket, az 5–8. osztályosoknak meghirdetett képzésre pedig több mint 1920 diák jelentkezett.
– A jelentkezésekből is látszik, hogy van igény a programokra. Azt tapasztaljuk, hogy a szülők és a diákok is fontosnak tartják azt a munkát, amelyet végzünk
– fogalmazott Talpas Botond.
A magyar kormány ütemterve
A magyar kormány által közzétett ütemterv szerint júliusban további döntéseket hoznak a KEKVA-k átalakításával kapcsolatban. Július 18-áig a nem állami alapítóknak kell nyilatkozniuk a további működtetésről, augusztus 31-ével pedig megszűnnek a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A tájékoztatás szerint azoknál a KEKVA-knál, amelyeknek az államon kívül más alapítójuk is van, a nem állami alapító dönthet arról, hogy a jövőben is működteti-e az intézményt. Ebben az esetben az alapítvány vagyonát megosztják az állam és a nem állami alapító között. Nyilatkozni július 18-áig kell, ezt követően válhat egyértelművé, milyen szervezeti formában működhet tovább az érintett intézmény.
A Mathias Corvinus Collegium
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) 1996-ban alakult Magyarországon, erdélyi képzései 2013-ban indultak. Az intézmény ma kilenc erdélyi városban – Aradon, Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Szatmárnémetiben és Veresszéken – működtet ingyenes tehetséggondozó programokat. Az intézmény honlapján közzétett adatok szerint a 2025–2026-os tanévben 2661 diák vett részt az MCC erdélyi programjaiban.
Miért szűnnek meg a KEKVA-k?
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) 2021-ben hozták létre Magyarországon. Az előző kormány több egyetem és más közintézmény fenntartását ezekre az alapítványokra bízta, ugyanakkor jelentős állami vagyont is átadott a kezelésükbe. A májusban hivatalba lépett Tisza-kormány szerint a KEKVA-k működése nem volt kellően átlátható, ezért átalakítják az alapítványi rendszert. Indoklásuk szerint ezzel az intézkedéssel azt szeretnék elérni, hogy az állami feladatok ellátása, valamint a közvagyon és a közpénzek felhasználása átláthatóbb és könnyebben ellenőrizhető legyen.



