Aki egy éven belül nem fizeti be a közlekedési bírságokat, annak felfüggeszthetik a jogosítványát, ez az egyik javaslat, amelyet megvitattak a Fejlesztési Minisztériumban – írta az Adevărul. A román nyelvű portál szerint a második és harmadik megszorító csomag részeként elfogadni tervezett új pénzügyi intézkedések nemcsak új adózási szabályok bevezetését tartalmazzák, hanem olyan intézkedéseket is, amelyek segítik az önkormányzatokat, hogy növeljék bevételeiket.

Lakosságarányhoz kötik a személyzet létszámát

A tervek szerint a gépjárművek forgalomból való kivonását is az összes helyi adótartozás rendezéséhez kötnék. Emellett a közigazgatási egységek alkalmazottainak számát a települések lakosságszámához igazítanák: ahol csökken a népesség, ott kevesebb közalkalmazottat tarthatna fenn az önkormányzat, míg növekvő lakosságszám esetén bővíthetnék a személyzetet.
A közigazgatási reformcsomag részeként azt tervezik, hogy a jármű vásárlását is a helyi adók megfizetéséhez kötik, és a felfüggesztett jogosítványt is csak a közlekedési bírságok kifizetése után lehetne visszaigényelni. Építkezési engedélyt csak azok kaphatnának, akik nem tartoznak az önkormányzatoknak. A szociális segélyek esetében pedig a hatóságok levonhatnák a tartozás összegét még a segély kézbesítése előtt. Ezek az adminisztratív reformok a kormány által elfogadott második pénzügyi csomag részét képezik – közölte a minisztérium.

Az önkormányzatokról szól a második csomag

Az Adevărul beszámolója szerint Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes kedd este az Antena 3 CNN televízióban ismertette a második és harmadik megszorító csomag tartalmát. Elmondása szerint a második csomag elsősorban az önkormányzatokat célozza: eszközöket ad a polgármesterek kezébe, amelyek segítségével több pénzt gyűjthetnek be és hatékonyabban hajthatják be a helyi adókat és illetékeket. „Már egyeztettünk erről a Romániai Községek Egyesületével (ACOR), hogy pontosítsuk ezeket az előírásokat. A költségek csökkentése érdekében valóban napirenden van a személyzeti struktúrák újragondolása a helyi, megyei, városi közigazgatásban is, mivel itt is túl sok az alkalmazott. Óriási az eltérés: a legkevesebb alkalmazottal működő megyei tanács harmadannyi személyzettel is elvégzi ugyanazt a munkát, mint egy másik, ahol százával vettek fel embereket” – idézte Tán­czos tévényilatkozatát a portál. Hozzátette, az is szóba került, hogy megszüntetik az alpolgármesteri tisztséget bizonyos esetekben, valamint csökkentik az alkalmazottak számát az olyan községekben vagy városokban, ahol a lakosságszám nem éri el az előírt minimumot.

Átalakítják az ingatlanadózást is

A kormány ugyanakkor azt tervezi, hogy az ingatlanadózás szabályait is teljesen újragondolja. Tánczos szerint nem igazságos, hogy az adót pusztán a négyzetméterek száma alapján szabják ki, miközben egyes ingatlanok piaci értéke tízszerese másokénak. „Mondjuk 100 négyzetméter egy kisvárosban – például Borszéken – nem hasonlítható össze 100 négyzetméterrel Bukarestben. Ezért kell figyelembe venni a piaci értéket, és az alapján kellene adóztatni az ingatlanokat” – mondta a politikus a Mediafax szerint.  Az önkormányzatok és megyei tanácsok személyzeti létszámának csökkentése mellett végrehajtási és adóbehajtási eszközöket, illetve az adómentességek és kivételek eltörlését is tervezik. Tánczos szerint előfordul, hogy látássérült személyek nevére íratják be a legdrágább, legszennyezőbb járműveket, mert nekik nem kell adót fizetni – noha valójában nem ők használják az autókat.