A téli sportok őshazája a Skandináv-félsziget. Feltételezik, hogy már 5000 éve több helyen síztek.  Svédországban viszont egy több mint 2500 éves szánkó maradványait tárták fel. Korcsolyát a XII. századi dán és angol krónikák említenek. Az viszont biztos, hogy az első szervezett síversenyt 1883-ban a norvégiai Husebyben rendezték és 1892-ben Holmen­kollenben tartották az első úgynevezett „északi összetett vetélkedőt”.

1924 – Chamonix
Téli sportág már szerepelt az 1900-as párizsi nyári ötkarikás játékokon. Korcsolyaversenyt hirdettek Vasáruk címszó alatt, ám eredményről nem ad hírt az olimpia hivatalos jegyzőkönyve. Az 1912-es és 1920-as olimpiákon is rendeztek mű­korcsolyaversenyeket és jégkorongtornát.
Az 1924. január 25. és február 5. között Chamonix-ban megrendezett Nemzetközi Téli Sporthéten 16 ország 294 versenyzője 14 sportágban mérte össze erejét. Bemutatót tartottak curlingban és katonai sí járőrben. A megnyitón Gaston Vidal államtitkár-helyettes nem is ejtette ki az olimpia szót, hanem a VIII. nyári olimpiai játékok alkalmával megrendezett sportvetélkedőként említette. 
Az olimpia hősei: a három aranyat nyerő norvég síkirály, Thorlei Haug és a gyorskorcsolyázó, „jeges Nurmiként” becézett finn Clas Thunberg lettek. A síugró Jakob Tulin-Thams megnyerte a síugrást, majd 12 évre rá a nyári olimpián harmadik lett vitorlázásban. A jégkorongtornát a kanadaiak nyerték. A nemzetek nem hivatalos – de mindenki által a legfontosabbnak tartott – rangsorát sorrendben Nor­végia, Finnország és az USA foglalta el. Viszont a legnagyobb  győztes a kanadai jégkorongcsapat volt. 110–3-as gólaránnyal nyerte a tornát. Az aranyérmesek között viszont találhatunk egy magyar ősökkel rendelkező  sportolót. Herma Szabó Bécsben született 1902-ben. A korszak legnagyobb műkorcsolyasztárja volt, olimpiai győzelme mellett hét világbajnoki címmel is büszkélkedhet.
Magyarországot négy sportoló képviselte. Legjobb eredményt – 30. helyet – Háberl Aladár ért el északi összetettben. Románia nem vett részt sportolókkal ezen a sporthéten. A Râmnicu Vâlcea-i Iorgu Arseniet viszont beválasztották a bobversenyek zsűrijébe. Érdekes módon ugyanebben a periódusban (január 27-28.) országos mű- és gyorskorcsolyaversenyt ren­dez­tek Bukarestben. Gyorskorcso­lyában az 1500 és 5000 méteres távot a Marczinkiewitzi testvérpár – Zoltán és Lajos – nyerte. A műkorcsolya női egyéni győztese a brassói Lehmán Irén, a férfiak versenyét Hirsch Elemér nyerte.

1928 – St. Moritz

A chamonix-i versenyeket 1925-ben a NOB elfogadta mint az első téli olimpiai játékokat, ugyanis a verseny népszerűségben és eredményeiben is meghaladta mind az Északi Játékokat, mind a Holmenkollen versenyeket.
A versenyeket 5 sportág 13 versenyszámában rendezték. 25 országból 468 férfi és 27 női versenyző indult. A nem hivatalos éremtáblázaton a dobogót ugyanaz a három nemzet foglalta el, ám most az amerikai sportolók megelőzték a finneket. A jégen a leggyorsabbnak ismét Clas Thunberg bizonyult, a legjobb síző viszont Johan Göttumsbraten lett. Itt tette le névjegyét a műkorcsolyázó Sonja Henje, akit három olimpiai arany után később filmsztárként ünnepelhettek. Az amerikai Jennison Heaton két sportágban is (szkeleton és bob) is érmet szerzett. Az amerikai bobcsapat úgy nyert aranyérmet, hogy egy hónappal a játékok előtt még nem ismerték a sportágat és 18 nappal a versenyek előtt kezdtek el edzeni. Kanada ismét veretlenül nyerte a jégkorongtornát 38-0-s gólkülönbséggel.
Magyarországot 3 sportágban 12 versenyző képviselte. A legjobb helyezést – 11. hely – a jégkorongozók érték el. Románia két sportágban 17 sportolóval vett részt. Az ötszemélyes bob a hetedik, a katonai járőr a nyolcadik helyen végzett.