Hiába nőtt látványosan az elmúlt két évtizedben a romániai háztartások pénzügyi vagyona, a közép- és kelet-európai országokban az egy főre jutó megtakarítások értéke továbbra is csak a nyugat-európai szint mintegy harminc százalékát éri el  –  derül ki a Curs de Guvernare elemzéséből, amelyet két bank, az UniCredit és az Erste, friss jelentései alapján készítettek.

A készpénz a legnépszerűbb

A romániai megtakarítások döntő része ma is készpénzben és bankbetétben áll, miközben Magyarország valamivel kedvezőbb pozícióból indul ugyanebben a kelet-európai összevetésben. Egyébként Közép- és Kelet-Európa egészére jellemző, hogy a lakosság a lakásvásárlást részesíti előnyben a pénzügyi befektetésekkel szemben, és mivel a régió pénzügyi piacai kevésbé fejlettek, ez alapvetően meghatározza a megtakarítások szerkezetét. A cikk szerint ez azért is van így, mert a közép- és kelet-európai háztartások leginkább a biztonságos, könnyen hozzáférhető formákat – főként a készpénzt és a bankbetéteket – választják. Emiatt a tőkepiaci befektetések aránya alacsony, a legtöbb országban nem éri el a tíz százalékot. 
A nyugdíjalapokban tartott vagyon aránya a régióban jellemzően alacsony, többnyire tíz százalék alatt marad. Romániá­ban ez valamivel magasabb, mintegy tizenkét százalékot tesz ki, amelynek részben az az oka, hogy a lakosság él az önkéntes magánnyugdíj-befizetésekre érvényes adókedvezményekkel. A régióban csak néhány országban nagyobb a nyugdíjeszközök súlya – Horvátországban például a kötelező munkavállalói befizetések miatt 24 százalék, Szlovákiában pedig 18 százalék.

Nem bízunk a biztosítókban

Ami a biztosításokat illeti, meglehetősen népszerűtlenek a térség országaiban, a lakosság csak elenyésző mértékben él ezzel a lehetőséggel. A biztosítási típusú pénzügyi eszközök aránya Közép- és Kelet-Európa legtöbb országában nem éri el az öt százalékot, miközben Nyugat-Európában jóval magasabb: Németországban és Ausztriában körülbelül tizennégy százalék, Olaszországban pedig nyolc százalék. Ez a különbség jól mutatja, hogy a régióban a megtakarítási formák palettája továbbra is szűkebb, és a lakosság kevésbé fordul a hosszabb távú, biztosítási alapú konstrukciók felé.

Állampapírt se veszünkszívesen

A lakosság állampapír-vásárlási hajlandósága szintén alacsony a régió nagy részében, ami hozzájárul ahhoz, hogy sok közép- és kelet-európai ország erősen függ a külső finanszírozástól. Romániában a teljes államadósság mindössze hat százaléka van lakossági tulajdonban, ehhez adódnak még a nyugdíjalapokon keresztül befektetett összegek.
A térségben Magyarország és Lengyelország tér el leginkább ettől a mintától: az elmúlt évtizedben tudatos intézkedésekkel megerősítették a lakossági állampapírpiacukat, ami jelentősen csökkentette a külső hitelezőktől való függésüket. Románia ezzel szemben csak most kezdi kiépíteni ezt a piacot, de a legfrissebb adatok szerint a lakossági kereslet fokozatosan erősödik.

Részvényből kevés is elég

A térségben a részvények szerepe is visszafogott: a háztartások csak a helyi tőzsdéken forgó részvények kis részét birtokolják, jellemzően 12-15 százalékot. Az elemzés szerint ebből a szempontból Lengyelország áll a legjobban, mert ott a hazai befektetési alapok és intézmények erősebben jelen vannak a piacon. Romániában az állami vállalatok tervezett tőzsdei bevezetése hozhat némi változást, de várhatóan ezeket elsősorban külföldi befektetők fogják megvásárolni. A helyi részvénypiacokon ezért továbbra is kisebb a lakossági jelenlét, ami összhangban van a megtakarítások egészének konzervatív szerkezetével.
Az elemzés szerint a banki szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a romániai lakosság továbbra is elsősorban a biztonságos, könnyen hozzáférhető megtakarítási formákat választja, ami miatt a vagyon szerkezete lassan változik és kevésbé diverzifikált – részben azért, mert összességében is kevés megtakarítással rendelkezik.