Megrázó látvány fogadja a csíkszent­domokosi Márton Áron Múzeumba betérő látogatót, ha a bejárati ajtón áthaladva rögtön jobbra fordul, nem pedig előre halad, a kronológiai sorrendet betartva: Márton Áron püspök koporsójának fedele látható itt, amely hat évvel a múzeum létrehozása után került ide, közli Lázár Csilla, az intézmény igazgatója.

– Amikor 2016-ban exhumálták Márton Áron hamvait, és a székesegyház al­templomában le­vő kriptából kőszarkofágba he­lyezték át, akkor kértük az érsek úrtól az épen megmaradt koporsófedelet, és meg is kaptuk

– mondja.

Márton Áron püspök koporsóját azért helyezték át halálának 36. évfordulóján, mert az addigi nyughelye nehezen megközelíthető volt a hívek számára, így a látogatók csak ritkán, különleges alkalmakkor tudtak a sírhelynél imádkozni. Mint a Vasárnap című katolikus lapnak Kovács Gergely érsek akkor elmondta, a hívek így „könnyebben imádkozhatnak Áron püspök sírjánál, kérhetik közbenjárását, fokozódhat Márton Áron élő tisztelete népének körében”.

A tárgyi anyaggyűjtés nehézségei

Az egyszerű, cserefából ácsolt koporsót egy gyergyóremetei mesterember készítette. A görög ábécé első és utolsó betűje, az alfa és ómega látható a koporsófedél két oldalán – a kezdet és a vég szimbólumai –, középen pedig egy fakereszt, amelynek alsó ága gyökérre vagy kardra is emlékeztetheti a szemlélőt. Ugyanitt olvasható a püspök végrendeletéről készült másolat is: „Festetlen fenyőfa koporsót kérek, ha lehet, fedelén fenyőfagallyakból font kereszttel” – olvasható a rendelkezés, melyet végül is nem sikerült épp így végrehajtani, Lázár Csilla szerint feltehetően kommunikációs hiba miatt. Még szerencse, hogy így történt, teszi hozzá, mert különben nem maradt volna épen a koporsófedél 36 éven át.

A végrendeletben olvasható, hogy a püspök ingóságait, személyes tárgyainak egy részét utódjának, illetve szegény papoknak adományozza. Nem volt könnyű úgy múzeumot létrehozni, hogy alig voltak tárgyak, amelyek a püspök életéhez kapcsolódtak, jegyzi meg az igazgató, majd hozzáteszi, hogy azok, akik ereklyeként őrizték és vigyáztak ezekre az ingóságokra, végül is a múzeumnak adományozták az Áron püspök által használt tárgyakat. Így került ide az írógép, a karórája, egy pár fókabőrből készült cipő, az írókészlete és ezekhez hasonló apróbb tárgyak.

Leparkolva a szolgálati autó

A múzeumban nem fért el, de a szemben levő Márton Áron Zarándokközpontban helyet kapott a püspök szolgálati autója is: egy fekete Volkswagen 1600-as, amelyet Márton Áron a házi őrizet feloldása után használhatott a bérmakörútján. Számos fényképen látható a püspök az autóban, az egyik 1967-ben készülhetett, amikor székely falvakba indult híveihez.

A kiállított tárgyak, leírások, dokumentumok és fényképek által a múzeumot látogató számára tisztán körvonalazódik Márton Áron életútja és munkássága a 20. századi Erdély történelmének kontextusában. Mint ahogyan az intézmény honlapján is olvasható: „A kiállítás huszadik századi időutazásra, elmélkedésre és kérdésfelvetésre invitálja a látogatót, újra és újra körüljárva Márton Áron életének »titkát«: miként válhatott egy egyszerű parasztfiú korának éleslátású, nyitott szívű és csalhatatlan igazságérzetű szellemi, lelki vezetőjévé, sokak számára egyedüli tájékozódási ponttá a homály évtizedeiben.”

Tartalmas emlékév

Miután a parlament 2026-ot hivatalosan Márton Áron-emlékévvé nyilvánította a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából, a múzeum alapítói, önkéntesei is számos rendezvénnyel, kezdeményezéssel csatlakoztak az egész éves rendezvénysorozathoz, melynek célja, hogy Áron püspök szellemi, lelki és erkölcsi örökségét mutassák be. Mint Lázár Csilla mondja, 15–30 éveseknek hirdettek meg Márton Áron gondolataihoz kapcsolódó alkotói pályázatot, melyre verssel, prózával és filmszinopszissal lehet jelentkezni. Ugyanakkor média- és társadalomtudományi diáktábort is szerveznek augusztusban 15–18 éves fiataloknak, szintén augusztusban történészi konferenciát Csíkszentdomokoson és egyházmegyei zarándoknapot is. Őszre pedig fiataloknak szóló vándortárlattal is készülnek.