Az amerikai cégek szerint Romániában nemcsak a politikában, hanem az üzleti életben is nagy a korrupció: leginkább a vámosokra, az önkormányzatokra és a helyi adóhatóságokra panaszkodtak – derül ki az Egyesült Államok külügyminisztériumának Romániáról szóló jelentéséből. 
Az amerikai külügy honlapján elérhető 34 oldalas jelentés első hét fejezete általános tájékoztatást nyújt a befektetők számára az ország helyzetéről. Szó esik benne Románia erősségeiről és gyenge pontjairól is. A jelentés elismeri, hogy az ország képzett és viszonylag olcsó munkaerővel rendelkezik, emlékeztetik a befektetőket, hogy Románia EU- és NATO-tag, továbbá kiemelik a természeti erőforrások gazdagságát és a kedvező földrajzi fekvését is. „A bőséges természeti erőforrások vonzóvá teszik Romániát azon vállalatok számára, amelyek az európai, a kaukázusi és a közel-keleti piacokra szeretnének belépni” – olvasható a bevezetőben. Szóvá tették ugyanakkor, hogy a jogszabályi környezet gyakran kiszámíthatatlan, az igazságszolgáltatás lassú, és az állami vállalatok irányítása továbbra is gyenge, ami komoly kockázatot jelent a befektetők számára.
A Romániával szemben meg­fogalmazott kritikus megálla­pításokat a jelentés nyolcadik és tizedik fejezetei tartalmazzák. A kilencedik fejezetben futólag megemlítik, hogy „Romániában nincs hagyománya annak, hogy politikai indíttatásból kárt okoznának a külföldi befektetők projektjeiben vagy létesítményeiben. Azaz biztonságosnak tartják az országot, bár nehezményezik, hogy a 2024-es elnökválasztás megsemmisítését követő, 2025 májusában megtartott új választás „késleltette bizonyos fiskális és jogalkotási reformok végrehajtását”.

Korrupcióra panaszkodnak

A jelentés elismeri, hogy Románia tett lépéseket a korrupció visszaszorítására, de hangsúlyozza: a jelenség továbbra is széles körben jelen van és nehezen felszámolható. Az egyik legsúlyosabb gondot az igazságszolgáltatás lassúságában látják, különösen azt kifogásolják, hogy rengeteg korrupciós bűncselekmény elévül: 2022 és 2025 között 9635 korrupciós ügyet kellett lezárni emiatt, ami erősen rontja a bíróságok hitelességét. A jelentés szerint a korrupció több ágazatban ma is mindennapos, miközben felszámolására létrehozott  intézmények lassan és nehézkesen működnek. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) ügyészeire nehezedő politikai nyomás és a vitatott törvénymódosítások tovább gyengítették a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát. A bíróságok ráadásul lassúak és papíralapúak: 2024-ben 137 ügyben panaszolták be Romániát Strasbourgban az emberjogi bíróságon, és ezek közül 62-ben el is marasztalták az országot a túl hosszú eljárások miatt.
Az állami vállalatoknál a gyenge vállalatirányítást is komoly gondként említi a jelentés. Szóvá tették, hogy Románia 2017 óta lazította a szabályokat, a vezetői posztokat sokszor politikai kinevezettek töltik be, a cégek nyereségét pedig rendszeresen költségvetési hiány pótlására használják. Bár létezik jogi keret a korrupcióból származó vagyon elkobzására, egy működő rendszer kiépítése még mindig várat magára. Emlékeztettek, hogy a Transparency International korrupcióérzékelési indexében Románia 2024-ben a 65. helyen állt, ezzel az uniós átlag alatt maradt, a Eurobarometer szerint pedig a román üzletemberek 94 százaléka tartja általánosnak a korrupciót. Az amerikai befektetők különösen a vámszolgálatra, az önkormányzati tisztviselőkre és a helyi pénzügyi hatóságokra panaszkodtak. A civil szervezetek formálisan ugyanazokat a jogi garanciákat élvezik, mint más egyesületek, de a korrupciót vizsgáló nem kormányzati szervezeteket nem védik külön jogi mechanizmusok, így munkájuk fokozott kockázatokkal jár.

Gazdasági-társadalmi kockázat

A jelentés korrupcióról szóló részéről több román nyelvű portál is beszámolt, azonban a társadalmi gondokból származó kockázatokat alig, vagy egyáltalán nem említik. A tizedik fejezet ugyanis arról szól, hogy Románia munkaerőpiaca súlyos gondokkal küzd. Bár a gazdaságilag aktív népesség 2023-ban 8,1 millió fő volt, közben mintegy 2,4 millió romániai dolgozik külföldön, főként más uniós országokban. Ez különösen az informatikai és az egészségügyi ágazatban okoz hiányt, amit tovább súlyosbít a közoktatás romló színvonala: sok vidéki fiatal nincs kellően felkészülve az egyetemre, az egyetemi tantervek pedig elavultak, és nem illeszkednek a modern, innovációra épülő gazdaság igényeihez.
Szintén a negatívumokhoz sorolják, hogy a munkaerőhiány enyhítésére a kormány évről évre egyre több nem uniós munkavállalót enged be: 2025-ben is 100 ezer engedélyt adtak ki, főként az építőiparban és a szolgáltatásokban dolgozók számára. Ezzel párhuzamosan azonban egyre több a belső társadalmi feszültség. Emlékeztetnek, hogy 2023-ban és 2024-ben tanárok, orvosok, ipari dolgozók és állami alkalmazottak is sztrájkoltak. A minimálbér 2021–2023 között 43,5 százalékkal nőtt, és az uniós szabályozás miatt a következő években is további emelések várhatók. Ez ugyan javíthatja a dolgozók helyzetét, de komoly költségterhet jelent a munkaadóknak. A munkát terhelő adók és járulékok szintén magasak: 42,8 százalék, szemben az EU-átlag 38,6 százalékával. Arra is figyelmeztetik a befektetőket, hogy a szakszervezetek erősek, a törvény szerint minden 10 főnél több embert foglalkoztató vállalatnak kötelező kollektív szerződést kötnie. A törvény tiltja a kényszermunka és a gyermekmunka minden formáját, ám a gyenge ellenőrzés miatt ezek mégis előfordulnak, leginkább romák, fogyatékkal élők és gyermekek esetében. A jelentés összességében a tömeges kivándorlást, a képzett munkaerő hiányát, a gyors bérnövekedést és a sztrájkokat tartja komoly kockázatnak a befektetők számára.