A német E.ON csoport 2024 decemberében be­jelentette, hogy meg­ál­la­podásra jutott a többsé­gé­ben állami tulajdonú magyar MVM-mel az E.ON romániai földgáz- és villamosenergia-szolgáltatási divíziójának, valamint az E.ON Asist Complet szolgáltató cégnek az eladásáról. Az ügylet lezárását 2025 első felére tervezték, értékét nem hozták nyilvánosságra, az economica.net ugyanakkor piaci források szerint 200–210 millió euróra becsülte a vételárat. Először ez a gazdasági portál írt arról, hogy a közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító bizottság (CEISD) nem hagyta jóvá az MVM és az E.ON romániai üzletágának felvásárlását, így az ügy a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) elé került, amely három hónapon belül dönthet az ügylet sorsáról. 

A kormány aggályai

A vizsgálatot a bukaresti energiaügyi minisztérium kezdemé­nyezte. Sebastian Burduja, ko­rábbi energetikai miniszter janurában a lépést az MVM orosz kapcsolataival, a megszerzett részesedés esetleges EU-n kívüli továbbadásának kockázatával, valamint a finanszírozás tisztázatlanságával indokolta. A korábbi tárcavezető kifogásolta, hogy az MVM ajánlata a négyszerese a valós piaci árának, amelyet Burduja 50 millió euróra becsült a Financial Timesnak adott interjújában. 
A Deutsche Welle romániai kiadása ugyanakkor arról írt: az E.ON–MVM tranzakcióban a kormány azért lát geopolitikai kockázatot, mert a magyar állami vállalat energiaforrásainak jelentős részét Oroszországból szerzi be, miközben Budapest Moszkvához fűződő politikai kapcsolatai is erősebbek az uniós átlagnál. A portál szerint ez azt a benyomást kelti, hogy az üzlet mögött nem pusztán piaci logika áll, hanem politikai befolyás is. A túlzottan magas vételár gyanússá teszi a megállapodást, és más európai példák – mint a spanyol vagy a lengyel hatóságok hasonló döntései – arra utalnak, hogy az unió több tagállama is biztonsági fenyegetésként tekint az ilyen típusú akvizíciókra, írták.

Cáfol az MVM vezérigazgatója

Az MVM vezérigazgatója, Mátrai Károly a bursa.ro portálnak adott interjúban ugyanakkor egyértelműen visszautasította a vádakat. Hangsúlyozta: mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott minősítéssel rendelkeznek, és jelentéstételi, illetve megfelelési mechanizmusaik átláthatóak, összhangban állnak az európai szabályokkal. Mátrai szerint több okból is spekulatív és hamis állítás, hogy az MVM orosz gázt hozna Romániába. 
„Először is, Románia nagyon erős helyzetben van a földgázszükséglet belföldi forrásokból történő fedezését illetően. Semmilyen gazdasági érv nem szól amellett, hogy bármely piaci szereplő – így az MVM sem – orosz gázt hozzon egy olyan piacra, ahol helyben elérhető a termelés. Ez egyszerűen kedvezőtlenül érintené a befektetésünket” – nyilatkozta. Emlékeztetett: 2027–2028-tól, a Neptun Deep projekt indulásával Románia nettó földgázexportőrré is válhat. Emellett az európai és romániai szabályozás is más irányba tereli a szolgáltató vállalatokat. A REPowerEU rendelet célja az orosz gázimportok csökkentése mind en ország számára. 
„Meg kell említeni azt is, hogy a romániai Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) szorosan ellenőrzi és szabályozza a szolgáltatási szektort. Fontos továbbá, hogy lényegében az MVM partnerségre lép a román állammal, amely a társaság fennmaradó részét birtokolni fogja. Romániában a gázimportok felügyelete rendkívül szigorú. Ahogy a Lukoil vagy az OMV Petrom sem hozhat be többé orosz nyersolajat a szankciók óta, úgy az MVM sem importálhatna orosz gázt Romániába” – fejtette ki Mátrai Károly. Mint részletezte: az MVM már más piacokon is bizonyította, hogy képes leválni az orosz gázról, csehországi ügyfeleiket kizárólag európai kereskedelmi vállalatokkal kötött megállapodások alapján látják el. Ezzel párhuzamosan az MVM alternatívákba fektet, például Horvátországból, Törökországból és Azerbajdzsánból származó gázt vásárol.

Nem nemzetbiztonsági kockázat, nincs túlárzva

„Az MVM-nek sem szándéka, sem lehetősége nincs orosz gázt hozni Romániába. Ez nem lenne gazdaságos, és ellentétes a jelenlegi szabályozással” – szögezte le a vezérigazgató. Cáfolta azokat a vádakat is, hogy az MVM Oroszország érdekében járna el, vagy hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.  Hangsúlyozta: az ügylet nem kritikus infrastruktúra átvételéről szól, hanem ügyfélszolgáltatásról és számlázásról, amelyekre rögzített uniós és román adatvédelmi szabályok vonatkoznak. 
Mátrai Károly határozottan elutasította azt a felvetést is, hogy az MVM túlárazva vásárolná meg az E.ON romániai üzletágát. Szerinte korrekt árat ajánlottak, amely más európai tranzakciókhoz mérve inkább az alsó sávban van. Hangsúlyozta, hogy a vételár két céget foglal magában: a szolgáltatási divízió mellett egy energiahatékonysági vállalatot is, amely önmagában is jelentős ügyfélkörrel és fejlesztési potenciállal rendelkezik. Rámutatott: a két cég piaci árának felmérését nem az MVM, hanem egy független befektetési bank készítette.

Az MVM Csoport önmagát Magyarország második, Közép-Európa hatodik legnagyobb vállalatcsoportjaként határozza meg. Aktívan jelen vannak 23 országban, több mint 19 000 alkalmazottat foglalkoztatnak, és több mint 11 millió ügyfelet szolgálnak ki – lakosságiakat és vállalatokat egyaránt –, köztük csaknem kétmilliót Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Az E.ON Energie România, amelyet meg akarnak vásárolni, Románia egyik legnagyobb gáz- és villamosenergia-szolgáltatója, mintegy 3,4 millió ügyféllel.