Hirdetés

A kép világos, a tanulság egyre élesebb

A magyar férfi kézilabda-válogatott eddig több alkalommal is bizonyította, hogy helye van az európai élmezőnyben, ugyanakkor egyetlen, Svájc elleni félidőnyi megingás már most érezhető súlyt kapott a folytatás szempontjából. Dr. Juhász Istvánnal, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatójával a szlovénok elleni vasárnapi meccs előtt beszélgettünk Malmőben.

Kibédi Péter
A kép világos, a tanulság egyre élesebb
Mérkőzés előtt fogadkoznak a magyar válogatott játékosai. Összetartásból jeles Fotó: MKSZ

Dr. Juhász István szerint az összkép alapvetően megnyugtató. Úgy látja, az elmúlt évek világversenyein elért eredmények nem egyszeri fellángolások voltak, hanem egy hosszabb szakmai munka következményei. A mostani Európa-bajnokság mérkőzései is azt mutatják, hogy a magyar válogatott stabilan ott van Európa élcsapatai között. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének figyelmeztető jelek.

– Négy mérkőzésen vagyunk túl, és összességében az látszik, hogy a magyar válogatott a hibák ellenére is egyértelműen mutatja: az előző két világversenyen elért ötödik hely nem volt véletlen. Ez a csapat valóban az európai élmezőnyhöz tartozik. Ezt nem érzések, hanem eredmények támasztják alá, és a mostani torna is ezt erősíti meg

– fogalmazott a szakmai igazgató.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!



A csoportmérkőzések során a válogatott hozta azokat az eredményeket, amelyek papíron elvárhatók voltak. Olaszország és Lengyelország ellen helyenként még hullámzó játékkal is sikerült érvényesíteni a tudáskülönbséget, ami szakmai szempontból fontos visszajelzés. Ezek a találkozók megmutatták, hogy az alapminőség akkor is működik, amikor a teljesítmény nem tökéletes. Ugyanakkor már itt is kirajzolódtak azok a pontok, ahol a koncentráció könnyen megbillenhet.
Dr. Juhász István szerint különösen az olasz mérkőzés második félideje volt beszédes. Ott vált egyértelművé, milyen különbség van a két csapat között, és hol helyezkedik el a magyar válogatott a nemzetközi mezőnyben. A reakció minősége fontos kapaszkodót jelentett a szakmai stáb számára.

– Ezeken a mérkőzéseken az a legfontosabb, hogy akkor is képesek legyünk irányítani, ha nem a legjobb arcunkat mutatjuk. A második félidőben világosan kijött a két csapat közötti tudáskülönbség. Ez megnyugtató, mert azt mutatja, hogy az ilyen találkozókat kezelni tudjuk

– mondta.

A kép világos, a tanulság egyre élesebb
Dr. Juhász István, az MKSZ szakmai igazgatója. Szerinte kell még egy lépés a szűk elithez

Nüanszok döntöttek

Az első igazán magas szintű erőfelmérőt Izland jelentette. A találkozó végig kiélezett volt, a játék tempója és intenzitása már világszintet képviselt. A mérkőzésen apró részletek döntöttek, és pontosan ezek a részletek világítottak rá arra is, hol tart jelenleg a magyar válogatott fejlődése.

– Az izlandi mérkőzés olyan volt, ahol bármelyik csapat győzhetett volna, ugyanakkor megmutatta a csapat sérülékenységét is. Ez nem életkori kérdés, hanem tapasztalatbeli különbség. Több játékos nemrég még juniorválogatott volt, ezért nem teljesen homogén a keret

– magyarázta.
A legnagyobb figyelmeztetés azonban a Svájc elleni mérkőzés első félideje volt. A hétgólos hátrány olyan helyzetet teremtett, amely egy Európa-bajnokság középdöntőjében már komoly kockázatot jelent. A játék képe, a ritmus és a koncentráció egyaránt elmaradt a korábban látott szinttől.

– Az első félidő egyáltalán nem tetszett, az nem az a magyar válogatott volt, amit megszoktunk. A második félidő viszont megmutatta a csapat mentális erejét. Hétgólos hátrányt ledolgozni rendkívül nehéz, főleg úgy, hogy az ellenfél megérzi az esélyt

– értékelt.

Reagálni a hibákra

A szakmai igazgató hangsúlyozta, hogy a botlást nem lehet a fiatal játékosok rovására írni, többen közülük komoly szerepet vállaltak a visszakapaszkodásban. A problémát sokkal inkább mentális oldalról közelíti meg, ahol még van fejlődési tér.
A szakmai stáb számára ugyanakkor nem csupán az aktuális eredmények bírnak jelentőséggel, hanem az is, milyen irányba mozdul el a csapat teljesítménye mérkőzésről mérkőzésre. Egy Európa-bajnokság sűrű menetrendje nem ad lehetőséget hosszabb korrekciókra, minden tanulságot azonnal be kell építeni a következő felkészülésbe. Éppen ezért válik különösen fontossá, hogy a válogatott mennyire képes rövid idő alatt reagálni a hibákra, és mennyire tudja megtartani azt a játékminőséget, amelyet már többször is megmutatott ezen a tornán.
Dr. Juhász István szerint a fejlődés szempontjából kulcskérdés, hogy a csapat képes legyen ugyanazzal a mentális élességgel pályára lépni minden mérkőzésen, függetlenül az ellenféltől. A szakmai igazgató úgy látja, hogy a következő időszak legnagyobb feladata nem új elemek beépítése, hanem a meglévő erősségek stabilizálása lesz. Ha ez sikerül, akkor a magyar válogatott nemcsak versenyben maradhat, hanem valódi eséllyel küzdhet a legjobb helyezésekért is.

– Győzelemből győzelembe menni sokszor nehezebb, mint vereség után felállni. Egy jó teljesítmény könnyen elaltathatja a csapatot. Ezt meg kell tanulnunk kezelni. Ez egy hosszabb folyamat része

– fogalmazott.
Az összképet értékelve dr. Juhász István nem titkolta, hogy maradt benne hiányérzet. Bár a válogatott teljesítménye nagyrészt megfelelt az elvárásoknak, egy fontos eredmény hiányzik a mérlegből.

– Ha nincs a svájci mérkőzés első félideje, akkor azt mondanám, hogy megkaptam, amit vártam. Így viszont körülbelül kilencven százalék rendben van, tíz százalék hiányzik. Ez a tíz százalék a végén még nagyon fájhat

– zárta gondolatait.
A magyar válogatott lapzártánk után játszotta ötödik mérkőzését Szlovénia ellen.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!