A csíksomlyói kegytemp­lom első orgonáját Eperjesi János készítette 1659-ben, majd Kájoni János építette fel és 1664-ben, a tatárok által felégetett hangszer maradványaiból kijavítva és kibővítve újította meg. Azt a hangszert 1859-ben a Kolonics István által készített orgona váltotta fel. A Kolonics-orgona az első világháború utánra elavult, így 1930. és 1931. között új hangszer készült a helyére, ez a ma is működő, 95 éves orgona. Tervezője Geyer József budapesti orgonatervező volt, a kivitelezők pedig Wegenstein Lipót és fiai, temesvári orgonaépítők voltak. 95 évvel ezelőtt az új orgonára azért volt szükség, mert „a régi Kájoni, majd Kolonits féle orgona az idők vasfogának áldozatává lett, ugy hogy szükségessé vált egy teljesen uj, a modern kor vivmányainak teljességét nyujtó orgona beszerzése, vagy helyesebben szólva építése” – olvasható az 1921–1944 között megjelenő A hirnök című katolikus lap szeptemberi számában. 

A P. Trefán Leonárd által szerkesztett, Kolozsváron megjelent Katholikus Világ a hangszer felszentelésének előkészületeiről ezt írta: „A csíksomlyói kegytemplomban szokatlanul lázas munka folyik. Építik az uj orgonát. Augusztus végére már el is készül. Felszentelés Kisasszony napján szeptember 8.-án lesz.  Nagyon sokan várják ezt a nagy eseményt, mert az 1.140.000 lejbe kerülő monumentális műhöz egy-két lejes és több ezres adományokkal már 250.000 ezer lejt adtak össze az erdélyi katolikus hívek. A ferencrendi atyák igen megfontolták, hogy az áldozatkészségnek, ma nagyon megbecsülendő fillérei ne veszenek kárba. Azért a legjobb tervező és építő erőket kérték fel ennek az erdélyi közkincsnek a megalkotására.”

Az akkori tudósításból az is kiderül, hogy az orgonaszentelési ünnepséget a csíkszeredai Dal- és Zeneegylet tette meghittebbé, és már aznap, azaz szeptember 8-án hangversenyt is tartottak a csíksomlyói kegytemplomban: „…délután 5 órakor Zsizs­mann Rezső orgonaművész igérte meg közreműködését egy hangverseny megtartásával. Az épülő orgonának már most nagyon sok látogatója van, ugyhogy igen sikerültnek igérkezik az orgonahangverseny. Csíksomlyó legközelebbi vasutállomása Csíkszereda fürdőhelynek van felvéve, tehát 50%-os kedvezménnyel lehet megtenni az utat. Csíkszeredába igen alkalmas vonatjáratok vannak. Különben a rendezőbizottság autobuszjáratokról is fog gondoskodni. A közelebbi pontos műsort annak idején majd a napilapok fogják a közönség tudomására hozni” – olvasható a korabeli lapban. 

Az Erdélyi Ferencesek Útja, a rendtartomány hivatalos közlönye a szeptemberi lapszámában részletesen beszámolt az orgonaszentelésről. A tudósítás szerint „az egész katólikus székelység közkincse, a csíksomlyói kegytemplom új orgonája Isten segítségével és szakavatott mesterek ügybuzgó közreműködésével elkészült”. A lap a hangszert „régi terveknek és elgondolásoknak egészen modern és művészi megtestesítéseként” méltatta, amely „Isten dicsőségének s a Mária tiszteletnek még hathatósabb előmozdítójaként” gazdagítja a kegytemplomot.

A korabeli beszámoló az ünnep hangulatát is érzékletesen megörökítette: „Mintha az egykori orgonaépitő barát, Kájoni János nagy lelke lebegett volna szeptember 8-án az ünnepi díszbe öltöztetett nagytemplom minden talp­alatnyi helyén, melyet ősök imája, kegyeletes búcsújárása avatott bűnbánó lelkek szentélyévé. Ezen a napon szólalt meg a Geyer–Wegenstein konstrukcióju orgona, miután Rendtartományfőnök Atyánk (szerk. megj.: P. Imets Károly OFM) ünnepélyes fölszentelés és szentbeszéd után átadta magasztos rendeltetésének.”

A tudósítás szerint „szem nem maradt szárazon, amikor az orgona zengő tuttija mellett felhangzott Simon Jukundián éneke: a Hozzád fohászkodunk…” kezdetű ének. Az ünnepi misén a csíkszeredai ifjúsági zene- és vegyes kara Domokos Pál Péter karnagy vezetésével Gruber Szent Cecília miséjét énekelte, az orgonán pedig Schmidthauer Lajos budapesti orgonaművész játszott.
Az elmúlt évtizedekben az orgonát Hemiann Binder és Walter Kindl is javította, diszpozícióján pedig kisebb változtatásokat eszközöltek. Az 1990-es generáljavítás óta az orgona 2856 síppal és 40 regiszterrel rendelkezik, és ma is a csíksomlyói kegytemplom meghatározó hangszere.

A korabeli levéltári anyagokat a kolozsvári Ferences Gyűjtőlevéltár bocsátotta rendelkezésünkre.