Csíkszeredában néma fő­hajtással, gyertya- és mé­csesgyújtással tisztelegtek a megemlékezők a Mikó-vár előtti téren a 13 vértanú portréfotója előtt. Este rövid megemlékezésen idézték fel a szabadságért életüket áldozó aradi mártírok örökségét. Az ünnepségen közreműködtek a Csíki Játékszín színművészei, Szabó Enikő, Zsigmond Éva Beáta, Bende Sándor és Bilibók Attila, valamint a Nagy István Művészeti Középiskola két diákja: Kovács Dávid és Adorján Márton.

– Amikor a tizenhárom vértanú talán messze tőlünk, az aradi várnál, de mégis lelkiekben közel, mártírhalált halt a magyar ügyért, akkor Csíkszeredában a Mikó-várnál, ami a ’48-as forradalom alatt a szabadságharcosok bázisa volt, helye van a csendes megemlékezésnek. Aki eljön és gyertyát gyújt a vértanúk portréjánál, az tudja, hogy a történelemből tanulni és építkezni kell

– nyilatkozta Korodi Attila polgármester lapunknak a megemlékezés utáni percekben.

A szabadság soha nem ajándék

Rendhagyó módon a Dávid Ferenc téren hajtottak fejet a székelyudvarhelyiek a tizenhárom aradi vértanú kivégzésének emléknapján. Simon Mária Tímea, a Művelődési Központ igazgatója elmondta: az installációt idén azért váltották fel az áldozatok portréi egy-egy ismertető szöveggel, mert így emberközelibbé tehetik a megemlékezést.
Szakács-Paál István polgármester hangsúlyozta: ne engedjük eltávolodni magunkat a mártírok által képviselt értékektől: a szabadságtól, az önrendelkezéstől, az igaz ügy és az igazságosság iránti elkötelezettségtől, valamint a közösségért vállalt felelősségérzettől.

– Ma, amikor különféle nézetek, ideológiák és háborúk osztják meg a nemzetek közösségeit, különösen fontos, hogy mi emlékezzünk rájuk, és erősítsük meg magunkban, hogy az igazság, a méltóság, a szabadság és az emberi jogok nem lehetnek alku tárgyai

– emelte ki az elöljáró.

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának részéről Szungert Balázs tartott beszédet, kiemelve, hogy a vértanúk kivégzése nem büntetés volt, hanem gyávaság és düh.

– Haynau tábornok, a „bresciai hiéna”, a legmegalázóbb módon, kötél általi halállal akarta megsemmisíteni mindazt, amit a magyar szabadságharc jelentett: a jogot az önálló élethez, a nemzet méltóságát, az igazságba vetett hitet. (…) Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos tragédiája azt tanítja, hogy a szabadság soha nem ajándék. Állandó harc és mindennapi tisztelet a múlt iránt. Az ő örökségüket nemcsak őriznünk, de megélnünk is kell

– fogalmazott.

Főhajtás a temetőben

Gyergyószentmiklóson a megszokott módon a temetőkertben szerveztek megemlékezést tegnap. Az ünnepségen Len Emil Balázs alpolgármester rámutatott, hogy ez nemcsak a történelem egyik sötét napja, hanem a magyar hűség, becsület és hazaszeretet örök jelképe is.

– Amikor kimondjuk a nevüket, nem csupán történelmi alakokra gondolunk. Ők a hit, a bátorság és az összetartozás példaképei. A szabadságért harcoltak, azért a jogért, hogy a magyar nép maga dönthessen sorsáról. És bár fegyverrel nem győztek, eszméik legyőzhetetlenek maradtak. Haláluk nem a vereség, hanem a nemzeti önbecsülés szimbóluma lett. Az aradi vértanúk öröksége ma is kötelez bennünket. Nem karddal és ágyúval kell megvédenünk a hazát, hanem tudással, munkával, felelősséggel és összefogással

– fogalmazott a városvezető.

Az ünnepségen Portik Zsolt történelem szakos tanár idézte fel a gyászos nap történéseit, illetve a történelmi egyházak vezetői is megfogalmazták ünnepi gondolataikat. Az emlékezés végén a vértanúk arcképcsarnoka előtt helyezték el az emlékezés koszorúit különböző szervezetek.