Korábbi döntését felülvizsgálva csökkenteni kellene a kormánynak a helyi adók és illetékek mértékét, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni” – jelentette ki Kelemen Hunor kedd este. Az RMDSZ elnöke szerint a kormány szabta kereteken belül, akár a felét is elengedhetnék a helyi adóknak. A Digi24-nek nyilatkozva a politikus emlékeztetett arra, hogy tavaly az infláció megközelítette a 10 százalékot, a vásárlóerő csökkent, ezért az idei adóemelésekkel az emberek számára „betelt a pohár”. Ezért az RMDSZ azt kéri, hogy az önkormányzatok a törvényben meghatározott alsó és felső adószintek között a költségvetésük elfogadásáig 50 százalékkal csökkenthessék az adókat. Kelemen szerint elsősorban a gépjárművek adója nőtt, mivel a hibrid autókra vonatkozó kedvezményeket megszüntették, de a vártnál sokkal nagyobb arányban emelkedett számos településen az ingatlanadó is.

A társadalom teherbíró képessége is szempont

Az RMDSZ elnöke azzal érvelt, hogy a kormány a társadalom teherbíró képességét szem előtt tartva felülvizsgálhatja a korábbi döntéseit, és erre volt már precedens. „Ez nem gyengeség, hanem érettség és bölcsesség jele, mert nem lehet a nép akarata ellenében kormányozni” – jelentette ki. Szerinte az adók csökkentésével a helyi önkormányzatok bevételei kissé csökkenni fognak, de ez nem fogja érinteni az állami költségvetést. A politikus szerint a kormánynak újra kell gondolnia a fogyatékossággal élők adómentességére vonatkozó döntését is, és lehetővé kell tennie, hogy az önkormányzatok mérsékeljék az adóterheiket.
Kérdésre válaszolva Kelemen elmondta, hogy az RMDSZ javaslatáról tárgyalt már a miniszterelnökkel is, aki időt kért a helyzet elemzésére. Hozzátette, hogy a kormánynak módjában áll sürgősségi rendelettel korrigálni a jelenlegi törvényt. Kelemen Hunor szerint a deficitcsökkentési kényszer elhamarkodott döntésekhez vezetett, a helyi adóemeléseket pedig az is súlyosbította, hogy az önkormányzatoknak a törvény késlekedése miatt év végén, közvita nélkül kellett határozniuk. Úgy vélte, Ilie Bolojan kemény vezető, de egy kormányfőnek képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén felülvizsgálja és korrigálja a döntéseit. Szóvá tette azt is, hogy a koalíció nehézkesen hoz döntéseket és kevés valódi reform született. „Öt hónapon át két törvényről vitatkozni – a helyi és központi közigazgatásról, illetve a gazdasági csomagról – kicsit sok” – adott hangot elégedetlenségének Kelemen Hunor.

Közigazgatási reformcsomag

A szövetségi elnök ugyanakkor attól tart, a koalíció gyorsan elveszítheti a társadalmi támogatását, ha nem biztosít igazságosabb, kiegyensúlyozot­tabb kormányzást, és csak költségvetési szempontok szerint dönt. Meglátása szerint a stabilitás megőrzéséhez a társadalom teherbíró képességét is figyelembe kell venni, az adminisztratív intézkedéscsomagot pedig célszerűbb sürgősségi rendelettel elfogadni, hogy a 2026-os költségvetés már februárban a parlament elé kerülhessen.
Kifejtette: a kormányzati felelősségvállalás ebben az esetben azért kockázatos, mert egy alkotmánybírósági eljárás miatt megkésne a törvény kihirdetése, ami a költségvetés elfogadását is késleltetné, ezért sürgősségi rendelettel gyorsabban lehetne elfogadni az intézkedéscsomagot. Kelemen szerint ezzel a megoldással a költségvetés-tervezet február 20-a után már a parlament elé kerülhetne. Hozzáfűzte: a közigazgatási reformcsomag szakmai vitája lezárult, kisebb módosítások még lehetségesek, a gazdaságélénkítő csomag pedig elkészült, hosszú távú reformokat tartalmaz, amelyek 2026-ban még csak korlátozott költségvetési hatással járnak.

Kelemen Hunor: békén kellene hagyni az oktatást
Az oktatást nem kellene tovább bolygatni, mivel ez volt az az ágazat, amely tavaly már komoly áldozatokat vállalt. Nem indokolt sem az intézményi átalakítások folytatása, sem a tanárok terheinek további növelése – jelentette ki tévényilatkozatában Kelemen Hunor. A Digi24 hírtelevízió kedd esti műsorában kifejtette: a tavaly kormánydöntéssel megemelt kötelező heti tanári óraszámot nem kellene módosítani, még akkor sem, ha ezt a pedagógusok kérik. Szerinte ezekről a kérdésekről ugyan egyeztetni kell az oktatási minisztériummal, de az óraszám a jelenlegi formájában is fenntartható. Mint részletezte: az oktatás – és részben az egészségügy – volt az a terület, ahol már korábban is megszorításokat hajtottak végre, ezért nem tartja elfogadhatónak, hogy újabb terheket rójanak rá. Hangsúlyozta: az oktatást támogatni kell, beleértve a felsőoktatást is, mivel az ágazat jelenleg is alulfinanszírozott, miközben rendkívüli nyomás nehezedik rá. Kelemen Hunor ugyanakkor reagált Raed Arafat belügyi államtitkár javaslatára is, hogy törvényben korlátozzák a 15-16 év alattiak hozzáférését a közösségi médiához. Kifejtette: véleménye szerint is kockázatot rejt a gyerekek számára a közösségi média használata, de hozzáférésük korlátozását nem lehet kizárólag jogszabályokkal elérni. A családok és az iskolák nevelő tevékenységére is szükség van ehhez.

Társadalmilag érzékeny döntések
A drágulások miatt továbbra is indokolt a kisnyugdíjasok egyszeri támogatásának folytatása – jelentette ki kedd este Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta: a koalícióban már korábban is felvetette a támogatás szükségességét, mivel az energiaárak és az alapvető fogyasztási cikkek drágulása továbbra is erősen terheli az alacsony nyugdíjakból élőket. A kifizetés módjáról – egy összegben vagy több részletben – még zajlanak az egyeztetések a koalícióban. Meglátása szerint az intézkedést mindenképpen be kell építeni a költségvetésbe. Becslése szerint a kisnyugdíjasok támogatása 3–3,5 milliárd lejjel növelné az idei állami kiadásokat. Ebben a kontextusban Kelemen a betegszabadság első napjára járó juttatás megszüntetéséről is beszélt: szerinte ez nem volt helyes lépés, és a kormánynak vissza kellene vonnia.