Országszerte több nagyvárosban napokon át ezrek tüntettek az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a Recorder dokumentumfilmjében feltárt visszásságok miatt. A Digi24 beszámolója szerint Bukarestben a Győzelem téren (Piața Victoriei) gyűltek össze a tüntetők, több ezer ember követelt tömeges lemondásokat és korrupciómentes igazságszolgáltatást. Tüntetések zajlottak emellett Craiován, Iași-ban, Kolozsváron és Szatmárnémetiben, valamint az ország több más városában is, ahol civilek mellett bírák, ügyészek is nyilvánosan szolidaritást vállaltak az igazságügyi rendszer problémáiról megszólaló kollégáikkal. „Igazságszolgáltatást, nem korrupciót” és „Látunk titeket” – skandálta többek között a tömeg. 
A szervezők követelései között szerepelt Lia Savonea visszahívása a legfelsőbb bíróság éléről, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetésének menesztése, valamint Cătălin Predoiu belügyminiszter leváltása. Emellett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hatásköreinek felülvizsgálatát és azoknak a jogi kiskapuknak a megszüntetését is követelték, amelyek lehetővé tették a büntetőeljárások elhúzását az elévülésig. Az Agerpres beszámolója szerint péntek délutánig több mint 12 ezren írták alá a Declic közösség (részben ők szervezték a tüntetéseket is) online petícióját, amelyben Cătălin Predoiu azonnali menesztését követelik, azzal vádolva a belügyminisztert, hogy ő a fő felelős az igazságszolgáltatási rendszer „katasztrofális” állapotáért. Nemcsak a civilek, a bírák és ügyészek is petíciót írtak alá: a Szabad Európa román kiadása szerint péntek estig több mint 600-an biztosították támogatásukról azokat a kollégáikat, akik szerint nyomásgyakorlás és megfélemlítés tapasztalható az igazságszolgáltatási rendszerben. A portál emlékeztetett: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és az Igazságügyi Felügyelet az a két intézmény, amely az igazságszolgáltatáson belül a bírók és ügyészek pályájáról dönt. A rendszert belülről ismerő megszólalók szerint ez ma már inkább a személyes kapcsolatokon, mintsem a szakmai szempontokon alapul.

Rendszerszintű működési zavarok

Ez az elmúlt évek legnagyobb belső tiltakozása az igazságszolgáltatás vezetése ellen. A bírák és ügyészek azt követően álltak ki nyilvánosan egymás mellett, miután Raluca Moroșanu bíró egy december 11-i sajtótájékoztatón azt mondta: fegyelmi eljárásokkal próbálják megfélemlíteni őket. A tiltakozók szerint a problémák nem egyedi esetek, hanem rendszerszintű működési zavarok, ezért valódi reformra van szükség; péntekig közel 700 jelenlegi és volt bíró, ügyész írta alá a petíciójukat. 

A konfliktus forrása

A Szabad Európa háttérelemzése szerint a jelenlegi konfliktus 2017 elejéig vezethető vissza. Az akkor szociáldemokrata (PSD) Grindeanu által vezetett kormány elfogadta a 2017/13-as sürgősségi rendeletet, amely a büntetőjog több elemét – köztük a hivatali visszaélés meghatározását – módosította. Ez a jogszabály akkor országos tiltakozásokat váltott ki. A több százezres megmozdulások hatására a kormány néhány napon belül visszavonta a rendeletet, az ügy azonban hosszú távon politikai következményekkel járt, csorbult a  kormány hitelessége, ami végül Sorin Grindeanu miniszterelnök későbbi leváltásához vezetett. 
2017 után az igazságügyi törvények módosítása napirenden maradt, és 2022-ben a kormány ismét módosította a jogszabályokat. Az akkori igazságügyi miniszter, Cătălin Predoiu azzal indokolta a változtatásokat, hogy azok szükségesek az uniós elvárások teljesítéséhez és az Országos Helyreállítási Tervhez (PNRR) kapcsolódó források lehívásához, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítéséhez. Az elfogadott törvények megváltoztatták a bíróságok és ügyészségek vezető tisztségeibe való kinevezések rendjét, és megerősítették a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az Igazságügyi Felügyelet szerepét a rendszer működtetésében.
2025-re, három évvel a jogszabály-módosítások elfogadása után azok gyakorlati hatásai nyilvánvalóvá váltak, és az elmúlt időszakban nyílt vitákhoz vezettek az igazságügyi rendszeren belül. Idézték Bogdan Pîrlog katonai ügyészt, aki szerint a rendszer kulcspozíciókba toboroz ügyészeket és bírákat, nem pedig versenyvizsga útján lépteti elő őket.

Vitatott igazságügyi rendszer

Az elmúlt években a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács több vitába is belekeveredett. 2025 őszén a Tanács kedvezőtlenül véleményezte a bírák és ügyészek nyugdíjának átalakításáról szóló kormányzati tervet, arra hivatkozva, hogy a kormány nem vette figyelembe kötelező véleményezési jogkörét. Az ügy az Alkotmánybíróság elé került. A Recorder Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című dokumentumfilmjének bemutatása után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson belül a bírák ügyeivel foglalkozó testület élesen bírálta a filmet, és az Igazságügyi Felügyelethez fordult több, a filmben megszólaló bíró kijelentései miatt. A vita tovább erősödött, amikor a Bukaresti Ítélőtábla december 11-i sajtótájékoztatóján nyilvánosan is elhangzott, hogy a problémák nem elszigeteltek, és ezzel az igazságügyi rendszeren belüli feszültségek nyílt konfliktussá váltak. Mint arról beszámoltunk, a Recorder dokumentumfilmje szerint a romániai igazságszolgáltatást egy bírákból és politikusokból álló csoport foglalta el, amely az elmúlt években módszeresen befolyásolta a nagy korrupciós ügyek menetét. A film állítása szerint mintegy tízezer korrupciós ügyirat évült el, részben azért, mert a tárgyalótestületek összetételét tudatosan manipulálták: a tagok cserélgetésével elérték, hogy az ügyek a kívánt bíróhoz kerüljenek, vagy annyira elhúzódjanak, hogy végül elévüljenek.