A feketegazdaság térnyeréséhez vezethetnek a kormány intézkedései

Az adózási hajlandóság csökkenésétől és ennek következtében a fekete- és szürkegazdaság tér­nyerésétől tartanak a Hargita megyei vállalkozói szövetségek vezetői a kormány megszorító in­tézkedései miatt. Kétrészes összeállításunk be­fejező részében a szakmai szervezetek képviselői a megszorítások hosszú távú hatásairól és a vál­lalkozások versenyképességéről nyilatkoznak.

Kiss Előd-Gergely
A feketegazdaság térnyeréséhez vezethetnek a kormány intézkedései
Friss húsáru a vágóhídon. A szállítási költségek növekedésével ez is többe fog kerülni Fotó: László F. Csaba

Újra teret nyerhet a fekete- és szürkegazdaság a kormány adóemelései miatt – ebben szinte teljes a konszenzus a la­punk által megkérdezett szakmai szervezetek kép­vi­se­lőinél. 

Lefelé tartó spirál, ami senkinek nem jó

Márk Dezső, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetségének Hargita me­gyei elnöke szerint már most hallani olyan hangokat vállalkozói körökből, hogy kénytelenek lesznek a fekete-, illetve szürkegazdaság irá­nyába elmozdulni, hogy pó­tolják kieső bevételeiket.
– Nem tudom pontosan, mi lesz ennek a vége, de szá­momra a 90-es éveket idézi. Akkoriban is mindent megtettek a vállalkozók a túlélésért – nem a törvények, hanem a büntetések miatt. Az ellenőrök nagyon sokszor úgy tá­voztak, hogy kiszabtak egy tetemes bírságot – és emiatt viszonylag rövid idő alatt sokan a feketegazdaság fe­lé fordultak. Most is ha­son­ló visszajelzéseket hal­lok: ha így marad a hely­zet, sokan kénytelenek lesz­nek valamilyen formá­ban visszatérni a korábbi gya­korlatokhoz, hogy ellen­sú­lyozni tudják a meg­nö­vekedett terheket, meg tudjanak maradni a piacon. Ez egy lefelé tartó spirál, amely sem a gazdaságnak, sem a tár­sadalomnak nem kedvez – fejtette ki Márk Dezső.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


A feketegazdasággal veszteség is jár

Hozzáfűzte még: az utóbbi években egyre több vállalkozó adott számlát akkor is, ha a vásárló nem kérte – mert úgy érezték, nem éri meg kockáztatni. Most viszont az ellenkezője kezd elterjedni: ha nem kérnek számlát, nem is adnak. 
– Ez senkinek nem jó – sem a szakmai szervezeteknek, sem az embereknek, sem az államnak. Nem tudni, mennyi pluszbevételt vár a kor­mány, de az is biztos, hogy közben jelentős veszteséget is okozhat a fekete- és szür­ke­gazdaság erősödése, vala­mint a tisztességtelen ver­seny megjelenése – hang­súlyozta Márk Dezső.
Fazakas Szilárd, a Csíki Vállalkozók Egyesületének (CsVE) el­nöke is úgy vélte: a kormány jelenlegi intézkedései – ahelyett, hogy a gazdaság átláthatóbbá válását segítenék – inkább a feketegazdaság újbóli megerősödését idézhetik elő. Szerinte ezekhez az intézkedésekhez sokkal szi­gorúbb adóellenőrzést is kellene társítani.
– Ne az legyen, hogy mi befizetjük az áfát meg a többi adót, miközben az igazán nagyok, közöttük állami cégek csődközeli állapotban vagy veszteségesen működnek, és az adóhatóság elkezd csak azért ellenőrzéseket végezni, hogy teljesítse az elvárásokat. Emlékszünk még arra, amikor éttermeket zár­tak be, mert harminc lejjel többet találtak a kasszában – fejtette ki a CsVE vezetője. Kérdésünkre elmondta: azzal kell számolni, hogy a vállal­kozások a fogyasztókra hárít­ják át a megszorításokból fakadó többletköltségeket. Ez elkerülhetetlenül áremel­kedéshez vezet, és gyengíti a cégek versenyképességét is.

Az osztalékok megadóztatása is adóelkerülésre késztet

Farkas Tihamér, a gyer­gyó­szentmiklósi Arbor Válallk­ozók Szövetségének elnöke úgy vélte, végső soron mindig a vásárlók fizetik meg a megszorítások árát. Elmondta: vannak, akik most megpróbálkoznak azzal, hogy a kétszázalékos áfaemelést le­­nyelik, és nem emelnek árat, hanem az árrésükből pró­bálják fedezni a pluszki­adásaikat. Emlékeztetett: a megszorító intézkedések hát­te­rében Románia súlyos eladó­sodottsága áll. A kor­mány kénytelen követni az Európai Unió, az IMF és más hitelezők iránymutatásait, mert különben a leminősítés és a csőd veszélye fenyegeti. A vállalkozó szerint az ország kényszerpályán mozog, ahol a döntések nem szabad aka­ratból, hanem a hitelezők nyomására születnek. Kérdé­sünkre elmondta: a megszorító intézkedések közül nem is az áfaemelés a legrosszabb, hanem a többi intézkedés, például az osztalékok megadóztatása. Farkas Tihamér úgy véli, hogy az osztalékadó emelése azért különösen aggasztó, mert tovább növeli a vállalkozókban a hajlandóságot arra, hogy meg­kerüljék az adófizetést. Tapasztalatai szerint sokan már most azt mérlegelik, hogyan tudnák feketén ki­venni a pénzt a cégükből, ami hosszú távon a szürke- és feketegazdaság erő­södéséhez vezethet.

A vendéglátást az áfaemelés is érzékeny érinti

Mint összeálításunk első ré­szé­ben is írtuk, Nagy György, az Udvarhelyi Kis- és Középvállalkozók Szövet­ségének (UKKSZ) elnöke attól tart, hogy már 1-2 százalékos áfaemelés is tömeges elbo­csátásokhoz és for­galom­csök­kenéshez vezet­het egyes ága­zatokban, például a ven­dég­látásban. Ezt kutatások is alátámasztják. Nagy György bocsátotta rendelkezésünkre azt a tanulmányt, amelyet a Romániai Vendéglátóipari Mun­káltatói Szövetség (FPIOR) rendelt meg, és 2024 júni­usában hoztak nyilvánosságra. A vendég­látóipar adózási szempontú vizsgálata: európai modellek és azok eredményei című jelentés szerint a hirtelen bevezetett adóemelések kü­lö­nö­sen érzékenyen érin­tik az árérzékeny, munka­igényes ágazatokat, pél­dául a vendéglátást. A kiszá­mít­hatóság hiánya, az év közbe­ni jogszabályválto­zá­sok és a fo­kozatosság mellőzése a jogkövető maga­tartás he­lyett inkább „az árnyék­gazdaság irányába tolja” a vállalkozásokat. A szerzők hangsúlyozzák: az adóterhek érdemi növelése csak akkor lehet hosszú távon fenntartható, ha a közszolgáltatások szín­vonalának érzékelhető javulása kíséri. Ennek hiányában az adófegyelem gyengülése és a versenytorzulás válik való­színűvé. A tanulmány szerint már kismértékű áfaemelés is jelentős forgalomcsökkenést okozhat.

Gyenge állami szolgáltatások

Jakab Áron Csaba, a Székely­udvarhelyi Magán­vállalkozók Szövetségének elnöke szerint a vállalkozók adózási fegyelmét gyengíti, hogy az állam nem nyújt megfelelő színvonalú szolgáltatásokat a befizetett adókért cserébe. Példaként az egészségügyet, oktatást és kultúrát említette, ahol min­­denki ugyanazt kapja, függetlenül attól, mennyit fi­zetett. Megjegyezte: az ingye­nes állami szolgáltatások kor­látozása részben indokolt, de szerinte túlzás például a nyug­díjasok vagy kismamák újraadóztatása. Hangsúlyozza: ha a vállalkozók nem kapnak semmiféle támogatást, miköz­ben a terheik nőnek, akkor nem várható az adófegyelem javulása – sőt, inkább romlásra lehet számítani.
– Ma már sajnos ott tartunk, hogy az ember kifizeti az állam felé a tartozásait, de az állam a maga szolgáltatásait nem ugyanilyen minőségben és lendülettel teljesíti – fo­galmazott.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!