A gyergyóalfalvi egyházközséghez egy Németországban élő, magyar származású család által jutott el a fatimai imamozgalom híre, és általuk jött létre az itteni kezdeményezés 2020-ban. Az imacsoport tagjai Jenei János akkori plébános támogatásával tartották májustól októberig minden hónapban, 13-án az engesztelő imaórákat: a mozgalom egyre nagyobb érdeklődést mutatott a helyiek körében. Ezeken az alkalmakon egy Aachenből beszerzett Szűzanya-szoborral az oltáron, körmeneteket tartva imádkoztak a járvány megszűnéséért.

– Idén tavasszal értesített a németországi család, hogy felvették a kapcsolatot a fatimai imaapostolátussal (szerk. megj.: imádságban vállalt tudatos, közösségi szolgálat), és az ottani posztulátori iroda ereklyéket hagyott jóvá az alfalvi templomnak. Ezek másodlagos ereklyék: a fatimai látnokok – Ferenc és Jácinta – koporsójából valók. Ezeket az alfalvi templomnak adományozták, bizonyos feltételekkel, többek között azzal, hogy látható helyen legyenek a templomban, ünnepélyesen helyezzük ki, és a helyi plébános személyesen hozza el azokat Fatimából

– beszélt az ereklyék történetéről Borka Ernő gyergyóalfalvi plébános. Elmondta: a feltételeknek mind eleget tettek: szeptemberben, előzetes egyeztetéseket követően kiutazott Portugáliába és személyesen átvette az ereklyéket, amelyeket hivatalosan október 13-án helyezték el; az ünnepi szentmisén dr. Kovács Gergely érsek mondott szentbeszédet.

A fatimai ereklyéket a templom mellékoltárán kialakított oltárszekrényben helyezték el, üveglap mögött, hogy láthatók legyenek. A májustól októberig tartott imaórákon kihelyezik azokat a főoltárra, és megbízatás alapján akár civil személy is elviheti más közösségekbe, ahol hasonló imacsoport működik. A gyergyóalfalvi mozgalom szorgalmazására további hét környékbeli egyházközségben alakult már csoport – tudtuk meg. 

– Szent Jácinta és Szent Ferenc mártírtestvérek ereklyéi nem a személyükre irányítják a figyelmet, hanem a fatimai jelenésre, a Szűzanyára. Imádságos lelkület, bűnbánattartás, Isten adományaival való élet, keresztény értékek, szentségekhez való járulás: ez az üzenetük számunkra

– ismertette az ereklyéket Borka Ernő plébános. Kiemelte: az egyházközség életében kuriózum, hogy ezen ereklyék birtokában lehet, ezek által is hirdetheti a keresztény lelkületet, a Szűzanya tiszteletét. 

A fatimai szentekről
Ferenc 1908. június 11-én, Jácinta 1910. március 11-én született. Unokatestvérükkel, Lúciával a család nyáját őrizték a Fatimához közeli völgyben, Cova da Iriában, amikor 1917-ben, májustól októberig hat alkalommal megjelent nekik a Szűzanya.
1918 augusztusában, amikor az első világháború a végéhez közeledett, Ferenc és Jácinta megbetegedett az egész világon pusztító spanyolnátha járványban. Ferenc 1919. április 4-én halt meg. Jácinta 1920. február 20-án kérte a betegek szentségét, majd aznap éjjel békében meghalt. 
A két testvér kanonizációját 1961-ben indították el, majd 1989-ben elismerték hősies erényeiket. Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá őket 2000. május 13-án. Ferenc pápa 2017. május 13-án, az első jelenés századik évfordulóján Fatimában szentté avatta a két látnokot, Ferencet és Jácintát.
Unokatestvérüket, Lúciát Isten szolgálójaként tiszteljük. A három látnok közül egyedüliként megérte a felnőttkort, kármelita szerzetesnővér lett és 2005-ben halt meg, 97 éves korában.