A Biblia: erő, eligazítás és életforrás

A Szentírás vasárnapját ünnepli vasárnap az egyház. Az ünnep Szent Jeromoshoz, a Biblia védőszentjéhez és fordítójához kötődik, akinek emléknapja nyomán a II. vatikáni zsinat különös figyelmet szentelt a Szentírásnak.

Bíró István
A Biblia: erő, eligazítás és életforrás
Urbán Erik ferences tartományfőnök ünnepi szentmisén beszélt a Bibliáról. Napjainkban is aktuális üzenetet közvetít Fotó: Erdélyi Ferencesek/archív

A Szentírás vasárnapja viszonylag új ünnep a katolikus hagyományban. A II. vatikáni zsinat idején fordult elő először, hogy a püspökök a Szent Péter-bazilikában fő helyre tették a Bibliát, és a tanácskozások középpontjába állították. Ekkor született meg a Dei Verbum kezdetű dokumentum is, amely arra hívja a katolikusokat, hogy rendszeresen olvassák a Szentírást. 
Ezen a napon a templomok­ban kiemelt helyre teszik a Bibliát, és hálát adnak Istennek azért, hogy általa eligazítást, erkölcsi alapelveket, valamint erőt és bizonyosságot kaphatnak életük folyamán. A Szentírás az ember boldog öröklétre szóló meghívását is hirdeti. A témáról Gegő Juliánusz csíksomlyói ferences szerzetest kérdeztük.

– Amíg nem hallottam meg Isten Szavát, addig a Szentírást ismeretterjesztő könyvek gyűjteményének tartottam, szép történetekkel és csodás tanításokkal. Mindenekelőtt megbarátkozhatom azzal, hogy nem értem a jelentésüket. Addig a jó, amíg itt tartok. Lemondok arról, hogy keressem az Írás értelmét, inkább engedem közeledni, aki azt vallja magáról, hogy „Én vagyok az Út” (Jn 14,6)

– mondta a ferences szerzetes.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!



A Szentírás vasárnapja ökumenikus jelentőséggel is bír.

– Középiskolás koromban valósággal élveztem, amikor egy más vallású ismerősömmel vitatkoztam, Szentírással bizonyítva a magam igazát. Ezt a vallásháborút azóta „kinőttem”. A számos felkiáltójelet idővel felváltotta egyetlen nagy kérdés: „Ki vagy te, Uram?”. Emberi részigazságaink keresése helyett a különböző felekezetek a Szentírásban együtt kereshetik azt a végtelen Teljességet, aki úgy definiálja magát, hogy „Én vagyok az Igazság” (Jn 14,6)

– tette hozzá. 
A ferences lelkiségben különösen fontos az Ige hallgatása és az evangélium szerinti élet. A ferences szerzetest arról is kérdeztük, személyesen hogyan töltekezik a Szentírásból. 

– Nem én cselekszem, nem én töltekezem. A valódi találkozás érdekmentes. Ha nyitott vagyok az Igére, akkor az, miként a mag, bennem életre kelhet, és megcselekedheti azt, amiért küldetett (vö. Iz 55,11). Az evangéliumban Jézus engem gyógyít és szabadít, engem tanít... A Szentírás életeseményei velem történnek. Az Igével való találkozás gyümölcseként megismerhetem, aki azt mondja magáról: „Én vagyok az Élet” (Jn 14,6)

– fogalmazott Juliánusz testvér. 
A Szentírás üzenete terjesztésének elősegítése céljából a Szentírás vasárnapján, szep­tember 28-án a Gyulafehérvári Érsekség rendelete szerint a katolikus templomokban idén is gyűjtést szerveznek a Katolikus Magyar Bibliatársulat (KMB) javára.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!