Eredetileg az Európai Unió vezetői azt tervezték, hogy a befagyasztott orosz vagyonból nyújtanak támogatást Ukrajnának, de ez az elképzelés túl megosztónak bizonyult ahhoz, hogy gyorsan tudjanak dönteni – írta a diplomáciai forrásokra hivatkozva a Reuters. Végül abban állapodtak meg, hogy hitelfelvétellel 90 milliárd eurót biztosítanak Ukrajna számára, amelyet kölcsön formájában adnak át az országnak a következő két év védelmi kiadásainak finanszírozására. 
A Politico európai kiadása szerint Ukrajna jövőre 71,7 milliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe, és sürgősen forrásokra van szüksége a túléléshez, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kijelentette, hogy folytatni kívánja a háborút.
Az EU-tagállamok megállapodásának része, hogy Csehország, Magyarország és Szlovákia nem száll be a 90 milliárd eurós hitel közös viselésébe a többi 24 uniós tagállammal, ugyanakkor nem akadályozzák Ukrajna finanszírozását. A megállapodás részeként az Európai Bizottság a jövő hét elején javaslatot tesz az úgynevezett megerősített együttműködésre, amely jogi keretet ad a 24 országnak a közös hitelfelvételhez.
Az új, közös uniós hitelprogram átveszi a korábbi, 210 milliárd eurós ukrajnai támogatási csomag több fontos elemét: a pénzt részletekben folyósítják, korrupcióellenes garanciák mellett, és előre rögzítik, mekkora összeget lehet a hadseregre, illetve az állami működés fenntartására fordítani. Mivel az uniós kormányok nem tudtak megegyezni a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról, végül a közös hitelfelvétel mellett döntöttek. Az új terv szerint Ukrajna jövőre 45 milliárd eurót kap, ami kulcsfontosságú pénzügyi mentőövet jelent a háború ötödik évébe lépő országnak, a fennmaradó forrásokat pedig 2027-ben utalnák át.

A döntés tétje

A Reuters diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta: a döntés tétje az volt, hogy az uniós pénzügyi támogatás nélkül Ukrajna a jövő év második negyedévére kifogyna a forrásokból, ami az EU szerint reális eséllyel az orosz győzelemhez és a közösség határainál fokozódó biztonsági kockázathoz vezethetett volna.
A befagyasztott orosz vagyonra épülő, precedens nélküli hitel technikai és jogi részleteiről órákig tárgyaltak az uniós vezetők, de a megoldást végül túl kockázatosnak és politikailag kivitelezhetetlennek ítélték meg. A legnagyobb akadályt a belga kormány ellenkezése jelentette, amely szilárd jogi és pénzügyi garanciákat követelt az esetleges orosz megtorlással szemben. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a befagyasztott orosz vagyon döntő része Belgiumban található.
„Annyi nyitott kérdés volt a jóvátételi hitellel kapcsolatban, hogy át kellett térnünk a B tervre. A racionalitás győzött” – fogalmazott Bart De Wever belga miniszterelnök, aki szerint az EU ezzel elkerülte a káoszt és megőrizte az egységét.

Vezetői reakciók

A döntést több európai vezető is nyilvánosan üdvözölte. Emmanuel Macron francia elnök szerint a megállapodás jelentős előrelépés, és úgy fogalmazott: a tőkepiacokról történő hitelfelvétel „a legreálisabb és legpraktikusabb módja” Ukrajna és a háborús erőfeszítések finanszírozásának. Friedrich Merz német kancellár közölte: az Ukrajnának szánt pénzügyi csomagot véglegesítették, és hangsúlyozta, hogy Kijev kamatmentes hitelt kap. Merz szerint a források elegendőek lesznek Ukrajna katonai és költségvetési szükségleteinek fedezésére a következő két évben. 

Nem olcsó a hitel

A Politico elemzése szerint az új terv végrehajtása nem lesz olcsó. Az Európai Unió a várakozások szerint 2028-tól évente mintegy 3 milliárd euró kamatot fizet majd a közös hitel után, mégpedig a hétéves uniós költségvetésből, amelyet nagyrészt a tagállamok befizetései fedeznek. A kamatfizetés már 2027-ben elkezdődne, de abban az évben még csak 1 milliárd eurót tenne ki.
Ukrajnának a hitelt elvileg csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország véget vet a háborúnak és háborús jóvátételt fizet, erre azonban jelenleg kevés az esély. Ez azt jelenti, hogy az EU hosszú távon vagy folyamatosan megújítja az adósságot, vagy végső soron a befagyasztott orosz vagyonból törlesztheti azt.

Miért nem nyúl az EU a befagyasztott orosz vagyonhoz?

Az Euronews hírtelevízió portálján megjelent elemzés szerint annak ellenére, hogy az Európai Unióban és az Európai Parlamentben is egyre többen sürgetik a befagyasztott orosz vagyon lefoglalását Ukrajna támogatására, a lépés súlyos jogi és politikai kockázatokat vet fel. A nemzetközi jogi szakértők szerint ugyanis éles különbség van a vagyon befagyasztása és elkobzása között: előbbi ideiglenes intézkedés, utóbbi viszont tartós tulajdonelvonást jelentene, amely bírósági döntés hiányában jogellenes lehet.
A hírtelevízió Federico Lu­po Pasini, a Durhami Egyetem pénz­ügyi jogi professzorát idéz­te, aki szerint az orosz álla­mi vagyon elkobzása csak úgy lenne összeegyeztethető a nemzetközi joggal, ha azt az EU ellenintézkedésként vezetné be, vagyis olyan ideiglenes lépésként, amely egy másik állam jogsértésére adott válaszként a jogkövetés kikényszerítését szolgálja. Ez azonban feltételezné azt is, hogy Oroszország számára nyitva marad a lehetőség a jóvátételre és a vagyon visszaszerzésére, amennyiben beszünteti az agressziót – vagyis a vagyon végleges elkobzása jogilag nehezen védhető.
Az EU ezért egyelőre csak a befagyasztott orosz eszközök hozamait használja fel Ukrajna támogatására, amit a jogi szakértők többsége ideiglenes intézkedésként elfogadhatónak tart. A teljes vagyon felhasználása viszont precedenst teremtene más állami tartalékokkal szemben is, és alááshatná az európai pénzügyi rendszer jogbiztonságát. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az uniós vezetők végül a jogilag biztonságosabb, ám politikailag és pénzügyileg költségesebb megoldást választották: Ukrajna finanszírozását közös hitelfelvétellel biztosítják, miközben a befagyasztott orosz vagyon sorsa továbbra is nyitott kérdés marad.