Forró téma a hajtási jogosítvány megszerzése körüli bizonytalanság, több érintett egyenesen úgy fogalmaz, mélyrepülésben van a vizsgáztatás procedúrája Hargita megyében. Hallani arról, hogy az utóbbi időben pattanásig feszültek az indulatok a tanulók és az oktatók körében is: a rendszer rugalmatlansága miatt a várakozási időt sokan abnormálisnak tartják, és a várakozást a kényszerű pótórák költségeiben mérik.

Vannak tanulók, akik a rövidebb várólista reményében számukra ismeretlen terepen, például a megyeszékhelyen próbálkoznak gyakorlati vizsgát tenni, de a jelek szerint a „vizsgaturizmus” is csak tüneti kezelés a rendszerszintű problémákra. Kikértük a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal adatait, hogy a pletykák helyett a tények beszéljenek.

Krónikus emberhiány és hosszú várólisták

A vizsgáztatás szakmai felügyeletét az Országos Vezetői Jogosítvány- és Gépjármű-nyilvántartó Igazgatóság (DRPCIV) látja el, de megyei szinten a Gépjárművezetői Engedély- és Forgalmi Nyilvántartó Közszolgálat (SPCRPCIV) alá tartozó Jogosítványügyi és Vizsgáztató Részleg (románul: Compartimentul Regim Permise de Conducere și Examinări) feladata a folyamat lebonyolítása, amely a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal alárendeltségébe tartozik. 

A jogosítványszerzés körüli nehézségekkel kapcsolatban így a prefektusi hivatalhoz fordultunk először. Válaszukból egy olyan gyakorlat képe rajzolódik ki, amely a súlyos létszámhiány és a növekvő bürokrácia szorításában próbál működni. 

Tájékoztatásuk szerint a legsúlyosabb strukturális problémát a humánerőforrás-hiány jelenti: a megyében jelenleg hét vizsgáztatói álláshely betöltetlen. Tény, hogy a Jogosítványügyi és Vizsgáztató Részlegen hét rendőr rendelkezik vizsgáztatói engedéllyel, de ők nemcsak a gyakorlati vizsgáztatásért felelnek: az ő feladatuk az elméleti vizsgáztatás mellett a román és külföldi jogosítványok cseréje, a másodlatok kiadása és a vizsgákra való regisztráció is. A prefektúra válaszából kiderül, hogy ez a létszám nem elegendő a feladatok maradéktalan ellátására. Bár a gépjármű-beíratási osztályon további négy rendőr rendelkezik vizsgáztatói engedéllyel, ők jelenleg saját szakterületükön – forgalmi engedélyek, rendszámok és törlések ügyintézésével – vannak lekötve.

A helyzet orvoslására tett kísérleteik eddig kevés sikerrel jártak, hiába fordultak a Belügyminisztériumhoz és az országos főigazgatósághoz, sőt a szomszédos megyéktől is kértek segítséget vizsgáztatók átirányítása tekintetében. Ez utóbbi kéréseket mindenhol elutasították arra való hivatkozással, hogy országszerte létszámhiánnyal és nagy munkamennyiséggel küzdenek. Bár 2026 januárjában két frissen végzett személyt beosztottak a Hargita megyei osztályra, alkalmazásukkor még nem rendelkeztek vizsgáztatói engedéllyel, így nem jelentettek azonnali segítséget a forgalmi vizsgáztatásban.

Rendőr vagy nem?

Jó tisztázni a vizsgáztatók jogállását is: bár a köznyelvben „rendőrvizsgaként” említjük a gyakorlati vizsgát, és a vizsgabiztosokra rendőrként hivatkozunk – hiszen egyenruhát viselnek és rendőri rangjuk van –, jogilag speciális státuszú köztisztviselők (románul: funcționari publici cu statut special). A vizsgáztatók tehát nem a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság, hanem a prefektúra alárendeltségébe tartoznak, ami magyarázatot ad arra is, miért nem lehet a létszámhiányt más rendőri osztályokról történő átcsoportosítással orvosolni.

Területi egyenlőtlenségek

A rendszerszintű munkaerőhiány azonban nem egyformán érinti a megye különböző településeit, ami feszültséget szül a vizsgázók körében. Míg a Csíkszeredában és környékén élők bizonyos szempontból előnyben vannak, a székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és maroshévízi jelentkezők gyakran úgy érzik, hátrányuk származik a várólisták hossza és a vizsgaalkalmak ritkasága miatt. Állandó feszültségforrás, hogy lényeges különbségek vannak a megye egyes városai között a várakozási idő tekintetében, amit a hivatal több tényezővel indokol. 

A várakozási időket nemcsak a vizsgáztatók alacsony száma, hanem egyéb specifikus feladataik – például ellenőrzések lefolytatása vagy lakossági petíciók megválaszolása – is növelik. A hatékonyságot – a kiszállások miatt – rontja a vizsgahelyszínek távolsága is: míg Csíkszeredában egy vizsgáztatóra naponta 13-14 jelölt jut, addig Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen csak tíz, Maroshévízen pedig csupán nyolc személyt tudnak levizsgáztatni egy nap alatt.

A vizsganapok naptárát a prefektúra határozza meg  a központi igazgatósággal való egyeztetés után. Jelenleg Csíkszeredában hétfőn és pénteken, Gyergyószentmiklóson szer­dán, Székelyudvarhelyen minden csütörtökön, illetve kéthetente kedden van vizsga, Maroshévízen pedig szintén kéthetente kedden vizsgáztatnak, felváltva az udvarhelyi helyszínnel.

Várólista-matek

A hivatalos adatok szerint az elméleti vizsgára – melyet hetente két napon, kedden és szerdán tartanak – jelenleg csupán egy hetet kell várni, de a gyakorlati próbák időpontjai komoly türelmet igényelnek. Az intézmény március közepi tájékoztatása alapján a legnépszerűbb, „B” kategóriában Székelyudvarhelyen április 9-re (24 nap várakozás), Gyergyószentmiklóson április 15-re (30 nap), Csíkszeredában április 27-re (42 nap), míg Maroshévízen már csak május 12-re (57 nap) volt elérhető a legkorábbi szabad időpont. A „C” kategóriában még nehezebb a helyzet: Székelyudvarhelyen április 21. (36 nap), Gyergyószentmiklóson május 13. (58 nap), a megyeszékhelyen pedig május 22. (67 nap) a legkorábbi dátum, amit a rendszer felkínált.

Fontos hangsúlyozni, hogy a hivatalos statisztikában szereplő 24–57 napos várakozási idő csupán az adott pillanatban elméletileg elérhető legelső szabad helyet jelenti. A gyakorlatban a jelentkezők ennél jóval hosszabb, akár 3-4 hónapos folyamattal számolnak. Mivel a vizsganapok száma korlátozott, és a helyek pillanatok alatt betelnek, egy tanulónak a hivatalos 24 napos várakozás ellenére is gyakran hónapokat kell várnia, ha épp lemarad az aktuális keretről. Ráadásul egy esetleges sikertelen vizsga után a kötelező várakozási időt (15 nap) követően a tanuló ismét a várólista végére kerül.

A statisztika szépít, a diák fizet

Bár az aktuális adatok alapján Székelyudvarhelyen tűnik rövidebbnek a várakozás, a statisztika éles ellentmondásban áll a terepen tapasztaltakkal. Miközben a papírforma alig egy hónapot mutat, a helyi oktatók szerint ez csalóka: ők már júniusi időpontokról és a rendszer teljes telítettségéről beszélnek.

Ezt a bizonytalanságot igazolják a vizsgázók tapasztalatai is: érdeklődésünkre egy csíkszeredai fiatal elmondta, február végén tett sikeres elméleti vizsgája után március végére kapott gyakorlati vizsgaidőpontot, és örül, hogy csupán egy hónapot kell várnia. Egy másik diáknak Székelyudvarhelyen egy március eleji sikeres elméleti vizsgát követően a rendszer csak május végére ajánlott fel szabad helyet.
Információink szerint a rugalmatlan ügyintézés és a kevés vizsganap miatt fordulhat elő az a drasztikus helyzet, hogy aki most vizsgázik elméletből, azt csak a nyár elejére tudják programálni a forgalmi vizsgára.

„Ez igazságtalan a diákokkal szemben” – panaszolta egy székelyudvarhelyi oktató, aki szerint a több hónapos kihagyás nemcsak a vizsga sikerességét veszélyezteti, hanem a tanulók motivációját is rombolja, hiszen ennyi idő alatt a megszerzett gyakorlati tudás jelentős része megkopik, a szinten tartáshoz szükséges pótórák pedig jelentős anyagi terhet rónak a vizsgázni vágyókra.

Szakmai szemmel

A hivatalos statisztikák mögött hús-vér emberek és komoly anyagi terhek állnak, amiről a szakma képviselői tudnak a legtöbbet mesélni. Egy névtelenséget kérő csíkszeredai sofőriskola-tulajdonos megerősítette: a megyeszékhelyen, bár az elméleti vizsgára gyorsan be lehet jutni, a forgalmi vizsgáig tartó egy–másfél hónapos várakozás szakmailag és anyagilag is megterhelő. Forrásunk rámutatott egy aggasztó jelenségre is: állítja, a döntéshozó, az országos igazgatóság (DRPCIV) egyáltalán nem egyeztet a helyi iskolákkal a vizsganapok átcsoportosításáról. Ennek következtében egyfajta „vizsgaturizmus” alakult ki a megyén belül: gyakran látni székelyudvarhelyi oktatóautókat Csíkszeredában, mivel a rövidebb várólista reményében sokan áthozzák a diákokat a megyeszékhelyre.

– Ez szakmailag rendkívül problémás. Egy friss sofőr nem tud olyan magabiztosan mozogni, vezetni egy idegen városban, mint ott, ahol a rutinját megszerezte

– hangsúlyozta a szakember.

Emellett a hosszú várakozás alatt a diákok kénytelenek pótórákat fizetni, hogy ne essenek ki a gyakorlatból, ami jelentős pluszköltség. Megoldásként alanyunk a „régi rendszert” látná szívesen: mivel a számítógépes teszt eredménye azonnal megvan, elméletileg semmi akadálya nem lenne annak, hogy a sikeres vizsgázó még aznap autóba üljön a rendőrrel, jelentősen felgyorsítva a folyamatot.

Gyenge elmélet, magabiztos gyakorlat

A prefektúra válaszaiból kiderül, érdekes ellentmondás mutatkozik a sikerességi rátákban: Hargita megyében a jelöltek több mint 65 százaléka sikeresen vizsgázik a forgalomban, ami jelentősen meghaladja az 53 százalék körüli országos átlagot. Ezzel szemben az elméleti felkészültségünk aggasztó: nálunk a vizsgázók alig 39 százaléka megy át a KRESZ-vizsgán, miközben az országos átlag megközelíti az 59 százalékot. A hatóság szerint ez a drasztikus elmaradás egyértelműen a jelöltek elégtelen felkészültségének tudható be.

Van kiút?

A prefektúra szerint a más megyékből érkező segítség, az átirányítás csak „ideiglenes tűzoltás”, hosszú távon nem oldja meg a helyzetet. Példaként említik, hogy 2025 decemberében egy Kovászna megyei rendőrt átirányítottak három hétre, de ő is csak az ügyfélszolgálati ablakoknál tudott segíteni.

A valódi megoldást a nemrég beosztott két új rendőr szakképzésétől és vizsgáztatói engedélyének megszerzésétől várják, ami után bővíthető lesz a vizsgahelyek száma. Ami az online rendszert illeti, a Belügyminisztérium központi portáljára (MAI HUB) való átállás ugyan optimalizálást ígér, de a rendszer továbbra sem teszi majd lehetővé a lemondott, vagy például orvosi okok és hiányzás miatt felszabadult időpontok azonnali újrafoglalását és betöltését.