Megyénkben a lakosság és a közintézmények figyelmeztetése és riasztása a Hargita Megyei Olt Katasztrófavédelmi Felügyelőség feladata, akik erre a célra elsősorban a RO-ALERT rendszert használják, de bizonyos esetekben a figyelmeztető riasztóeszközöket is bevetik. A Polgári Védelmi Hét részeként a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak a riasztórendszerek ismeretére, mivel a megyében található 153 sziréna jelzéseit sokan még mindig nehezen azonosítják. Vasile-Radu Monoranu ezredes, az intézmény vezetője elmondta: a március 4-én megszervezett Sziréna Szerda program részeként megyeszerte tesztelik a légvédelmi szirénákat.

A szirénák jelzéseit a hangok hossza és a közöttük lévő szünetek ritmusa alapján lehet megkülönböztetni, de közös jellemzőjük, hogy minden riasztási ciklus pontosan két percig tart. A legintenzívebb jelzés a légiriadó, amely tizenöt rövid, egyenként négy másodperces szirénázásból áll, négy másodperces szünetekkel. Ennél lassabb ütemű a katasztrófariadó – ezt természeti csapások vagy ipari balesetek esetén alkalmazzák: öt darab 16 másodperces hangból és tíz másodperces szünetekből épül fel – holnap ezt próbálják ki. Az előzetes légiriadó – amely a támadás közvetlen veszélyére hívja fel a figyelmet – három hosszú hang, szünetekkel megszakítva. A riadó végét egyetlen, két percen át tartó, folyamatos és egyenletes szirénaszó jelzi.

– Célunk, hogy a lakosság felismerje a hangok száma, hossza és a köztük lévő szünetek ritmusa által hordozott üzenetet, és pánik nélkül, pontosan tudja, mi a teendő: a közművek (gáz, villany) elzárása után a személyes iratokkal és a sürgősségi hátizsákkal (benne tartós élelem, víz, elemes rádió és zseblámpa) felszerelkezve kell a legközelebbi védett helyre sietni

– nyomatékosította Vasile-Radu Monoranu.

Egyébként a megyében működő 153 szirénából 61 része az országos integrált lakosságot figyelmeztető, riasztó rendszernek, így távolról, központilag is irányítható és beszédet is tud közvetíteni – a többit helyben kell beindítani. Továbbra sincs ellátva riasztóberendezéssel három közigazgatási terület (Ká­szonaltíz, Nagygalambfalva és Csíkszentimre), így a vidéki települések csak részben rendelkeznek ezzel, a hallhatóság megyei szinten ötven százalék feletti – ismertette az ezredes.