Mindhárom Hargita megyei nagyobb városban – Csíksze­redában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson – vannak olyan középületek, amelyeknek a megerősítésére és biztonságossá tételére pályáznának az önkormányzatok, élve a fejlesztési minisztérium által most felkínált lehetőséggel. 

Miniszter: kötelesség kihasználni a lehetőséget

A szaktárca a múlt héten ismertette a földrengésveszélynek kitett települések legújabb digitális térképét, amelyen egyébként a romániai települések mintegy 70 százaléka megtalálható. A minisztérium honlapján (mdlpa.ro) tanulmányozható térkép és lista szerint Hargita megye településeinek nagyobb része kedvezményezettje lehetne annak a kormányprogramnak, amelyet az omlásveszélyes épületek megerősítésére és rendbetételére indított a fejlesztési tárca. Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján azt is bejelentette: ezúttal azoknak a középületeknek és tömbházaknak a megerősítésére is szándékukban áll forrásokat biztosítani, amelyek kisebb földrengésveszélyességi besorolású vidékeken találhatók. 

– A 2022–2023-ban keltezett új törvény szerint az országnak minden olyan részén, ahol a talajmozgási mérések szerint a talajgyorsulás elérheti vagy meghaladhatja a 0,15 g értéket, az önkormányzatok állami támogatást kérhetnek a veszélyes középületek, illetve tömbházak felújítására. A felmérés szerint Hargita megye területének nagyobb része érintett ebben a kérdésben, kivételt az északkeleti régió, azaz Borszék és Maroshévíz környéke jelent

– tájékoztatta a Hargita Népét Cseke Attila. A tárcavezető hozzátette, arra kéri az érintett önkormányzatokat, pályázzanak az elérhető finanszírozásra. 

Pályázni készülnek a megyei jogú városok

A minisztérium listáján összesen 61 Hargita megyei település szerepel (0,15–0,30 g vízszintes talajmozgási értékekkel). Villámkérdéseinkkel a municípiumok vezetőit kerestük meg, hogy arról érdeklődjünk, hány omlásveszélyes épületről tudnak, és hogy pályáznának-e ezek felújítására, de lapunk úgy tudja, több kisebb-nagyobb vidéki település önkormányzata is érdeklődik a program iránt. 
A megyeközpontban Ko­rodi Attila polgármester szerint egyértelmű, hogy a 2023 novemberében veszélyesnek nyilvánított hajléktalanszálló épületének megerősítésére szeretnének pénzt lehívni. 

– A Gyermek sétány 9. szám alatti tömbház rehabilitálásáról elkészített megvalósíthatósági tanulmányt, illetve technikai leírást elküldtük a fejlesztési minisztériumnak, hogy egyeztessünk a lehetőségeinkről. Ez esetben egy 13 millió lejes beruházásról van szó

– tudtuk meg Koroditól.
Székelyudvarhely önkor­mányzata a Tamási Áron Gim­názium bentlakásánál tör­tént tragédia után minden köz­tulajdonban lévő ingatlan álla­potát felmérette, ennek alap­ján négy olyan épületről tud­nak a városban, amelyek érintettek. 

– Az előírt törvényi kötelezettségnek eleget téve szakembert szerződtünk az ingatlanok állapotának a szakvéleményezésére. Ennek alapján az Eötvös József Szakközépiskola, illetve annak bentlakása, a Marin Preda Elméleti Líceum, valamint a városháza épületének a felújítására pályázunk

– mondta Zörgő Noémi sajtószóvivő.

Gyergyószentmiklóson is van­nak érintett középületek, Nagy Zoltán polgármester szerint egészségügyi, tanügyi és kul­turális rendeltetésű ingatlanok felújításában érdekeltek. 
A kisebb városok közül in­for­mációink szerint Tus­nád­fürdő és Szentegyháza is ér­dek­lődik a program iránt, utóbbi önkormányzat már az érintett épületek szakvéleményezését is elkészítette. 

A biztonság javítása az elsődleges cél

A fejlesztési minisztérium föld­rengésveszélyes épületek biz­tonságossá tételét támoga­tó programjában – a tömbhá­zak mellett – azoknak a középületeknek a felújítására pályázhatnak a polgármesteri hivatalok, amelyek a szeizmikus szakvélemény alapján R1-R2-es besorolásba kerülnek. 

– Ez azt jelenti, hogy földrengés esetén omlásveszélyesek, vagy hogy a jelenlegi állapotukban már nagy a veszélye annak, hogy összedőljenek

– részletezte lapunknak nyilatkozva a miniszter.
A kiírás szerint ezeknek az épületeknek a felújítására előzetesen elkészített statikai felméréssel, illetve szeizmikus szakvéleménnyel pályázhatnak a hivatalok. A kórházak és iskolák esetében azonban a program megkülönbözteti azokat a speciális eseteket, amelyeknél az ingatlanok az egészségügyi minisztérium és tanfelügyelőségek jelentése szerint veszélyesek – ezeknél az épületeknél az önkormányzatok könnyített eljárással igényelhetik az állami támogatást.  

– A speciális kategóriá­ba tar­tozó épületeknél a fej­lesz­té­si minisztérium megtérí­ti az épü­let felmérésének a költ­sége­it is

– tette hozzá Cseke Attila. 
A fejlesztési miniszter u­gyan­akkor fontosnak tar­tot­ta hangsúlyozni, hogy a kor­mány­program főként a lakos­ság biztonságát szolgálja: „az életmentésről szól, nem in­gat­lanfejlesztésről.”

Most 800 milliót szánnak a folyamatra

Cseke Attila – miután a kormány döntött az idei év állami költségvetéséről – szombati bejelentése szerint „a fejlesztési minisztérium költségvetése 70 százalékkal nagyobb, mint volt 2024 elején”, ami a tárcavezető szerint egyben azt jelenti, hogy idén több pénzt tudnak szánni a települések fejlesztésére. A tárcavezető arra is kitért: minekutána az RMDSZ több mint 6 milliárd lejes adóssággal vette át a fejlesztési tárcát, ennek a kifizetésére is pénzt ír elő az állami költségvetés, miből a helyi közösségek számára fontos beruházásokat finanszíroznak. Elsőbbséget fognak élvezni a befejezéshez közel álló beruházások. „A fejlesztés nem áll le, és a beruházási rendszer előrelátható lesz” – fogalmazott a miniszter, az általa vezetett tárca egyik prioritásának a bölcsődék építését nevezve. 
A földrengésveszélynek ki­tett épületek ügyében azt mond­ta: iskolák, kórházak, laká­sok és középületek föld­ren­gés­biztonságára 800 mil­lió lej finanszírozást ír elő az állami költségvetés, vagyis két­szer nagyobb keretösszeget, mint múlt évben.