Nincs pénz a minisztériumban, kifulladt a kormányprogram
Finanszírozási válság sújtja a helyi infrastruktúraépítési és -fejlesztési projekteket: Hargita megyében az Anghel Saligny kormányprogram keretében zajló beruházások közel fele leállhat, miután a fejlesztési minisztérium közölte, hogy új projektekre egyáltalán nincs pénz, és a már elkezdett beruházások közül is csak azokra, amelyek teljesítésközeli állapotban vannak.
Komoly finanszírozási gondokkal néz szembe Hargita Megye Tanácsa és több helyi önkormányzat az Anghel Saligny kormányprogram keretében zajló beruházások kapcsán. A Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért Felelős Minisztérium vezetője, Cseke Attila – miután az utóbbi időben már többször figyelmeztetett rá – július 29-én bejelentette: a kormány csak prioritások mentén és korlátozott mértékben képes finanszírozni az országos Anghel Saligny programból támogatott építkezéseket.
Nem váratlan, de kellemetlen
A tárca közleményben és hivatalos levélben is jelezte, hogy azokat a projekteket, amelyek nem haladták meg a meghatározott előrehaladottsági szintet – ami útépítések vagy -korszerűsítések esetében 80 százalék fölötti, víz- és csatornarendszereknél és gázhálózatoknál 40 százalék fölötti elszámolást jelent –, az idén már nem tudja tovább finanszírozni, mivel a minisztérium büdzséjében nincs rá pénz. A miniszter emlékeztetett rá: a 2025/42-es, a Hivatalos Közlönyben február 13-án megjelent, még az akkori miniszterelnök, Marcel Ciolacu által aláírt kormányrendelet előírja, hogy az Anghel Saligny programban részt vevő beruházásokat prioritási sorrendben fogják finanszírozni, és a sorrend az alapján áll fel, hogy melyik beruházást milyen mértékben sikerült megvalósítani. – Amikor 2024 decemberében az RMDSZ ismét kormányra került, a következő helyzetet találtuk: az Anghel Saligny programban tavaly 17 milliárd lej értékű munkálatok számláit fogadta a fejlesztési minisztérium, de ebből csak 12 milliárdot fizetett ki. A tárca költségvetése az Anghel Saligny programra 2025-ben 10 milliárd lej, de ebből az év első negyedében ki kellett fizessük a tavalyi, közel négymilliárdos adósságot. Innen jönnek a problémák: ha nem lett volna az adóssághalmaz, idén nagy vonalakban végig lehetett volna vinni a fejlesztéseket. A törvény szerint, ha a letett és még ki nem fizetett számlák értéke eléri az az évi költségvetés keretét, a miniszter köteles értesíteni a kedvezményezetteket, azaz a megyei és helyi önkormányzatokat, hogy az évi keret az adott momentumban kimerült. Ez történt most. (…) Február óta prioritizáltuk a beruházások kifizetését, megjelent a Hivatalos Közlönyben, mindenki ismeri vagy ismernie kellene. Ennek alapján fizettük az elmúlt fél év számláit, elsősorban a víz- és szennyvízberuházásokat, utána a gázhálózatokat, majd az útépítéseket. (…) Plusz költségvetési forrást kell biztosítani ennek a programnak, ami úgy lehetséges, ha más minisztériumok beruházási alapjaiból átirányítanak összegeket. Erről koalíciós tárgyalások folynak – nyilatkozta július 30-án a Kolozsvári Rádiónak Cseke Attila.
Megyei infrastruktúra: minden mindennel összefügg
Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke legutóbbi soros havi testületi ülésen kijelentette: a megyei önkormányzat felemás helyzetbe került. A 137-es megyei út felújítása mondhatni elkészült, a megyei tanács saját forrásból 11 millió lejt már kifizetett a munkálatokra, s bár a minisztérium platformjára a hivatalos értesítés után töltötték fel az aktuális etap elszámolását, de ezzel teljesült a 80 százalékos küszöb. – A projekt lényegében készen van, 96 százalékon áll a kivitelezés, hiányoznak ugyan az útjelző táblák, de az út, a kerékpársáv, a gyalogátkelők és az útburkolati jelek felfestése már megvan, az útszakaszt használják az autósok, biciklisek és gyalogosok. A megyei költségvetésünket erre a beruházásra alapoztuk, tulajdonképpen megelőlegezve a minisztériumi pénzeket. Most viszont ezek hiányában nem tudjuk folytatni az egyéb munkálatok kifizetését – fogalmazott a tanácselnök. Jelenleg a minisztérium 16,5 millió lejjel tartozik a megyei önkormányzatnak, ebből 11 millió lejt csak nemrég töltöttek fel a rendszerbe. A további kifizetésekhez szerződésmódosításokra lenne szükség az érték- és árnövekedés elszámolása érdekében, de ezek is elakadhatnak forráshiány miatt. I
lyen a salignys beruházások helyzete a megyében
Az Anghel Saligny program keretében Hargita megyében összesen 157 fejlesztési projekt indult el: 58 víz- és csatornahálózatra, 79 út- és hídfelújításra, valamint 20 gázhálózat-építésre. Ebből számszerűsítve mindössze 14,5 százalék fejeződött be, míg 29 százalék jelenleg kivitelezés alatt áll, a projektek több mint fele, 56 százaléka még csak tervezési vagy engedélyeztetési fázisban van, amelyből 13,5 százalékra a minisztériumnál nincs aláírt finanszírozási szerződés. A víz- és csatornarendszerek építési-fejlesztési projektjeinek 5,2 százaléka megvalósult, 19 százalékuk meghaladta a 40 százalékos kivitelezési szintet, de mindössze két projekt haladta meg a 80 százalékos szintet, a beruházások többsége, 81 százaléka még kezdeti fázisban van. Az út- és hídfelújítások jobban állnak: ezek közül 25 százalék már elkészült, és 43 százalék meghaladta a 80 százalékos teljesítési szintet. A gázhálózati projektek viszont gyakorlatilag egy helyben állnak, egyik sem jutott el tényleges kivitelezési fázisba. – Az adatokból látszik, hogy azoknak az alapinfrastrukturális beruházásoknak, amelyek a lakosság hétköznapjait tennék élhetőbbé, fele nincs kivitelezési fázisban – mondta a megyeelnök.
Lista a minisztériumnak és egyeztetések
A megyei tanács jelenleg azon dolgozik, hogy legalább a majdnem kész vagy befejezett beruházásokhoz biztosítani tudják a forrásokat. Bíró Barna-Botond elmondta, hogy a prefektusi hivatallal közösen részletes jelentést küldtek a fejlesztési minisztériumnak és a kormánynak, amely tartalmazza Hargita megye minden önkormányzatának helyzetét ilyen téren. Ezt követően a tanácselnök Bukarestbe utazott, ahol egyeztetett a miniszterelnökkel, a pénzügyminiszterrel, a fejlesztési miniszterrel és a miniszterelnök-helyettessel is, hogy megoldásokat találjanak a helyzet kezelésére. – Az utak, amelyeket már használ a közösség, nem vesznek el. A lakosok számára ezek már működő beruházások. De ha nem kapjuk meg a pénzt a kormánytól, nagyon nehéz helyzetbe kerülünk – jelentette ki a megyei önkormányzat elnöke.

