Idén eddig 268 kártérítési igénylés érkezett a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, közel hetvennel kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. A kárigény jelentős, meghaladja a félmillió lejt – ugyanakkor ez korántsem jelenti a vadak által mezőgazdasági területekben, haszonállat-állományokban okozott károk teljes összegét. Ugyanis egyrészt eleve csak a lejelentett eseteket lehet számszerűsíteni – és köztudomású, hogy a procedúrától ódzkodó vagy a feltételeket nem teljesítő gazdák nem jelentenek minden kárt –, másrészt, mint Szabó Szilárd, az ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője érdeklődésünkre rámutatott, az intézmény kizárólag a szigorúan védett fajok – főként a medvék és a farkasok, ritkább esetben hiúz és hód – által okozott károk ügyében jár el. A nem szigorúan védett fajok – például vaddisznók, őzek – egyedei által okozott károk a Brassói Erdőőrség Hargita Megyei Kirendeltségének hatáskörébe tartoznak.

A medvék nem kukoricáznak, azaz…

Az év eleje óta a szigorúan védett ragadozók Hargita megyében – a hivatalosan vezetett adatok szerint – 85 szarvasmarhát, illetve 173 juhot és kecskét pusztítottak el, továbbá 61 méhkaptárt is tönkretettek. Az élőállatvesztés mellett terménykieséssel is számolni kell.

– Az utóbbi hetekben egyre több bejelentést kaptunk a kukoricaföldeken okozott pusztításokról is. Több mint 150 hektár silókukorica károsodott, és egyes parcellákon a veszteség eléri a 80–90 százalékot is. A silókukorica viszonylag új növénykultúrának számít, az elmúlt években jelentős silókukorica-táblák jelentek meg például a Csíki-medencében is. A medvék pedig kedvelik ezt a hozzáférhető, ízletes táplálékot, s így komoly károkat okoznak

– nyilatkozta lapunknak a szakember.
Területi megoszlásban a megyében a károk szinte minde­nütt jelentkeztek, ahol állattartás vagy mezőgazdasági termelés folyik, de a Székelyudvarhely körüli dombvidéken, valamint Etéd, Parajd és Székelykeresztúr térségében különösen sok veszteséget okoztak a kukoricaföldeken pusztító medvék. Sok a probléma a magasabban fekvő területeken is, illetve általános jelenség, hogy a hegyekből – azért is, mert idén kevés erdei gyümölcs termett – az élelem után járó nagyvadak közelebb húzódnak a művelt területekhez.
A károkozások fő felelősei egyértelműen a medvék: minden farkas okozta kárra 7–10 medve okozta kár számolható; a többi szigorúan védett vad is okoz problémát a gazdáknak, de kisebb mértékben. 

Igyekeznek a kifizetésekkel, de a tárcánál a tárca

Bár a megyei környezetvédelmi ügynökség adatai még nem véglegesek, már most is látható, hogy a károk összértéke meghaladja az 500 000 lejt. Ebből az összegből eddig mindössze körülbelül 30 000 lejt fizettek ki a tulajdonosoknak. Miközben ez nem mondható kielégítő aránynak, lapunknak a folyamatra rálátó szereplők, nem hivatalosan nyilatkozva, azt állították: a kártérítések folyósításának üteme idén eddig némileg gyorsabban történt, mint korábban. Megkérdeztük erről Szabó Szilárd osztályvezetőt is.

– Tudni kell, hogy míg a kártérítéseket valóban a megyei környezetvédelmi ügynökség folyósítja, nálunk nincsenek rendelkezésre álló források. A hivatalunk minden hónapban jelentést küld Bukarestbe a környezetvédelmi minisztériumnak, a tárca pedig utólag utalja a szükséges összegeket a kártérítések kifizetésére

– magyarázta. Megjegyezte: általában két-három hónapon belül a károsult gazdák megkapják a nekik járó összeget. A tavalyi kárigényléseket például az idén márciusig mindenkinek kifizették.
Ha haszonállatra nyújt be kárigényt a gazda, ahhoz az szükséges, hogy igazolja, az állat a tulajdonában van (volt), hivatalosan be van jelentve, jogszerűen legeltet a területen, és hogy van az állatok mellett őrzéssel megbízott ember, valamint kutyák. Mezőgazdasági kár esetén elegendő feltétel, hogy a kultúra legyen bejelentve a mezőgazdasági regiszterbe.
A bejelentések számának csökkenését a tavalyi évhez képest Szabó részben azzal indokolta, hogy bizonyos térségekben a garázdálkodó medvék tekintetében segítettek a helyi bizottságok gyors beavatkozásai. Ezeket főként azokban az esetekben alkalmazták, amikor a medvék településeken jelentek meg, vagy ismételten károkat okoztak – ilyenkor sokszor kilőtték a veszélyes nagyvadat. 

A kártérítés mankó, de nem szabad csak arra támaszkodni

Az osztályvezető a megelőzés fontosságát hangsúlyozza. 

– Mindig felhívjuk a lakosság figyelmét arra, hogy ne hagyatkozzanak kizárólag a kártérítésre, mert az a medve, amely már egyszer kárt okozott, hajlamos ismét visszatérni. Ráadásul a kártérítés igénylése lassú folyamat, hosszú időbe telik, mire a gazda megkapja az összeget, és az összeg nem minden esetben fedezi a tényleges veszteséget. Tehát a megelőző intézkedések rendkívül fontosak a veszteségek elkerüléséhez. Természetesen nem minden eset előzhető meg, és ilyenkor a gazdának joga van kártérítésre, de a legkedvezőbb helyzet mégis az, amikor sikerül elkerülni a károkat

– nyomatékosította Szabó Szilárd.
 

A 2024-es naptári évben a medvék és a farkasok 2 millió lejt meghaladó kárt okoztak Hargita megyében: a hivatalos adatok szerint 192 szarvasmarhát, 250 juhot, 6 sertést, 5 lovat, 250 baromfit, 68 méhcsaládot pusztítottak el. Emellett 415 hektárnyi mezőgazdasági területet és gyümölcsöst részben vagy teljesen tönkretettek. A megyei környezetvédelmi ügynökséghez tavaly 463 kártérítési igénylés érkezett, ezek közül 437 esetben teljesültek a törvényi feltételek a folyamat elindítására. A károkat 417 esetben medvék, 42 esetben farkasok okozták. 

Mint ismert, a 2024/242-es törvény két évre kilövési kvótát állapított meg, ami alapján 2024-ben és 2025-ben összesen 73 medve lőhető ki Hargita megyében. Ennek keretében eddig 68 medvét ejtettek el. Az emberre veszélyes, településekre bejáró, ismételten jelentős károkat okozó medvéket ugyanakkor a 2021/81-es sürgősségi kormányrendelet alapján, gyorsított eljárás, tulajdonképpen azonnali reagálás keretében is ki lehet iktatni. Idén ilyen okokból eddig 26 medvét lőttek ki, ezek az egyedek nem számítanak bele a 242-es törvény által meghatározott kvótába.