Hargita megyében egyelőre nem kellett szigorítási intézkedéseket bevezetni, hiszen elszigetelt esetről van szó Teleorman megyében, más gócpont nincs, és a hatóságok vizsgálják a juhhimlő vírus eredetét – közölte érdeklődésünkre a juhhimlő jelensége kapcsán Fodor Levente. A megyei állategészségügy járványtani osztályvezetője ugyanakkor fokozott figyelemre inti a juh- és kecsketartó gazdákat: arra kéri őket, hogy  ne vásároljanak juhokat Teleormánból és a vele szomszédos megyékből.

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) a napokban első ízben mutatta ki a juhhimlőt (variola ovina) Romániában. A juh- és kecskeállományra veszélyes, nagyon ragályos kórt az ország déli részén, a Teleorman megyei Dobrotești község területén található – juhokkal és kecskékkel foglalkozó – gazdaságokban fedezték fel egy rutinellenőrzés során. Az úgynevezett POX-vírust az állategészségügyi szakemberek öt mintában mutatták ki. A hatályos törvények értelmében az ott azonnal összeült megyei válságstáb a teljes állatállomány – 700 juh és 30 kecske – azonnali elpusztításáról döntött, a tetemeket pedig a környezetvédelmi őrség és a vízügyi hatóságok által jóváhagyott területen földelték el. A fertőző góc körül 3 kilométeres körzetben az emberek és állatok, valamint járművek mozgását korlátozó védelmi, 10 kilométeres körzetben pedig megfigyelési zónát alakítottak ki. A hatóságok értesítették a Teleorman megyei juh- és kecsketartó gazdaságokat és ellenőrzéseket végeztek a biztonsági előírások szigorú betartása érdekében. Ugyanakkor figyelmeztetést kaptak a szomszédos megyék – Olt, Giurgiu, Dâmbovița és Argeș – állategészségügyi igazgatóságai is. Az ANSVSA értesítette a kórokozó romániai megjelenéséről az Európai Bizottságot és az Állategészségügyi Világszervezetet (WOAH).

Az ANSVSA tájékoztatása szerint a juhhimlő egy súlyos, vírusos eredetű betegség, amely főként juhokat és kecskéket érint, és a Poxviridae családba tartozó vírus okozza. Nagyon fertőző, gyorsan terjedhet az állományon belül, és jelentős gazdasági veszteségekhez vezethet. A betegség főbb tünetei: bőrelváltozások, láz, étvágytalanság, depresszió és levertség, túlzott könnyezés és orrfolyás, nyirokcsomó-duzzanat, nyálkahártya-elváltozások. A fertőzés terjedése közvetlen állat-állat kontaktussal, vagy közvetetten – váladék, illetve belélegzett por formájában – is történhet. Mivel a vírus különösen ellenálló a szárazsággal szemben, így a környezet hosszú ideig fertőzött maradhat. Az állategészségügyi hatóság ezért arra kéri a kiskérődzők kereskedésével foglalkozó vállalkozásokat, hogy fordítsanak maximális figyelmet az ANSVSA és a megyei DSVSA által kiadott utasításokra. A betegség nem jelent veszélyt az emberi egészségre.