Már április végén írtunk róla, aztán nemrég a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság hivatalos jelentése is megerősítette: a területhasználat tekintetében mélyponton van a burgonyatermesztés Hargita megyében, miután idén már a hatezer hektárt sem éri el a pityóka termőterülete. A krumpliföldek átlagosan évente 300–500 hektárral zsugorodnak, aminek összetett okai vannak: a kistermelők eltűnése, az értékesítési lehetőségek beszűkülése, az olcsóbb külföldi burgonya, az inputanyagok: műtrágya, vegyszerek, üzemanyag megdrágulása, a munkaerő növekvő költségei, a hozzáadott érték megteremtésének hiánya stb. Mellbevágó adat ugyanakkor, hogy míg tíz évvel ezelőtt 14–15 000 hektáron, idén már csak 5900-on vetettek krumplit a Hargita megyei termelők. 

Ami a földeken idén nem terem: profit

A csíkszentkirályi Agromec Rt. vezetője, Darvas Béla a rendszerváltást követően alapította társával a céget, a vállalkozás 30 éve foglalkozik nagy léptékben mezőgazdasági termeléssel. Csíkszentkirály határában lévő földjeiken a vetésforgó miatt gabonát is termesztenek, de a fő profil a burgonyatermelés – az étkezési burgonya előállítása és a vetőmag-szaporítás jelenti az elsődleges jövedelemforrást. Az Auchannal állnak szerződésben, a termesztett burgonya nagy részét a francia üzletlánc vásárolja fel. Idén 70 hektáron ültettek burgonyát, gabonát és retket pedig összesen 100 hektáron – utóbbi termesztését a talajtisztító hatása miatt választották –, további 12 hektáron cukorrépát is termesztenek, ám a jelenlegi hőség annak sem kedvez. 

– A burgonya egy részét öntözzük, de sajnos csak harminchektárnyit tudunk. Három hete folyamatosan zajlik az öntözés – mondta az igazgató. Az aszály miatt nem szeretne jóslatokba bocsátkozni a terméshozamról, viszont ott, ahol öntözni tudnak, meglesz az ötven tonna hektáronként. – De tényleg nem tudom, milyen termésre számíthatunk, mert a hőség rendkívül megviseli a növényeket. Évente rengeteg burgonyavetőmagot vásárolunk, főleg külföldről, de saját vetőmagtermesztéssel is foglalkozunk az állomány frissen tartása érdekében, és értékesítünk is belőle. Évi hatvan tonna burgonyavetőmag közel 60 000 euróba kerül, ez prémium kategóriás vetőmagnak számít, a legnagyobb importőr Európában Hollandia, csakhogy az jelenti az üzletet, ha nem tartós a vetőmag: amíg mondjuk az első évben produkálja az elvárt mennyiséget, a következő években már ez csökken, így mindig kénytelenek vagyunk újabb vetőmagot vásárolni

– magyarázta. Hozzátette, ha az ideihez hasonló aszályok ismétlődnek, könnyen tönkremehetnek a mezőgazdasági vállalkozások. Érzik, az általános gazdasági helyzet sem segít: ha nincs vásárlóerő, a vetőmagtermesztés is ellehetetlenül.

Szőcs János, az Agromec adminisztrátora szerint idén már az is teljesítmény lenne, ha a 70 hektár burgonyával sikerülne nullszaldósra kihozni az évet.

– Az idén profitról nem beszélhetünk. Már több mint másfél hónapja nem volt csapadék, s még ha most el is kezdene esni, az is késő lenne a termés szempontjából. Műtrágyát Németországból és a Közel-Keletről is importálunk, próbálkozunk bio műtrágyák használatával és forgalmazásával is, főleg burgonyára. Igyekszünk szerves anyagot is juttatni a földekre, mert csak műtrágyával nem lehet elérni a kívánt eredményt. Sajnos a térségben nincsenek jó minőségű termőföldek. Az Akó-kapu környékén kavicsos a talaj, gyorsan kiszárad. Ezelőtt 15 évvel ez még nem jelentett problémát, de most már egyre inkább. Víz nélkül nehéz lesz felénk növénytermesztésről beszélni. Itt lenne szükség állami agrárstratégiára, hiszen a kisgazdáknak önerőből szinte megoldhatatlan az öntözés

– fogalmazott.

Használna a csapadék – ha használni lehetne

A klímaváltozás hatásai mind jobban ránehezednek a mezőgazdaságra – mondta Hegyi Andrea, a Dako Impex Kft. tulajdonosa. A 1994-ben alapított vállalkozás 150 hektáron termeszt burgonyát Tusnád határában, de a 2025-ös év a tavalyinál is gyengébb hozamot ígér.

– Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, de jelentős terméskieséssel számolunk

– fogalmazott Hegyi Andrea. Mint mondta, a tavalyi 26 tonnás hektáronkénti hozam már így is elmaradt a kívánt 30 tonnától, az idei aszályos évben ennél is rosszabb eredményre számítanak. A burgonyán kívül gabonát, kukoricát és lucernát is termesztenek, összesen 600 hektáron, a vetésforgó szabályainak megfelelően. A vetőmagok egy részét a cég maga állítja elő engedéllyel, azonban évente Nyugat-Európából is hoznak friss, úgynevezett elit vetőmagokat. A vetőmag minősége tehát biztosított, az eredményesség azonban továbbra is az időjáráson múlik. 
A több mint három évtizedes tapasztalattal rendelkező cég legnagyobb kihívásként az öntözés teljes hiányát nevezi meg. 

– Az Olt folyó túl messze van a földjeinktől, fúrt kutakat pedig nem használhatunk, mert az alcsíki térség egészében az ásványvízvédelmi övezetbe esik

– magyarázta.

Nehézséget jelent a földterületek feldaraboltsága, valamint a talajminőség is: az Olt folyó déli oldalán inkább homokos, az északi részen homokos-agyagos a termőföld. A déli területek gyorsan elengedik a vizet, az északiak jobban megtartják, de ez sem mindig jelent előnyt, mert keményebb a talaj állaga, ez tovább növeli a terméshozamok közötti különbségeket. A szeszélyes csapadékhelyzet szintén megnehezíti a munkát: míg tavaly júniusban 30 liter is érte a földeket a burgonya kötési időszakában, idén ez szinte teljesen elmaradt. Ezzel szemben májusban, amikor a növények még keltek, 200 liter csapadék zúdult le, ami a gyors kiszáradást követően kedvezőtlen feltételeket teremtett a növekedéshez. 
A Dako Impex vezetője szerint hosszú távú megoldást kizárólag egy regionális öntöző­rendszer jelenthetne: gyűjtőmedencékre lenne szükség, amelyek felfognák és tárolnák a hóolvadékot és csapadékot. Ennek kiépítése azonban állami támogatás nélkül nem lehetséges, hangsúlyozta. 

– A sok befektetett munka és a jelentős anyagi ráfordítás mellett reméljük, hogy sikerül zéróban kijönnünk, de jóslatokba továbbra sem bocsátkoznék, még egy hónap hátravan a vegetációból

– fogalmazott.