A tanügyi állások és az oktatási rendszer finanszírozásának csökkentése, az osztálylétszám és a tanítási órák számának növelése kiegészítő bevétel nélkül, az órabérek jelentős csökkentése, az érdemösztöndíjasok számának drasztikus csökkentése – mindez a román oktatási rendszert az elmúlt 35 évben példátlan válságba sodorja. Hazudtak nekünk, tiszteletlenül, megalázva érezzük magunkat mindannyian a tanév elején” – ezek Simion Hancescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége vezetőjének a szavai, aki az utóbbi évek legnagyobb tiltakozó akciójához várja a társadalom támogatását és minél több résztvevőt. 

Lesz-e tanévnyitó, vagy sem?

Miután több mint húsz napja tüntetnek a szakszervezeti tagok az oktatási minisztérium épülete előtt, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség a 2025–2026-os tanév napján a fővárosban tiltakozó felvonulást szervez a Győzelem tértől (Piața Victoriei) a Cotroceni-palotáig. A szülőket, diákokat arra kérik, hogy ne vegyenek részt a tanévnyitó ünnepségeken, helyette emeljék fel szavukat ők is a 2025/141-es törvény előírásai ellen, amelyek a szakszervezetek szerint ellehetetlenítik az oktatást.
Daniel David tanügyminiszter ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a tanév az előírásoknak megfelelően elkezdődik szep­tember 8-án, az iskolák felkészülve várják a gyermekeket. Az iskolaigazgatókat arra kérte, hogy tájékoztassák előre a szülőket: lesz-e tanévnyitó, vagy sem.

Figyelnek az előkészítősökre

Hargita megyében a szakszervezeti tagok többsége egyetértett a tanévnyitó bojkottjával. Például nem lesz tanévnyitó abban a formában, ahogy szokott a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában sem – tudtuk meg Kedves Tihamér igazgatótól, a szülők időben megkapják az értesítést. A Korondi Szakközépiskolában is rendhagyó tanévkezdésre készülnek, az ünnepséget mellőzik a nagyobbak esetében, de a kis előkészítősöket ugyanúgy fogadják, mint eddig – közölte Tófalvi Rozália igazgató. Virággal várják a kicsiket a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskolában is, de ünnepség nem lesz, mindenki egyből megy az osztályába – mondta Tifán Irén iskolaigazgató. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban is elmarad a ceremónia, Feren­czi Attila igazgató közölte, hogyha lesznek diákok, akkor 8–11 óra között az osztályfőnökükkel töltik el az időt.

Az első héten tanítás sem lesz

A szakszervezetek szeptember 9-től az oktatás bojkottálását is kilátásba helyezték, az igazságszolgáltatásban zajló tiltakozáshoz hasonlóan, a héten aláírásokat gyűjtöttek a pedagógusok véleményének felmérésére.
A Hargita megyei pedagógusok jelentős része a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségéhez (FSLI) tartozik. A beérkezett kérdőívek alapján eldöntötték, hogy egységesen ünnepi beszédek nélkül indul a tanév, és az első napokban az oktatást is bojkottálják, bár fogadják az iskolák a diákokat. Ahol kirándulást szerveztek másnapra, azt le lehet bonyolítani, de a többi napokon, szep­tember 10–12. között a szervezett tanulás elmarad, a tanárok bemennek órára, felírják a lecke címét, de nem oktatnak, csak felügyelnek a diákokra – tájékoztatott Kocs Ilona területi felelős. Megyénkből legalább 70 pedagógus vesz részt hétfőn a nagyszabású bukaresti tiltakozáson – tudtuk meg.
Mik a legfőbb kifogások…

A szakszervezetek szerint előzmény nélküli, ahogy elbántak a tanügyi rendszerrel. Mint arról korábban beszámoltunk, két órával többet kell tanítania minden pedagógusnak (heti 20-at), ami káoszhoz vezetett megyénkben is, még a héten is zajlik a „pedagógusmozgás” az iskolákban – bizonyos tantárgyaknál a módosítás túlságosan szétszabdalt katedrákat jelent, azaz egy tanárnak adott esetben 3-4 iskolából gyűlt össze a normájához szükséges óraszám. Az európai átlag egyébként – a portalinvatamant.ro szerint – heti 18-19 tanóra. Tíz órára emelték az iskolaigazgatók, tanfelügyelők heti óratartási kötelezettségét is, a menedzsmentre és egyéb szokott feladatokra kevesebb idő jut. Étkezési járulék és vakációs jegy ezentúl csak a nettó hatezer lejes fizetés alatt jár. Összevontak tanintézeteket, bár ettől a kisebbségi oktatási hálózat egyelőre mentesült. A pluszórák bérét több mint 50 százalékkal csökkentették, nagyjából egy segédmunkás órabérének szintjére. Például egy kezdő tanár a normája fölött elvállalt tanóráért a korábbi 52,3 lej helyett 23 lej körüli összeget kap. Országos jelenség, hogy sokan nem akarnak ezután pluszórát vállalni, ami – így, néhány nappal a start előtt – nehezíti az órák elosztását, az órarendek kialakítását. Drasztikusan átalakította a 141-es törvény az ösztöndíjrendszert is: például a korábbi öttípusú juttatás helyett csak három maradt, a szociális-, az érdem- és a szakmai ösztöndíj, 40 százalékkal csökkentették a keretösszeget, tehát ebben a tanévben jóval kevesebben részesülnek majd az iskolában maradást, a tanulást ösztönző pénzben.

… és a hosszú távú következmények

Oktatási szakértők és a szakszervezetek szerint az érvénybe lépett megszorító intézkedések közép- és hosszú távon „sokkal magasabb költségekkel” járnak majd, közvetlenül befolyásolva az oktatás minőségét, a pedagógusok és az oktatási személyzet szakmai és társadalmi státuszát, valamint a kedvezményezettek – azaz a jövő generációinak – a jövőjét.
Egy friss felmérés szerint az általános iskolai szinten Romániában a legmagasabb az európai uniós országok közül az egy pedagógusra jutó diákok száma. Nálunk ez a szám 18,4, miközben Luxemburgban 8,6, az európai átlag pedig 13,4 diák tanáronként.