A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat nem tanulmányi eredményeket mér, hanem a célja azt megvizsgálni, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükséges alapvető ismeretekkel.

Mit is mér a PISA?

A kompetenciamérés három fő területet vizsgál: szövegértés, alkalmazott matematikai műveltség és alkalmazott természettudományos műveltség, idén viszont már a digitális kompetenciákat és az angol nyelvű kommunikációs készségeket is mérik. A vizsgálatot a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szervezi meg háromévente, de az OECD-országok mellett más partnerországok is részt vesznek benne. A globális kompetenciamérést ezúttal 90 országban futtatják le, Romániában a részt vevő tanulókat – vannak közöttük a 15. életévüket már betöltött általános iskolások, továbbá elméleti és szaklíceumok, illetve szakiskolák diákjai – mintegy 350 tanintézetből válogatták ki. A felmérés digitálisan zajlik, a teszt kitöltése kb. négy órát vesz igénybe.

Magyar alminta – mégiscsak

Legutóbb 2022-ben volt felmérés, akkor vizsgálták első alkalommal célzottan a magyar nyelvű oktatás eredményességét. A mostani vizsgálatba ennek megismétlése első körben nem került be, de a kormány április végén kiköszörülte a hibát, és jóváhagyta, hogy az országban magyarul tanuló diákokat ismét külön almintaként kezeljék az idei PISA-felmérésen is, erre 18 900 eurót (mintegy 94 ezer lejt) különítettek el.
– Körülbelül 1300, magyar tagozaton tanuló diákot vonnak be a felmérésbe, ami a teljes minta kb. 4,5–4,7 százaléka, és ez már reprezentatív mintának számít – közölte lapunkkal Kallós Zoltán, a tanügyminisztérium államtitkára (képünkön). – A felmérésről szóló eredeti kormányhatározatban nem volt benne a külön alminta, csak mintegy 500 fiatal szerepelt, ezért volt fontos módosítani azt, hogy legyen meg a törvényes kerete annak, hogy a felmérést ugyanúgy bonyolíthassuk le, mint 2022-ben – részletezte.

Mi változott?

Kallós Zoltán azt mondta, a három évvel ezelőtti felmérés adatainak elemzése nagyon hasznos és fontos információkat nyújtott a romániai magyar tannyelvű oktatásról. Az első és legfontosabb az volt, hogy semmivel sem rosszabbak a magyar tagozaton tanulók eredményei, képességei, mint a román tagozaton tanuló társaiké, sőt egy minimális – bár az államtitkár szerint elhanyagolható – pozitív különbség is volt.
– Nagyon sokszor hangoztatják azt, hogy akkor tud igazán érvényesülni és fejlődni a diák, ha román iskolába jár, de a felmérésből kiderült, hogy ez nem igaz – tette hozzá.

Az, hogy ismét külön al­mintán vizsgálják a magyar nyelven tanuló diákokat, azért is fontos Kallós Zoltán szerint, hogy kiderüljön, az elmúlt három esztendőben mi változott.

– Ráadásul, ha minden jól megy, akkor hamarosan új középiskolai kerettantervek lesznek, amelyek átkeretezik az oktatást, ezek megalkotásakor pedig egyáltalán nem mindegy, tudjuk-e, hogy honnan kell kiindulnunk, vagy csak találgatunk – tette hozzá. 

Szülőket és tanárokat is bevonnak

Hargita megyéből hét iskola 53 diákja vesz részt a PISA 2025-ben, az etédi, csík­szent­györgyi, fel­ső­bol­­dog­falvi és salamási általános iskolákból, továbbá a gyer­gyó­szent­mik­ló­si Kós Károly Általános Iskolából, a csík­sze­re­dai Kós Károly Szakközépiskolából és a székely­ke­resz­túri Orbán Balázs Gimnáziumból, tájékoztatott Demeter Levente főtanfelügyelő.

Országos premierként idén a tesztelt diákok szüleit is bevonják az adatgyűjtési folyamatba. Nekik speciális kérdőíveket kell kitölteniük, amely a tanulók családi környezetére „kíváncsi”, na meg arra, hogy a szülők hogyan érzékelik és értékelik az oktatási folyamatot. A megszerzett információk az otthoni környezet iskolai eredményekre gyakorolt hatásának mélyebb megértéséhez járulnak hozzá. Sőt, a tanárokat is kikérdezik, hogy a felmérés eredményei minél szélesebb rálátást nyújtsanak majd az oktatási rendszerre.

Hol állunk a sorban?

Románia általában az európai uniós országok közül sereghajtónak számít a mért kompetenciák tekintetében. Legutóbb a 81 részt vevő ország közül a 45. helyre került a 15 évesek olvasási készségei szempontjából, ugyanígy matematikából és a természettudományos tájékozottságban sem álltak jobban a tanulók, a 48. volt az országunk a rangsorban. Az is kiderült, hogy a vizsgálatban részt vevők majdnem fele, 42 százaléka funkcionális analfabéta. A PISA-rangsort hosszú ideje a távol-keleti országok vezetik, Románia nagyjából Bulgáriával, a Moldovai Köztársasággal, Kazahsztánnal, Mongóliával áll azonos szinten.