A magyar nyelvű oktatásban a középiskolát idén befejező diákok már végig idegen nyelvként, kimondottan a kisebbségi diákok számára kidolgozott tanterv szerint tanulták a románt. Ők azok, akik már nem is ugyanabból vizsgáztak kedden, mint a román tannyelvű iskolába járó kortársaik (a korábbi években sikertelenül érettségiző, de románból újra próbálkozó fiatalok viszont – akárcsak az előző években – ugyanazokat a feladatokat kapták, mint a többség).

Átmenőért nem, érdemjegyért izzadni kellett

Szabó Zsolt, a gyergyószentmiklósi Batthyány Ignác Szakközépiskola romántanára szerint minden kategóriának megfelelő tételsort kaptak az érettségizők, azok is tudtak boldogulni, akiknek gyengébb a romántudása. Diákjai is arról számoltak be, hogy a tétel nem volt nagyon nehéz, de azt is mondták, hogy a nyolcas fölötti jegyért viszont nagyon meg kellett dolgozni. Ugyanakkor a pedagógus úgy vélekedett, nem feltétlenül kell beskatulyázni egy érettségi tételt, hogy az nehéz volt vagy éppen könnyű, sok mindentől függ majd a teljesítmény. 

– A középiskolás tankönyvek az új tanterv szerint vannak felépítve, az érettségi program is ezt követi, lényegében ezeket a típusú feladatokat már négy éve gyakoroljuk a diákokkal. Nem lett volna szabad, hogy bármi új is legyen számukra a tételsorban. Novemberben közzétették a tételmintákat, akkor még tisztább lett – elsősorban nekünk, tanároknak –, hogy hogyan és mire kell felkészítenünk a diákokat. Ráerősített erre az új formára a próbaérettségi is. Mindenképpen hozzáférhetőbb volt ez az új módszer – mondta Szabó Zsolt, aki optimistán várja az eredményeket, és bízik abban, hogy idén nagyobb lesz az átmenési arány.

Az új tanterv mellé szemléletváltás is szükséges

Akik a középiskola négy évében az új tantervhez igazodó módszerekkel tanultak, azoknak jobb volt az újfajta román érettségi, mert ismerték a várható tételszerkezetet, a pontozási rendszert. De azoknak, akiknél a tanórákon az új tanterv ellenére továbbr a is inkább a hagyományos oktatási vonal érvényesült, nehéz volt a tételsor. Ezt hangsúlyozta megkeresésünkre Jakab Hanga, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium romántanára. Főleg a III. tételt emelte ki, amely egy közepesen nehéz feladat volt a pedagógus szerint. Itt Szubjektum és másság címmel kértek egy esszét a vizsgázóktól, amiben meg kellett magyarázniuk, hogy a téma hogyan jelenik meg egy a diák által választott szövegben, és össze kellett kapcsolni az adott szöveggel (ami egy kortárs irodalmi szöveg volt). Jakab Hanga szerint ez még a gyakorlott, felkészült tanulónak is kihívást jelentett. 

– A második tételnél kellett ismerni az érvelő szöveg mibenlétét, az első feladat pedig eléggé kétélűnek tűnik, ahol könnyen lehet pontot szerezni, de könnyen elveszíteni is – fogalmazott. A saját diákjaival – akik elméleti líceum tanulói – kapcsolatosan bizakodó a székelyudvarhelyi romántanár, mint mondta: „végre egy olyan vizsgatípus, ami nekünk készült”. Összességében azonban nem számít jobb jegyekre, sőt, akár rosszabbak is lehetnek, mint az előző években. – Nem biztos, hogy sokkal szebb lesz az eredmény – jegyezte meg.

Az államtitkár jobb eredményeket vár

A jelenlegi végzősök számára az előkészítő osztályban bevezetett sajátos tanterv a román nyelv hatékony tanítását célozta meg a romántól eltérő anyanyelvű osztályokban. A nyelvi kompetenciák kialakítását és fejlesztését állították középpontba a társadalmi integráció, illetve a kisebbségi diákok munkaerőpiaci esélyeinek növelése céljából. Bevezetése óta finomítanak rajta, különböző tankönyveket, segédanyagokat adtak ki az évek során, idén pedig kiderül az is, hogy a reform hozzájárul-e ahhoz, hogy több magyar fiatalnak sikerüljön az érettségije, és magunk mögött tudhatjuk-e a korábbi évek katasztrofális eredményeit románból.

Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium államtitkára elsősorban abban bízik, és abban reménykedik, hogy az új tanterv olyan formában váltja be a hozzá fűzött ígéreteket és elvárásokat, hogy a gyermekek végre megtanulnak hatékonyan kommunikálni románul – mert, mint mondja, ennek az egész reformnak ez volt a lényege. 

– Az, hogy ne bemagolni kelljen különböző irodalmi szövegeket, hanem tudjanak, merjenek beszélni. Beszéltem olyan szülővel, akinek nagyobbik gyermeke a régi program szerint tanulta a románt, a másik pedig már az új szerint, és a tapasztalat szerint számottevő a különbség szókincsben, kifejezőképességben – mondta lapunknak nyilatkozva Kallós Zoltán. Az államtitkár bízik abban, hogy a román érettségi tételeket úgy állították össze, hogy a szerkezet és szemlélet követi a tantervet, tehát nemcsak a tanítás, hanem a mérés is az új szellemben történik. – Ennek alapján az eredmények is jobbak kell legyenek – jelentette ki kérdésünkre az államtitkár.