A segítségkérés nem gyengeség, hanem bátorság

Két évtizede hívható egy telefonszám Erdélyben, Székelyföldön is, ahol értő figyelmet kap, aki bajban, válságos lelkiállapotban van. A lelki­segély-szolgálat naprakészen reagál a kö­zös­ségeket is kihívás elé állító helyzetekre, a száma ingyenesen hívható minden hétköznap reggeltől éjjelig. Ha nincs, aki meghallgasson, ők biztosan segítenek.

Asztalos Ágnes
A segítségkérés nem gyengeség, hanem bátorság
Fotó: Az Erdélyi Telefonos Lelkisegély-szolgálat archívuma

A Hallgatlak Erdé­lyi Te­le­fonos Lelki­se­gély­­szolgálat 2005 októ­berében indult, az ön­gyilkosság megelőzését nevez­ték meg fő célnak. Mégis az első kihívást egy természeti katasztrófa jelentette: a 2005-ös udvarhelyszéki árvíz okoz­ta biztonságvesztésben kel­­lett segítséget nyújtaniuk. A má­sodik nagy kihívás a pan­démia volt, működése óta akkor volt a legnagyobb szük­ség a szolgálatra, akkor bővült a hívási idő is – tud­tuk meg Telman Enikőtől, a Hallgatlak regionális stáb­veze­tőjétől. Legutóbb a paraj­di bányakatasztrófa és a há­romszéki árvíz által érintett embereket szólították meg, hogy van lehetőség a lelki tá­mogatásra, nem muszáj a ter­het egyedül cipelni. 
– Szórólapokat és plakátokat juttattunk el például Parajdra, amit az iskolában, rendelőkben, in­téz­ményekben tettek ki, a kö­zösségi oldalunkon is je­leztük: biztonságot nyújtunk azáltal, hogy meghallgatunk bárkit és jelen vagyunk. A természeti ka­tasztrófák után ugyan nem egyből ugrik meg a hívások száma, az a tapasztalat, hogy inkább később jelennek meg a krízis okozta lelki hatá­sok, amikor az emberek vissza­vonulnak, esetleg egyesek le­mon­dásba kerülnek – magya­rázta a szakember. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Az ember és története a fontos

A lelkisegély-szolgálat teljes névtelenséget biztosít a hozzá fordulónak, nem kéri senkitől, hogy bemutatkozzon, azt sem kérdik, hogy honnan telefonál.
– A személye, problémája és a története a fontosabb. Annyi információt árul el mindenki magáról, amennyit szeretne. Bárki telefonálhat vagy írhat nekünk, hogy be­szélgessünk az éppen őt nyomasztó gondokról, hogy kérdezhessen, vagy együtt gondolkozva keressünk meg­oldást. Meghallgatunk, kér­dezünk, visszajelzünk, tükrö­zünk, reménykedünk, hitet, új perspektívákat keresünk együtt. Egy „mentőövet” nyúj­tunk a nehéz helyzetekben. A hoz­zánk fordulók szabadon beszélhetnek a félelmeikről, fáj­dalmaikról vagy akár az örömeikről is. Mert nevetni is szoktunk – részletezte Telman Enikő a szolgálat működését.
A folyamat akár így is leírható: az értő figyelemmel való meghallgatás a hívónak megkönnyebbülést hoz („ért valaki engem” érzést), bizalmat kelt, erősítheti az önbi­zalmat, önértékelést, ami elvezet oda, hogy elkezd meg­küzdeni a helyzetekkel, s végső soron mindez hozzájárul a saját gyógyulásához. 
– Tiszteletben tartjuk a hívó szabadságát, érzéseit, dön­té­seit, választásait, szakmai titok­tartással kezeljük a hívásokat és a leveleket – húzta alá a stábvezető. 

A segítségkérés nem gyengeség, hanem bátorság

Amikor a hang a fény az alagút végén

Mint említettük, a bárhol létező telefonszolgálatokhoz ha­son­lóan az erdélyi szolgálat is elsősorban az öngyilkosság megelőzését célozza meg. 
– Egyetlen beszélgetés is se­gíthet, hogy a veszélyben levő személy megtapasztalja, fontos valakinek, és együtt találhatnak olyan nézőpontokat, amiket addig nem vett számításba. A szak­képzett személlyel való beszélgetés reményt ad és visszafordíthat a végzetes lépéstől. Megmutatja a fényt az alagút végén, és ahogy a krízishelyzet szelídül, enyhül a feszültség, a probléma más keretbe kerül – magyarázta a szakember.
A lelkisegély-szolgálat má­so­dik nagy feladata a vál­ság­helyzetben való segítség­nyújtás, amikor a mély érzelmi válságban levő személy lel­kiállapotát stabilizálják, ér­tő módon foglalkoznak a „se­gély­kiáltásával”, azzal a céllal, hogy segítsenek kimoz­dulni a krízisállapotból, amely több­nyire egy beszűkült tudat­álla­potot jelent. A harmadik nagy és átfogó cél a lelki egész­ségvédelem, a megelőzés.
– Ha időben sikerül megfelelő megoldást találni az élet­tel járó konfliktusokra, életvezetési és párkapcsolati ne­hézségekre, csa­ládi prob­lémákra, akkor nem válnak még nagyobb ba­jok forrásává, nem lesznek belőlük krízisek – hangsúlyozta a szakember. Elmondta még, hogy sok ma­­gányos ember hívja a szol­gálatot, és az egye­düllét gyak­ran testi vagy mentális be­tegséggel társul. Gya­kori­ság­ban a kapcsolati prob­lémák következnek, majd a szorongás és depresszió. Elő­fordul az öngyilkossági krízis­hívás is, de nem túl gyakran.
Tavaly 1036 esetben segítettek, közölte Telman Enikő. A telefonszolgálatnál a te­rület szempontjából nincs ha­tár, sokszor telefonálnak kül­­földön dolgozó vagy ott lakó magyarok is, eddig a leg­távolabbi hívásuk az Egyesült Államokból érkezett.
 

Az Áradat Egyesület által működtetett telefonos lelki­segély-szolgálat októberben lesz húszéves. Jelenleg 45 önkéntes mun­katársa van, ami öt stáb köré csoportosul Csík­szeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson. Az újonnan alakult gyergyói stáb áprilisban tette le a vizsgát. Az erdélyi szolgálat tagszolgálata a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ), idetömörül az összes határon túli telefonos szervezet is. Az ügyelők egy része segítő szakmában dolgozik, de az összes munkatárs komoly képzésen és vizsgán esik át. A képzés alatt a krízisintervencióról sze­reznek ismereteket, fejlesztik az önismeretet és empátiát, ugyanakkor megtanulnak „értő füllel meghallgatni”. 
A telefonszolgálatot hétköznapokon hétfőtől péntekig 8–24 óra között lehet hívni a 0754–800808-as telefonszámon. Van lehetőség e-mailben is írni, aki szeretne egy hosszabb folyamatot; a cím: hallgatlak.lelkisegely@gmail.com. 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!