A segítségkérés nem gyengeség, hanem bátorság
Két évtizede hívható egy telefonszám Erdélyben, Székelyföldön is, ahol értő figyelmet kap, aki bajban, válságos lelkiállapotban van. A lelkisegély-szolgálat naprakészen reagál a közösségeket is kihívás elé állító helyzetekre, a száma ingyenesen hívható minden hétköznap reggeltől éjjelig. Ha nincs, aki meghallgasson, ők biztosan segítenek.
A Hallgatlak Erdélyi Telefonos Lelkisegélyszolgálat 2005 októberében indult, az öngyilkosság megelőzését nevezték meg fő célnak. Mégis az első kihívást egy természeti katasztrófa jelentette: a 2005-ös udvarhelyszéki árvíz okozta biztonságvesztésben kellett segítséget nyújtaniuk. A második nagy kihívás a pandémia volt, működése óta akkor volt a legnagyobb szükség a szolgálatra, akkor bővült a hívási idő is – tudtuk meg Telman Enikőtől, a Hallgatlak regionális stábvezetőjétől. Legutóbb a parajdi bányakatasztrófa és a háromszéki árvíz által érintett embereket szólították meg, hogy van lehetőség a lelki támogatásra, nem muszáj a terhet egyedül cipelni.
– Szórólapokat és plakátokat juttattunk el például Parajdra, amit az iskolában, rendelőkben, intézményekben tettek ki, a közösségi oldalunkon is jeleztük: biztonságot nyújtunk azáltal, hogy meghallgatunk bárkit és jelen vagyunk. A természeti katasztrófák után ugyan nem egyből ugrik meg a hívások száma, az a tapasztalat, hogy inkább később jelennek meg a krízis okozta lelki hatások, amikor az emberek visszavonulnak, esetleg egyesek lemondásba kerülnek – magyarázta a szakember.
Az ember és története a fontos
A lelkisegély-szolgálat teljes névtelenséget biztosít a hozzá fordulónak, nem kéri senkitől, hogy bemutatkozzon, azt sem kérdik, hogy honnan telefonál.
– A személye, problémája és a története a fontosabb. Annyi információt árul el mindenki magáról, amennyit szeretne. Bárki telefonálhat vagy írhat nekünk, hogy beszélgessünk az éppen őt nyomasztó gondokról, hogy kérdezhessen, vagy együtt gondolkozva keressünk megoldást. Meghallgatunk, kérdezünk, visszajelzünk, tükrözünk, reménykedünk, hitet, új perspektívákat keresünk együtt. Egy „mentőövet” nyújtunk a nehéz helyzetekben. A hozzánk fordulók szabadon beszélhetnek a félelmeikről, fájdalmaikról vagy akár az örömeikről is. Mert nevetni is szoktunk – részletezte Telman Enikő a szolgálat működését.
A folyamat akár így is leírható: az értő figyelemmel való meghallgatás a hívónak megkönnyebbülést hoz („ért valaki engem” érzést), bizalmat kelt, erősítheti az önbizalmat, önértékelést, ami elvezet oda, hogy elkezd megküzdeni a helyzetekkel, s végső soron mindez hozzájárul a saját gyógyulásához.
– Tiszteletben tartjuk a hívó szabadságát, érzéseit, döntéseit, választásait, szakmai titoktartással kezeljük a hívásokat és a leveleket – húzta alá a stábvezető.

Amikor a hang a fény az alagút végén
Mint említettük, a bárhol létező telefonszolgálatokhoz hasonlóan az erdélyi szolgálat is elsősorban az öngyilkosság megelőzését célozza meg.
– Egyetlen beszélgetés is segíthet, hogy a veszélyben levő személy megtapasztalja, fontos valakinek, és együtt találhatnak olyan nézőpontokat, amiket addig nem vett számításba. A szakképzett személlyel való beszélgetés reményt ad és visszafordíthat a végzetes lépéstől. Megmutatja a fényt az alagút végén, és ahogy a krízishelyzet szelídül, enyhül a feszültség, a probléma más keretbe kerül – magyarázta a szakember.
A lelkisegély-szolgálat második nagy feladata a válsághelyzetben való segítségnyújtás, amikor a mély érzelmi válságban levő személy lelkiállapotát stabilizálják, értő módon foglalkoznak a „segélykiáltásával”, azzal a céllal, hogy segítsenek kimozdulni a krízisállapotból, amely többnyire egy beszűkült tudatállapotot jelent. A harmadik nagy és átfogó cél a lelki egészségvédelem, a megelőzés.
– Ha időben sikerül megfelelő megoldást találni az élettel járó konfliktusokra, életvezetési és párkapcsolati nehézségekre, családi problémákra, akkor nem válnak még nagyobb bajok forrásává, nem lesznek belőlük krízisek – hangsúlyozta a szakember. Elmondta még, hogy sok magányos ember hívja a szolgálatot, és az egyedüllét gyakran testi vagy mentális betegséggel társul. Gyakoriságban a kapcsolati problémák következnek, majd a szorongás és depresszió. Előfordul az öngyilkossági krízishívás is, de nem túl gyakran.
Tavaly 1036 esetben segítettek, közölte Telman Enikő. A telefonszolgálatnál a terület szempontjából nincs határ, sokszor telefonálnak külföldön dolgozó vagy ott lakó magyarok is, eddig a legtávolabbi hívásuk az Egyesült Államokból érkezett.
Az Áradat Egyesület által működtetett telefonos lelkisegély-szolgálat októberben lesz húszéves. Jelenleg 45 önkéntes munkatársa van, ami öt stáb köré csoportosul Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson. Az újonnan alakult gyergyói stáb áprilisban tette le a vizsgát. Az erdélyi szolgálat tagszolgálata a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ), idetömörül az összes határon túli telefonos szervezet is. Az ügyelők egy része segítő szakmában dolgozik, de az összes munkatárs komoly képzésen és vizsgán esik át. A képzés alatt a krízisintervencióról szereznek ismereteket, fejlesztik az önismeretet és empátiát, ugyanakkor megtanulnak „értő füllel meghallgatni”.
A telefonszolgálatot hétköznapokon hétfőtől péntekig 8–24 óra között lehet hívni a 0754–800808-as telefonszámon. Van lehetőség e-mailben is írni, aki szeretne egy hosszabb folyamatot; a cím: hallgatlak.lelkisegely@gmail.com.

