Harmincnégy esztenát jelöltek be eddig a Gyergyószentmiklós–Gyil­kostó-térségben azon a tervezett térképen, amely a természetben kirándulók biztonságosabb túrázási, kirándulási lehetőségeit segítené. A Hargita és Neamț megye önkormányzatai, valamint Gyergyószentmiklós, Csík­szentdomokos, Balánbánya és Gyimesközéplok települések alkotta Nagyhagymás Közösségek Közti Fejlesztési Társulás jelenleg az adatgyűjtésnél tart, ennek a fázisnak a lezártával pedig kivitelezőt keres a térkép elkészítésére.

– A gyergyói térségben, a Gyil­kostó irányába elvégeztük az esztenák térbeli beazonosítását, a továbbiakban Csík­szent­domokos felé haladva Gyimesközéplokig vesszük számba ezeket a hegyi fiókgazdaságokat, úgyszintén a Neamț megyéhez tartozókat. A térképen a gyalogos túraútvonalakat, a hegyi kerékpárutakat és később a turisztikai látványosságokat, illetve az éttermeket és szállodákat tüntetjük fel, az esztenák pedig biztonsági megfontolásból szerepelnek rajta – mondta lapunknak Bernád Bernadett, a fejlesztési társulás vezetője. Hozzátette: az említett szakaszon, ahol már bemérték az esztenák helyét, az önkormányzat alkalmazottai segítették a munkájukat, a következő szakaszban a csíkszentdomokosi közbirtokosság segít azonosítani a térségben lévő hasonló létesítményeket. 

Az interaktív, teljes Hagymás-hegységet lefedő térkép ebben az évben elkészül, az elképzelések szerint a Nagyhagymás Fejlesztési Társulás weboldaláról lesz elérhető, és évente frissíteni fogják majd, nyomon követve az esztenák költözését. 

A döntés a turistáé: mitől féljen jobban?

– Több gondot okoznak, és veszélyesebbek, mint a medvék – jelentette ki az esztenákat őrző pásztorkutyákról Szabó Károly, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület vezetője. Kiemelt tanácsként hangsúlyozta, hogy minden esetben csoportosan induljunk túrázni, kirándulni, és nem árt, ha a kutyák viselkedéséről szóló ismereteknek is birtokában vagyunk – vagy olyan személyeket hívjunk magunkkal, akiknek ilyen jellegű tudásuk van –, hiszen teljesen nem kerülhetjük el a velük való találkozást. – Amennyiben tudjuk az esztenák helyeit, kikerülhetjük azokat, de ettől függetlenül, nap közben az állatok kint legelnek, nagyobb területeket lefedve. Ha találkozunk a kutyákkal, ne ingereljük őket, ne dobáljuk meg, inkább legyen nálunk szalonnabőr, amit odaadhatunk nekik, illetve a társaság valamelyik tagjánál legyen kutyariasztó, ezt használhatjuk, ha semmiképp nem tudunk megszabadulni tőlük – tanácsolta.

A természetjáró egyesület vezetője által elmondottakat Kastal Gergő, a gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentő Egyesület vezetője is megerősítette: azt mondta, többször megtörtént már, hogy olyan sérülthöz riasztották őket, akit pásztorkutya harapott meg. 
– A mi vidékünkön ugyanolyan veszélyesnek tartom a pásztorkutyák általi támadást, mint a medvetámadást: amellett, hogy balesetek is történnek, többen megkeresnek minket azért is, hogy megtudják, melyek azok a túraútvonalak, amelyek közelében nincsenek esztenák. Nekünk nem áll hatáskörünkben, de a hegyvidéki csendőrök (románul: Jandarmeria Montană – szerk. megj.) büntethetik a pásztorokat, hogyha nem zárják el a veszélyesebb kutyákat, vagyis elméletileg kötelezhetik őket a törvény betartására – közölte megkeresésünkre Kastal Gergő. Hangsúlyozta: amennyiben csoportosan indulunk a természetbe, kevesebb az esélye, hogy megtámadjanak a kutyák, de mindenképp legyen nálunk paprikaspray, kutyariasztó, petárda, vagy legalább egyik ezen eszközök közül. 

A medve nem játék, a kutya nem vicc

Aki – még ha csak érintőlegesen is – tisztában van valamennyire a hegyvidéki pásztorkodás aktuális székelyföldi körülményeivel, az belátja, hogy a nagytestű őrzőkutyáikat nem saját mulatságukra tartják a pásztorok. Egy a nyájat megvédeni képes eb megvásárlása jelentős összegbe – akár több ezer euróba –, kiképzése pedig sok időbe – akár évekbe – telhet. Tartásukról az ún. vadászati törvény (407/2006, 23-as artikulus, 1. bekezdés) is rendelkezik, amely egyebek mellett megállapítja, hogy hegyvidéki körülmények között egy 300 egyedig terjedő juhnyáj mellett legtöbb 6 kutya tartható (dombvidéken 4, síkvidéken 3), és minden további 100 juh után még egy, de összesen nem több mint tíz (dombvidéken 7, síkvidéken 5). Ezen felül a nyájak vagy csordák mellett lehet még legtöbb két terelőkutya is, amelyeket megkülönböztető fülszámmal kell ellátni. A korlátozás nem vonatkozik ugyanakkor az esztenát őrző kutyák számára – amiket egyébként elkerítve, elzárva kell tartani. És ez az ügy egyik lényegi tényezője – mármint a tartás, mivel a tapasztalat szerint nem minden juhász fordít egyforma figyelmet és gondot arra, hogy neveli, képezi ki és tartja a kutyáit.

Fogak és számok

Tavaly Hargita megyében 59 medvetámadáshoz és 57 kutyatámadáshoz hívták ki a megyei mentőszolgálat munkatársait, közölte érdeklődésünkre Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője. A kutyatámadások közül egy halálos esetet említett, a tavaly ősszel Székelypeteken történt esetet. 

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy nem minden, kutya által megsebesített személy igényel orvosi segítséget, vagyis a mentőszolgálat statisztikájába csak az incidensek egy része kerül be, illetve hangsúlyozni kell azt is, hogy természetesen nemcsak pásztorkutyák támadnak emberre, hanem kóbor ebek és házikedvencként tartott kutyák is. 

A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóviője, Plumbu Maria arról tájékoztatott, hogy 2024 folyamán a rendőrség 5 alkalommal értesült olyan esetről, amikor kutya vagy kutyák támadtak más állatra, illetve 15 olyan esetről, amikor emberre támadt kutya – ez utóbbiak bűncselekménynek számítanak, így minden esetben bűnvádi eljárás is indult. 2025 első évharmadában 2 ilyen esetben járt el a rendőrség. 
Ha emberre támad és sérülést, sebesülést okoz egy kutya, az az 55/2002-es sürgősségi kormányrendelet 12-es artikulusa, valamint a Büntető törvénykönyv és a Büntetőeljárási törvénykönyv vonatkozó rendelkezései értelmében bűncselekménynek minősül. Az ilyen esetekben a nyomozás ügyészi felügyelet mellett zajlik, illetve az eljárás végén bírósági döntés születik. 

A rendőrség tavaly összesen 19 esztenán és nyári szálláson végzett ellenőrzéseket, bizonyos esetekben a törvény által előírt bírságokat szabva ki.