Átlagosan két órával növelné a pedagógusok heti óratartási kötelezettségét, másképp számítaná ki a pluszórák díját, amivel jelentősen csökkentené az órabért, a jelenlegi 24-ről akár 30-ra növelné az osztályok maximális létszámát – többek között ilyen változtatásokat ír elő a tanügyben a kormány által július első felében felelősségvállalással elfogadott törvénycsomag.

Ösztöndíjak és óraszámok

Az intézkedések között van a kis létszámú iskolák összevonása, azaz a különálló jogi személyiséghez a korábbi háromszáz helyett legalább ötszáz tanuló kell. A válságkezelési intézkedéscsomag ez utóbbi eleme fájdalmasan érintené a kisebbségi oktatási rendszert, bár úgy tűnik, az RMDSZ közbenjárására a veszélyt sikerült elhárítani.
– Az előírásokat úgy módosították, hogy a háromszáz diákkal működő kisebbségi intézményeink megőrizhessék jogi személyiségüket, vagyis ne lehessen azokat megszüntetni vagy összevonni. Sikerült továbbá megőrizni a kisebbségi bölcsődei, óvodai csoportok, valamint iskolai osztályok minimális kötelező létszámait – nyilatkozta Szabó Ödön parlamenti képviselő.
Az ösztöndíjakat is megnyirbálják: megszűnik az úgynevezett reziliencia-ösztöndíj, jövő tanévtől csak érdem- és szociális ösztöndíjak lesznek – de jóval kevesebben kapnak és szigorúbb kritériumok alapján ítélik majd oda –, illetve marad a szakoktatásban részt vevők „szakpénze”.
A tanfelügyelőknek, a különböző oktatási központok (mint például a Pedagógusok Háza, a Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központok, a Tanulók Háza stb.) vezetőinek heti több tanórát kell tartaniuk, akárcsak az iskolaigazgatóknak, akik heti órakötelezettsége a jelenlegi hatról tízre emelkedik.

Tiltakozás tanévkezdésre

A tanügyi szakszervezetek meghúzták a vészharangot, és figyelmeztetnek, hogy az intézkedések átgondolatlanok, és nemcsak a pedagógusokat érintik hátrányosan, hanem negatívan befolyásolják az oktatási folyamatot is. Nehezményezik, hogy a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel nem konzultált a kormány, és hiányolják a hatástanulmányokat, amelyek megmutatnák, hogy mit okoznak a tervezett változtatások. Arra is felhívták a figyelmet, hogy akár 15 000 állás is eltűnhet a rendszerből az órakötelezettség növelésével, ráadásul alaposan megnehezíti ez a tervezést így, hogy az iskolakezdés előtt alig másfél hónappal jelentették be az intézkedést.
Simion Hancescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) vezetője arra kérte a kormányt, halassza el egy évvel ez utóbbi intézkedést, „hanem katasztrófa lesz”. Mint ismert, heti 18 tanóra jelent egy állást (természetesen a pedagógusoknak is heti 40 óra a norma, a tanórákon túl adminisztratív feladatok, értékelés, javítás, felzárkóztatás, iskolán kívüli tevékenységek, fogadóórák, szülői értekezletek stb. töltik ki a munkaidőt), ezt emelnék húszra (gyakorlatvezetőknek, mestereknek még többre), ám az állásokat idén az eddigi keretrendszer szerint hirdették meg, az áthelyezések és már a versenyvizsga is lezajlott! Az érdekvédelmi szervezetek már tiltakoztak, megbeszélések folytak a kormány képviselőivel – egyelőre eredmények nélkül. Jövő héttől újrakezdik a tiltakozó akciókat, a tanévkezdés napjára, szeptember 8-ára nagyszabású tüntetést ígérnek, előfordulhat a tanévkezdés bojkottja is.

Elöregedés a tanügyben

– Az iskolák átszervezése elméletileg rendben van, ha betartják az RMDSZ-nek tett ígéretet, azazhogy elkerülhető legyen a kisebbségi környezetben működő tanintézetek összevonása – vélekedik az intézkedéscsomag egyik előírásáról Ferencz-Salamon Alpár oktatásügyi szakember, a Hargita megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) országos alelnöke.
A norma növelése viszont nagy problémát jelent, hiszen drasztikusan csökken a helyettesítőknek adható pluszóraszám (helyettesítő lehet az az okleveles, véglegesítővel, akár szakmai fokozattal is rendelkező pedagógus, aki évről évre versenyvizsgázik, de a szakjának megfelelő rendes tanári állás hiányában csak meghatározott ideig betöltetlen állásokat foglalhat el), miközben a csökkentett órabér miatt a pluszórákat nem szívesen fogják vállalni a tanárok.
– Már sokszor felhívtam a figyelmet, hogy az elöregedés jelensége jellemző a tanügyre, mert a legtöbb fiatal pedagógus helyettesítő státuszban van – jegyezte meg Ferencz-Salamon Alpár.
A másik kérdéses pont az iskolamenedzsment. Ferencz-Salamon felteszi a kérdést: hogyan marad egy elhivatott iskolaigazgatónak kellő ideje a megnövelt órakötelezettség miatt az iskola vezetésére?
– Ilyen magas heti óraszám sehol sincs az Európai Unió országaiban – tette hozzá.

Csak a számokat nézték?

Hátrányosan érinti a pedagógusok továbbképzésében megkerülhetetlen szerepet betöltő Pedagógusok Háza működését is az intézkedéscsomag. Például a Csíkszeredában működő Apáczai Csere János Pedagógusok Háza a romániai magyar pedagógusok továbbképzésének fellegvára, itt tartják a legtöbb kurzust az egész országban. Az igazgató tanítási kötelezettségét a jelenlegi négy óráról tizennégyre emelték, ami három tanítási napot jelent, szervezésre, fejlesztésre marad kettő. A módszertanos vagy mentortanárok ugyanebben a helyzetben lesznek. 
Az intézkedések egyik várható következménye lehet, hogy ismét kevesebben választják majd a pedagógusi pályát. Eltörölték a pályakezdő tanárok motiválását szolgáló, háromhavi bruttó bért jelentő prémiumot is, ezután csak elszigetelt környezetben munkába álló pedagógus kaphat egyhavi bérnek megfelelő juttatást.
– Összességében a tanár-továbbképzés továbbra is alulfinanszírozott, a szakmai fejlődés nem biztosított, növekszik a kiégés veszélye – mindezektől egyre kevésbé lesz vonzó a pedagógusi pálya, és a hatékonyság is sérül. Nem tudom, hogy az intézkedések hatásába, következményeibe egyáltalán belegondoltak-e? Azt hiszem, csak egy egyszerű könyvelési számítást végeztek, hogy mennyit lehet spórolni – vélekedett Ferencz-Salamon.

Az államfő asztalán…

A hatás hosszú távú lesz, megnyilvánul majd az oktatás eredményességében és az oktatás mellett jelentkező különböző negatív jelenségek stagnálásában, illetve növekedésében. Ferencz-Salamon a korai iskola­elhagyást említi, és azt, hogy a nagy létszámú osztályokban az individualizált, differenciált oktatás teljesen ellehetetlenül (miközben növekszik a sajátos nevelési igényű tanulók száma). Sőt, az oktatásügyi szakértő szerint az alkalmazási módszertan további veszélyeket jelenthet, azaz még szigorúbbá teheti az egyébként is szigorú törvényt. Szemléltetésül hozott egy példát: mivel Hargita megyében tömbmagyarságról beszélünk, ezért többségi szempontok szerint kell majd az iskolák átszervezését lebonyolítani, tehát az is elképzelhető, hogy nem menekülünk meg az összevonástól.
A törvényt az ellenzék megtámadta az alkotmánybíróságon, de a testület nem talált alkotmányossági kifogást, így a dokumentum Nicușor Dan államfőhöz kerül, aki kihirdetheti vagy visszaküldheti felülvizsgálatra a parlamentnek.