Gyergyóban a 90-es évek elején élest ujjá a húsvétvasárnapi határkerülés hagyománya. A reggeli órákban a hívek a templomoknál gyülekeznek, majd a határföldek találkozásánál lévő keresztekhez vonulnak. Korábban a világjárvány, két éve pedig a kedvezőtlen időjárás miatt maradt el a határkerülés, ebben az évben viszont mindenkit várnak az ünnepre. 

– Erdély-szerte az egyik leglátványosabb és legnagyobb lét­számú határkerülésre a Gyergyói-medencében kerül sor, kö­szönhetően a településeknek – Tekerőpataknak, Kilyénfalvának, Újfalunak, Csomafalvának, Al­fa­lunak és Gyergyószentmiklósnak –, amelyek évről évre csatlakoznak

– mondja Bajkó Tibor. A Szent István-templom egyháztanácsosa megjegyezi, hogy „főtisztelendő Dávid György fő­esperesnek köszönhetően néhány éve nem csupán egyszerű zarándokút a határkerülés, hanem a lelki táplálékot is megkapják, akik korán kelnek, a lovakat rendbe rakják, kicsinosítják, és részt vesznek az emlékezetes határkerülésen, amelynek szentmise bemutatása is része”. 
A gyergyószentmiklósiak 8–8.30 között gyülekeznek a Szent József-templomnál, innen a Szent Miklós-templomhoz vonulnak, ahonnan 9 órakor, papi áldással indulunk a határba, ismertette az esemény programját Len Emil Balázs, a Szent Miklós Plébánia egyháztanácsosa. A határban a szentmise 10 órakor kezdődik, melyet a rotáció alapelve szerint most Gyergyóalfalu papsága celebrál. 
A gyergyószentmiklósi határkerülők a Bucsin negyedi Szent István-templomhoz 12 órára, a főtéri Szent Miklós-templomhoz pedig 12.45-re ter­vezik az érkezést. A szokott ünnepi miséket a határkerülők érkezése előtt tartják.