Az 1996/97-es vb-selejtezős csoportkörben zárt legutóbb a második helyen az akkor Csank János által irányított magyar labdarúgó-válogatott. Ez részben a finneknek volt köszönhető, hiszen az utolsó fordulóban, Helsinkiben megrendezett ki-ki meccsen a finnek 91. perces öngólja a magyarokat juttatta tovább. A válogatottat tehát egy kétmeccses párharc választotta el az 1998-as, franciaországi világbajnokságtól. A vb-álmot aztán a jugoszlávok kegyetlenül törték ketté, a budapesti odavágón 7–1-re, a belgrádi visszavágón 5–0-ra kapott ki a magyar csapat. A 12–1-es összesített eredménnyel végződő pótselejtező máig az utolsó alkalom, amikor a világbajnoki szereplésért rájátszásba került a válogatott.
A folytatás sem volt diadalmenet a magyarok számára: hat selejtezősorozat, hat szövetségi kapitány, nulla vb-pótselejtező, nulla vb-részvétel. Peddig a Jugoszlávia elleni pótselejtezős kudarc után három évvel biztatóan rajtolt a már Bicskei Bertalan által irányított nemzeti csapat, rögtön egy olaszok elleni 2–2-s hazai döntetlennel nyitott, majd Litvániában 6–1-re nyert a válogatott. A folytatás kevésbé volt eredményes: Litvánia elvitt egy pontot a Népstadionból, Románia Bukarestben 2–0-ra verte a magyarokat. Grúzia ellen otthon egy 4–1-es magyar győzelem következett, ám minden pótselejtezős remény szertefoszlott a következő két mérkőzéssel: Tbilisziben 3–1-re, Budapesten a románok ellen 2–0-ra kapott ki a válogatott, majd Olaszországban egy szűk, 1–0-s vereséggel ért véget a sorozat, mely a csoport negyedik helyét jelentette a Bicskei-csapatnak.

Külföldi edzők

A 2006-os vb-selejtezősorozatra a németekkel játékosként világbajnok Lothar Matthäus készítette fel a magyar válogatottat. Itt nem volt pótselejtező, a csoport első két helyezettje egyenes ágon megváltotta jegyét Németországba, ám ennek elérése három forduló után már csak álom lehetett, ugyanis Horvátországban és Svédországban is 3–0-ra kapott ki a nemzeti tizenegy. Máltát és Izlandot oda-vissza verték, otthon Bulgáriával ikszeltek, idegenben viszont kikaptak csakúgy, mint Budapesten a svédek ellen, így hiába a horvátok elleni 0–0 otthon, az éllovas horvát–svéd duótól tíz, a harmadik bolgároktól egy ponttal elmaradva negyedikként végzett a magyar csapat – Matthäus sem tudott tehát csodát tenni.
A 2010-es világbajnoki selejtezősorozat első hat meccse jól alakult a holland Erwin Koeman által irányított nemzeti csapatnak, az erősorrendben mögöttük lévő Albánia és Málta ellen szerzett 12 ponthoz további egyet otthon, Dánia ellen is hozzáadott a válogatott, egyedül Svédországban kapott ki. A következő három találkozón (Portugália ellen kétszer, Svédországgal szemben egyszer) viszont nullázott a válogatott, így hiába nyert az utolsó körben, Dániában egy mindkét csapat számára tét nélküli mérkőzésen, újfent a csoport negyedik helyén zárt – elődjei­hez hasonlóan Koeman is továbbállt.

Újra magyar tréner a kispadon

A kispadra Egervári Sándor érkezett, s irányítása alatt mondhatni karnyújtásnyira került Magyarország a 2014-es pótselejtezőtől. A vb-n végül elődöntős hollandok könnyed csoportgyőzelemmel biztosították helyüket a brazíliai eseményen, az észtek és az andorraiak nem dédelgettek nagy kijutási reményeket, de a második helyért nagy harc volt Románia, Törökország és Magyarország válogatottjai között. Andorrában és Észtországban is nyert, majd hazai pályán a törököket is legyőzte Egervári kapitány csapata, otthon a románokkal ikszelt, majd Isztambulból is elhozott egy pontot a válogatott, amely így jó helyzetből várhatta a csoport utolsó négy meccsét. A hajrá sajnos fájdalmasra sikeredett: Romániában 3–0-ra, Hollandiában 8–1-re kapott ki a nemzeti csapat, hiába nyert közben 5–1-re otthon, Észtország ellen, a kijutási esélyek elszálltak. Az amszterdami mérkőzés után Egervári lemondott, Csábi József irányításával ugyan zárásként 2–0-ra legyőzte Andorrát a magyar válogatott, Észtország nem tudott meglepetést okozni Bukarestben, így a pótselejtezőbe jutó románok mögött meg kellett elégedni a csoport harmadik helyével.

Storcknak sem sikerült

Négy évvel később, de már egy friss és sikeresnek mondható Eb-szerepléssel a háta mögött ugyan harmadik helyen végzett Magyarország a csoportjában, de esélye sem volt a pótselejtezőre és a kijutásra: Portugália és Svájc kettőse 14 ponttal szerzett többet náluk (27–13), az ellenük lejátszott négy meccs mellett ráadásul egy kínos vereség is becsúszott Andorrában, és Feröeren is csak egy gól nélküli döntetlenre futotta a német Bernd Storck által vezetett csapatnak.

Rossi másodszor is elbukott

A 2022-es vb-selejtezőkön a Marco Rossi irányította válogatott hatcsapatos csoportba került Angliával, Lengyelországgal, Albániával, Andorrával és San Marinóval együtt. A veretlen angolok simán nyerték a hatost, hiába szereztek a magyarok négy pontot a végül pótselejtezős, második helyen végző lengyelekkel szemben (otthon 3–3, idegenben 2–1) és hozták a kötelezőnek vélt hat-hat pontot Andorra és San Marino ellen, Albánia oda-vissza 1–0-ra verte Rossi gárdáját, amely csupán negyedikként végzett a hatosban, csupán Andorrát és San Marinót tudta megelőzni.
A legutóbbi selejtezősorozat még élénken él emlékeinkben, és valószínűleg ez nagyon sokáig így is lesz: az ír Troy Parrot egymaga három gólt vágott a Puskásban, amivel Írország 3–2-re nyert és továbbjutott, holott Szoboszlaiéknak egy döntetlen is elég lett volna a pótselejtezős hely eléréséhez. Magyarország harmadik lett Portugália és Írország mögött a kvartettben, s hiába győzte le oda-vissza az örményeket, a két első helyezett elleni négy találkozón csupán két pontot szerzett, így a 2026-os labdarúgó-világbajnokságot is Magyarország nélkül rendezik.