A hazai romák és a Hargita megyei közösség képviselői találkoztak tegnap Csíkszeredában, hogy megvitassák az elmúlt hetekben, hónapokban, legutóbb Homoródalmáson és Gyer­gyószentmiklóson, a roma és a magyar közösség között történt összetűzések okát és megoldást javasoljanak rájuk. A tanácskozáson a felek arra jutottak, hogy nem etnikai jellegű a konfliktus, az ellenszenv sokkal inkább a bűnelkövetők felé irányul.

Egy asztalnál a romák és a hatóságok képviselői. Terepszemlefotó: László F. Csaba

A kerekasztal-beszélgetésen a romákkal kapcsolatos problémák többrétűségéből indultak ki. A roma közösség részéről Vasile Dan, a Pro-Europa Roma Párt parlamenti képviselője, a parlamentben működő roma kisebbség jogait védő albizottság elnöke szólalt fel elsőként, aki felvetette annak lehetőségét, hogy kifejezetten roma–magyar konfliktus van kialakulóban, mivel Homoródalmáson és Gyergyószentmiklóson is a magyar közösség önbíráskodóan válaszolt a romák által elkövetett kihágásokra. Hozzátette, hogy az ügyet mindenképp annak fényében érdemes vizsgálni, hogy az érintett roma közösség tagjai „18. századi körülmények között élnek”. Javasolta, hogy a megyei tanács által összeállított román–magyar jó együttélési kódex mintájára készítsék el a roma–magyar kódexet is. Vasile Daniel aggodalmának adott hangot, hogy a sértett közösség önmaga akar igazságot tenni, amelyet mindenképp meg kell előzni. Ezzel mindegyik részt vevő fél egyetértett. Incze Csongor megyei tanácsos, a januárban újjáalakult Hargita Megyei Területi Közrendi Hatóság (ATOP) elnöke ismertette a homoródalmási idős asszony meggyilkolásának, valamint a múlt hét végén a roma pásztor és a helyiek között kialakult konfliktushelyzet körülményeit. Hozzátette, nem etnikumközi konfliktus miatt tört ki a tettlegességig fajuló nézeteltérés, hanem azért, mert történetesen egy roma nem megfelelő helyen legeltetett. Mint mondta, ebben a térségben ez nagyon érzékeny téma, de nem csak Hargita megyében van gond a roma közösséggel. Ion Proca megyei tanácsos, az ATOP tagja egyetértett abban, hogy nem lehet ezt csak etnikai konfliktusként eladni, mert az egyik közösségnek sem tesz jót, ráadásul a megoldás megtalálásának eredményességét is hátráltatja. Gyergyószentmiklós polgármestere, Nagy Zoltán is jelen volt a megbeszélésen. Véleménye szerint a párbeszéd már elindult, most a tettek mezejére kell lépni, és azt figyelembe venni, hogy két esetben is kiskorúak által elkövetett bűncselekmények miatt feszült a helyzet, ami azt mutatja, hogy az oktatásban zajló felzárkóztatás messze nem elegendő. Hozzátette, nemcsak helyi magyarokat, hanem turistákat és romákat is meglopnak a bűnelkövetők Gyergyószentmiklóson. Vîrză Mihăiţă szociáldemokrata párti (PSD) parlamenti képviselő, a roma kisebbség jogait védő parlamenti albizottság tagjának meglátása szerint egyértelműen a magántulajdon ellen elkövetett bűncselekmények állnak az ügy hátterében. Mindezzel együtt a radikalizálódást meg kell előzni a többségi közösségben, ebben pedig a helyi önkormányzati vezetők kellene határozottságot mutassanak. Incze Csongor következtetésként vonta le, hogy meg kell akadályozni a további bűncselekmények elkövetését, és akkor biztos benne, hogy lenyugodnak a kedélyek. Daniel Vasile azt javasolta, hogy hozzanak létre munkacsoportot, amely konkrétan cselekszik ez ügyben, ez egybehangzott Ioni Gézának, a Hargita Megyei Romák Szövetsége elnökének javaslatával, miszerint a hatóságoknak és az ATOP-nak úgy kellene elkezdenie a munkát, hogy a megye polgármestereit is meghívják az egyeztetésekre. A roma közösség képviselői a tanácskozás után ellátogattak Homoródalmásra, ahol Tikos László polgármesterrel, valamint a helyi roma és magyar közösség képviselőivel találkoztak. Márk Boglárka