Elkészült az ún. középcsíki kisrégió vízkészleteit feltérképező térségi vízgazdálkodási tanulmány mesterterve, a dokumentumot Madéfalván mutatták be a Középcsík Önkormányzati Fejlesztési Társulás szervezésében az Amadé Panzióban szervezett rendezvényen. Szentes Csaba polgármester köszöntötte az érintett községek elöljáróit, vízügyi szakembereket, szakcégek képviselőit.

Megoldáskeresés

– Ha nem oldjuk meg közösen és tudatosan a vízgazdálkodást, a jövőnk kerül veszélybe. Ez a mesterterv az első lépés ahhoz, hogy fenntartható módon biztosítsuk a mezőgazdaság vízellátását

– hangsúlyozta az elöljáró, felhívva a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás, az egyre gyakoribb szárazságok mind azt mutatják, hogy hatékony intézkedések hiányában előbb-utóbb komoly gondok lesznek, és mindeközben pedig versenyezni kell a nyugat-európai gazdákkal, akik fejlett öntözőrendszerekkel kiszámíthatóvá teszik a termelést. – A most elkészült mesterterv pontos képet ad arról, honnan nyerhetnek vizet, milyen öntözőrendszereket lehetne kiépíteni, és miként kapcsolódhatnak egymáshoz a térség települési. A dokumentum perspektívát mutat, hogy merre fejlődhet a térség vízgazdálkodása, ugyanakkor a terv önmagában kevés, csak akkor ér valamit, ha az érintett helyi önkormányzatok is akarnak lépni, és forrást rendelnek hozzá – emelte ki Szentes. – Nem szeretném, ha ez a dosszié csak a polcon porosodna. Bízom benne, hogy a közeljövőben – tízéves távlatban – ebből valós beruházások születnek. Ez a mesterterv az első lépés afelé, hogy a vízgazdálkodást közösen, tudatosan és fenntartható módon oldjuk meg – fűzte hozzá.

Három tározót építenének

A mestertervben szereplő adatokat Belényessy Sándor környezetmérnök, a PECTA cég képviselője ismertette. Többek között megtudtuk, hogy a tervezők három víztározó létesítésével számolnak, ugyanis a térség növénykultúráinak – főként a burgonyának – jelentős öntözővízigénye van, amelyet a jelenlegi vízforrásokból nem lehet biztonsággal fedezni. A tározókból épített elosztórendszer biztosítaná a víz eljuttatását az öntözendő területekre. A tározókat a Szeges-patak, a Vár-patak és az Olt folyó vizével töltenék fel, részben szabadeséssel, részben szivattyúzással.

– Önmagában egyik tározó sem elegendő a teljes terület öntözésére, de kombinált rendszerben a három víztározó és a megfelelő csőhálózat megépítésével akár az egész, közel 2800 hektár öntözését meg lehetne oldani

– jegyezte meg a szakember.

A medence legértékesebb területei

Mint lapunkban beszámoltunk róla, a tanulmány a fel­csí­ki térség településeire – Csík­csi­csó­ra, Madé­fal­vá­ra, Csík­rákosra, Gö­röcsfalvára, Szép­vízre, Csík­szentmiklósra, Csík­borzsovára és Csíkpálfalvára – készült. A mesterterv tudományos alapokon nyugvó, átfogó vízgazdálkodási és öntözési koncepció, amely a régió mezőgazdasági jövőjét hivatott megalapozni.
A kezdeményezést Madéfalva polgármestere, Szentes Csaba indította útjára a Középcsík Fejlesztési Társulás és a Csík LEADER Egyesület támogatásával. A munkába bevonták a térség több községének vezetőit, a közbirtokosságokat, a gazdákat, valamint helyi és dél-tiroli szakembereket is. A projekt 2024 közepén indult, és határidőre el is készült a teljes dokumentáció. A vizsgálatok és tervek középpontjában közel 2800 hektár mezőgazdasági terület állt – a Nagymező és a Kicsimező határrészek a gyimesi vasútvonal mentén –, amelyek a Csíki-medence legértékesebb, összefüggő termőterületeinek számítanak.