A Környezetvédelmi Alapba 80 lej hulladéklerakási díjat (taxa) kell befizetniük a hulladékgazdálkodási cégeknek a hulladéktározókba eljutott minden tonna hulladék után. Ennek a rég beharangozott illetéknek a bevezetése a hulladékszállítási költségek 30-40 százalékos emelkedését jelentheti, így a lakosságnak havonta személyenként legalább 1 lejjel többe fog kerülni a hulladékszállítás. Persze mérsékelni is lehetne a költséget a hulladék szelektív gyűjtésével, de egyelőre inkább nő a végleges lerakásra kerülő hulladék mennyisége, semmint csökkenne. [caption id="attachment_42134" align="aligncenter" width="1000"] Ha szelektíven gyűjtenek, kevesebb hulladék kerülne végső lerakásra. Lehetőség a spórlásra Fotó: Balázs Árpád / Archív[/caption] A hulladéklerakási díj kivetését már a 2013/31-es számú kormányrendelet előírta, és eredetileg már 2014-ben tonnánkénti 50 lejes díjat vezettek volna be, az összeg pedig 2015-ben 80 lejre, 2016-ban pedig 120 lejre emelkedett volna. A rendeletet végül módosította a parlament, így csak idén januártól vezették be a tonnánkénti 80 lejes illetéket. Az ECO Csík gyűjti be a hulladékot az alcsíki településekről, Tusnádfürdő kivételével, Lövétéről, Madéfalváról, Rákosról és Csíkszentmihály községből. Ezeken a településeken a lakosság a hulladék egy részét szelektíven gyűjti a cégtől kapott zsákokba, s ezt, valamint a kihelyezett harangokba dobott hulladékot a csíkszentsimoni központban válogatják át. A többit, a végleges lerakásra kerülő hulladékot a brassói vagy a cekendi lerakókba viszik, ahol lemérik, és minden tonna után be kell fizetni az eddigi költségek mellett a 80 lejes hulladéklerakási díjat. Nem a hulladékszállítási díj emelkedik – Nem a hulladékszállítási díj emelkedik – hangsúlyozta Pál Tamás, az ECO Csík igazgatója –, ezt az összeget külön kezeljük, és be kell fizetnünk a hulladéktározóknak, amelyeknek az adminisztrátorai átutalják a Környezetvédelmi Alapba. A lakosság személyenként havonta kb. egy lejjel fog többet fizetni, a most bevezetett illetéket is beleértve. Pál Tamás elmondta, annak ellenére, hogy az utóbbi években csökkent a lakosság lélekszáma, a hulladéktermelés folyamatosan nőtt. Márpedig kizárólag a lakosokon múlik a végleges lerakásra kerülő hulladék mennyisége, emelte ki az igazgató, hozzátéve, éppen az a törvény célja, hogy minél kevesebb vagy éppen nulla legyen az újra nem hasznosítható hulladék. – Ha valamely település lakossága odafigyel a szelektív gyűjtésre, annak egyértelműen kevesebb taxát kell majd kifizetni. Érdemes tehát akár egy településnek is komolyan venni és jobban válogatni – jegyezte meg Pál Tamás. – Ugyanakkor a települések által termelt hulladékmennyiség legkevesebb 15 százalékát az újrahasznosítható, szelektíven gyűjtött hulladéknak kell kitennie, mert hanem a polgármesteri hivatalt bünteti a környezetvédelmi hivatal, ami azt jelenti, hogy a különbségre 100 lejt tonnánként be kell fizetni. Egyharmaddal nőhet a befizetendő összeg A megyénkben működő másik hulladékgazdálkodási cég, a székelyudvarhelyi székhelyű RDE Hargita Kft. igazgatója, Koszta Attila úgy vélte, hogy a hulladéklerakási díj bevezetése olyan 30-40 százalékos áremelkedést fog előidézni. – Ha korábban vezették volna be, az eredeti elképzelések szerint, akkor évente kisebb lett volna az áremelkedés, és nem érezték volna meg a lakosok ilyen drasztikusan ezt a hirtelen növekedést, és már most számítani kell rá, hogy 2018-tól tonnánként 120 lejre emelkedik ez az illeték. Koszta Attila is megerősítette, hogy ha egy község szelektíven válogat, az fog tükröződni a lakosság által kifizetett árban, de hozzátette, hogy amikor az RDE a hulladékszállítási licitekre jelentkezett, akkor egy adott mennyiségű hulladék begyűjtését vállalta fel, de a valóságban mindenhonnan többet szállítanak el, mint amennyivel eredetileg számoltak. – Nagyon fontos, hogy a lakosság jobban odafigyeljen a szelektív hulladékra, és ennek ösztönzésére több megoldásunk van – részletezte Koszta Attila – van egy zsákos módszer, amely szerint adott időszakban kiteszik a ház elé a lakosok a szelektíven gyűjtött hulladékot és mi elszállítjuk, vannak a gyűjtőedények, és van a direkt felvásárlás, amikor behozzák hozzánk és ott vásároljuk fel. Csakhogy a zsákos módszer nem mindenhol működik, és a szelektív hulladékszállítás nagyon költséges, jegyezte meg az igazgató, aki viszont követendő példának tartja a karcfalvi megoldást, ahol a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékot megmérik, és az értékét levonják a következő évi hulladékszállítási díjból. – Erre biztatjuk a polgármestereket – tette hozzá. Az országos napilapok szerint egyébként, az illeték bevezetésének végrehajtása – bár az uniós elvárások utolsó órájában történik meg – nincs eléggé előkészítve és még sok vitát szülhet, ugyanakkor van olyan település, ahol az áremelkedés az 50 százalékot is elérheti. Daczó Katalin