Az áfacsalások az unió egészében hasonló mintát követnek: az Európai Ügyészség ugyanazokat a módszereket azonosította az olajtermékekkel – például gázolajjal vagy benzinnel – folytatott kereskedelemben is, mint más ágazatokban. A Digi24 Lau­ra Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség vezetőjének korábbi nyilatkozataira hivatkozva ismertette a leggyakoribb trükköket. Ezek közül az egyik az úgynevezett körhintacsalás, amelyet egy nemrég felszámolt nemzetközi hálózat is alkalmazott – a csalásban romániai cégek is részt vettek.

Így ültetik fel az államot a körhintára

A körhintacsalás a következőképpen működik: egy romániai cég tíz tonna gázolajat ad el egy belföldi ügyfélnek. Az adott cég viszont, hogy kihasználja az EU-s tagállamokban elérhető adókedvezményt, papíron azt állítja, hogy mielőtt eladták volna a gázolajat egy belföldi ügyfélnek, más uniós cégek vásárolták meg és adták el egymásnak. Az áfacsalás mellett egyes Romániá­ban működő olajkereskedelmi cégek olyan ügyintézési módszereket dolgoztak ki, amelyekkel az illetékfizetést is el tudják kerülni. Az olajtermékek (például a gázolaj vagy a benzin) végső árának majdnem fele illetékből és áfából áll, amelyet a szintén jövedékiadó-köteles alkohol- és dohánytermékek esetében is ki kell fizetni.

Jelentős kárt okoznak

A román nyelvű portál idézte a Pénzügyminisztérium egyik hivatalos dokumentumát, amelyet az adóhatóság (ANAF) adatai alapján tettek közzé. E szerint az állami költségvetést „jelentős pénzösszegekkel” károsítják meg azok a cégek, amelyeknek engedélyük van jövedéki termékek nagykereskedelmi értékesítésére. „Az elmúlt öt évben több mint 26, jövedéki termékeket (alkoholt, dohányt és energiaipari termékeket) forgalmazó cég körülbelül 500 millió lej kárt okozott” – áll a Pénzügyminisztérium által 2024 decemberében elfogadott sürgősségi rendelet indoklásában. 

Így csalnak a „nagyok”

A Pénzügyminisztérium ebben az esetben két konkrét példát is megemlített, anélkül azonban, hogy nyilvánosságra hozta volna az érintett cégek nevét. Az egyik vállalatnak egy külföldi állampolgár volt a tulajdonosa, és mindössze négy hónapig működött Romániában. Ez idő alatt több mint 12 millió liter üzemanyagot vásárolt az Európai Unióból. A négy hónap alatt 22 millió lej értékű adótartozást halmozott fel, egész pontosan ennyi áfát és jövedéki adót nem fizetett be. Később a cég fizetésképtelenné vált, a hatóságok büntetőfeljelentést tettek, de a tulajdonos elhagyta az országot. Egy másik cégnek hazai tulajdonosa volt, de ez is mindössze három hónapig működött, ez idő alatt 1,8 millió liter üzemanyagot hozott be az Európai Unióból. A három hónap alatt körülbelül kétmillió lej értékű adótartozást halmozott fel – szintén áfa és jövedéki adó formájában. A hatóságok ebben az ügyben is büntetőfeljelentést tettek.

A korábbi években többször próbálták szigorítani a szabályozást, például azzal, hogy csak saját raktárral rendelkező cégek kaphassanak ilyen engedélyt. 2016 és 2020 között négy ilyen kezdeményezés is megbukott az Alkotmánybíróságon vagy már a parlamenti vitákon. A nagykereskedők képviselői szerint az intézkedés több mint kilencszáz céget kiszorított volna a piacról, így csak néhány nagy szereplő maradt volna talpon.

A Digi24 szerint az adócsalások kivizsgálását az is nehezíti, hogy több esetben az adóhivatali alkalmazottak tanácsadóként dolgoznak ezeknél a vállalkozásoknál. Idézték Laura Codruța Kövesit, aki szerint az adócsaló hálózatok már az állami rendszerekbe is beépültek, hamis információkkal etetik a hatóságokat, és belső hozzáférésük van az adóhatóság adataihoz. A maffiaszerű hálózatok akár tanácsadói körük bővítésére is képesek, és elterelő akciókkal kerülik meg a célzott ellenőrzéseket.