Felmérés állítja: A romániai lakosság nem dőlt be az orosz propagandának
Országos szinten tízből heten megbíznak a NATO-ban és tízből hatan az Európai Unióban – derül ki az INSCOP Research május 26–30. között készült felméréséből.
Az ország lakosságának 70,5%-a nagyon vagy meglehetősen megbízhatónak tartja a NATO-t (41,3% mondta, hogy nagyon megbízik benne, 29,2% pedig azt, hogy meglehetősen megbízik benne) a G4Media és a Radio France International román nyelvű kiadása által is idézett INSCOP-felmérés szerint. Ezzel szemben 27,9% kevéssé, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bízik a NATO-ban (10,2% kevéssé, 17,7% nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem). 1,6% nem tudja vagy nem válaszolt.
Eltérő bizalomindex társadalmi kategóriákként
A NATO-ban a leginkább a PSD-, PNL- és USR-szavazók, a 60 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek és városiak bíznak meg, attól függően, hogy milyen kritériumok szerint csoportosítják a társadalmat. A katonai szövetséget az AUR-szavazók, a 30–44 éves korosztály, az alacsony iskolai végzettségűek és a vidéken élők tartják a legkevésbé megbízhatónak. A felmérés szerint a lakosság 62,3%-a nagyon vagy meglehetősen megbízik az Európai Unióban (36,4% nyilatkozott úgy, hogy nagyon megbízik benne). Ezzel szemben 35,3% kevéssé, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem bízik az EU-ban (25,9% meglehetősen, 12,6% kevéssé, 22,9% pedig nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem). A nem válaszolók aránya 2,1%. Az EU iránti bizalom leginkább a PSD-, PNL- és USR-szavazók, a 30 év alatti fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és a bukarestiek körében a legmagasabb. Az Unió iránti legcsekélyebb bizalmat az AUR-szavazók, a 30–44 év közötti személyek és az alacsony végzettségűek tanúsítják.
A lakosság ellenáll az orosz propagandának
A G4Media idézte Remus Ştefureacot, az INSCOP Research igazgatóját: „Az adatok azt is mutatják, hogy a román társadalom ellenállóképessége erős azon az intenzív információs fronton, amelyet Oroszország az EU- és NATO-ellenes propaganda révén az uniós tagállamok lakossága ellen folytat. Az olyan csoportok, mint a 18–29 éves fiatalok, a 60 év feletti idősek, a felsőfokú végzettségűek és a városlakók inkább pozitívan viszonyulnak a nemzetközi szervezetekhez, mint az alacsony iskolázottságú, vidéki személyek. A válaszadók neme is némileg meghatározza a NATO-ról alkotott vélekedéseket: a férfiak nagyobb bizalommal viseltetnek a katonai szövetség iránt, mint a nők. Ugyanakkor az olyan „érettebb” közösségi platformokat (mint a YouTube és a Facebook) használók körében magasabb a bizalomszint, mint azoknál, akik aktívak a TikTokon. Összességében a politikai orientáció, az iskolai végzettség és a nyugati értékekkel való érintkezés meghatározó tényezői a nemzetközi intézményekhez való viszonynak” – állapította meg Remus Ştefureac.
Az adatokat 2025. május 26–30. között gyűjtötték. A felmérést telefonos interjúkkal végezték, a mintavétel egyszerű, rétegzett volt, 1150 főt vontak be, akik életkor, nem és foglalkozás szerint reprezentálják Románia 18 éven felüli népességét. Az adatok legfeljebb ±2,9 százalékos hibahatárral bírnak 95%-os megbízhatósági szinten – írta a G4Media.

