Csíkszentgyörgy közössége ünnepélyes keretek között felavatta Márton Ferenc szülői házát, amelyet az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) részeként, a Hagyományos építészetű falvak útvonala Csíkszentgyörgy községben elnevezésű projekt keretében valósítottak meg. A beruházás a település épített örökségének megőrzését és újraélesztését szolgálja.

Megérte a fáradozást

Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy község polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a projekt megvalósítása régi adósság törlesztését jelenti a község számára. Hangsúlyozta, hogy a felújított házak sokkal többet jelentenek egyszerű épületeknél: a közösség történetének, identitásának és összetartozásának jelképei.

Ezek az épületek az elődök munkáját, tudását és életmódját őrzik, miközben lehetőséget teremtenek arra, hogy a jelen és a jövő generációi is kapcsolatba kerüljenek saját kulturális örökségükkel

– mondta a polgármester. Beszédében felidézte, hogy a projekt indulásakor sokan kételkedtek abban, érdemes-e jelentős erőforrásokat fordítani olyan épületek felújítására, amelyek évtizedek óta rossz állapotban voltak. Az elkészült beruházás azonban szerinte egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a befektetett munka és energia megtérült. Azt szeretné, hogy a ház megteljen közösségi élettel, és az együttgondolkodás helyszínévé váljon a helyiek számára. Hangsúlyozta, hogy a program túlmutat az épületek felújításán. A helyreállított házak a jövőben a közösségi élet fontos színterei lehetnek. Helyet adhatnak kulturális rendezvényeknek, kézműves-foglalkozásoknak, hagyományőrző programoknak, kiállításoknak és közösségi találkozóknak.

A cél az, hogy az épületek ne csupán múzeumi tárgyakként létezzenek, hanem élő közösségi terekké váljanak. A felújított házak hozzájárulhatnak egy olyan turisztikai kínálat kialakításához, amely a helyi értékekre épül. Nem a tömegturizmus vonzása a cél, hanem azoknak a látogatóknak a megszólítása, akik szeretnék megismerni a székely falvak hagyományos életmódját, építészetét, kézműveskultúráját és gasztronómiáját. Az épített örökség megőrzése így gazdasági lehetőségeket is teremthet a helyi közösség számára

– zárta gondolatait a polgármester.

A fa sem hozhat termést erős gyökerek nélkül

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében egy szemléletes hasonlattal élve rámutatott: ahogyan egy fa sem hozhat termést erős gyökerek nélkül, úgy egy közösség sem építhet jövőt múltjának ismerete és tisztelete nélkül. Az épített örökség megőrzése ezért nem csupán kulturális feladat, hanem közösségi és nemzetpolitikai felelősség is.

Az Európai Unió helyreállítási alapjainak felhasználása során tudatos cél volt olyan programok támogatása, amelyek a kulturális örökség megőrzését szolgálják. A Hagyományos Házak Program, valamint más örökségvédelmi kezdeményezések lehetőséget teremtettek arra, hogy az erdélyi magyar közösségek megmentsék és új funkcióval töltsék meg azokat az értékeket, amelyek identitásuk meghatározó elemei

– hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor. Hozzátette: az örökség megőrzése önmagában nem elegendő. A múlt értékeit úgy kell továbbadni, hogy azok a jelenben is használhatók és érthetők legyenek. A felújított házak ezért egyszerre szolgálják a múlt emlékeinek megőrzését és a jövő generációinak a nevelését. – Az itt szervezett programok lehetőséget teremthetnek arra, hogy a gyermekek és fiatalok közvetlenül találkozzanak a hagyományos népi kultúrával, építészettel és mesterségekkel – vélekedett a szövetségi elnök.

Generációkon átívelő történetek

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes beszédében személyes emlékek is helyet kaptak. Felidézte gyermekkori élményeit a hagyományos székely házak világából, ahol a családok több generációja együtt élt, és ahol a nagyszülők történetei természetes módon öröklődtek tovább.

Emlékeztetett arra, hogy ezek az épületek nemcsak építészeti alkotások, hanem egy életforma, egy közösségi gondolkodásmód és egy értékrend hordozói is

– mondta a miniszterelnök-helyettes.

A múlt iránti tisztelet kifejezése

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke elismerését fejezte ki a helyi közösség, az önkormányzat és a projekt megvalósítói felé.

Kiemelte, hogy a beruházás a közösségi összefogás erejének bizonyítéka. A felújított épületek egyszerre jelképezik a múlt iránti tiszteletet – Márton Ferenc festőművésznek is emléket állítanak –, valamint a jövőbe vetett hitet. A projekt nem csupán épületeket mentett meg, hanem hozzájárult ahhoz is, hogy a közösség megerősítse identitását, megőrizze kulturális örökségét, és új lehetőségeket teremtsen a következő nemzedékek számára.

A beszédek sorát Hajdu Gábor parlamenti képviselő, Borboly Csaba, a Csík Területi RMDSZ elnöke, Szennyes Szilárd építészmérnök folytatták, majd ezt követően a Csíkszentgyörgyi Fiság Néptánccsoport és az Idősek Nappali Foglalkoztatójának színes műsora, illetve Czikó Gergely, a Márton Ferenc-szobor ötletgazdája, nyugalmazott iskolaigazgató osztott meg néhány életrajzi adatot a festőművész életéről. A napot a ház ünnepélyes avatásával, valamint a településen található további két székely ház megtekintésével zárták a résztvevők.