Egy száguldó kisbuszban egy felelőtlen, élőben közvetítő sofőr kilenc emberi életet oltott ki. Alig néhány nappal korábban négy fiatal lány egy éjszakai szórakozóhelyről tért haza. Közülük a legfiatalabb alig néhány perccel a tragédiájuk, vagyis a hármuk halálához vezető autóbalesetük előtt posztolt egy fényképet az autót vezető lányról a közösségi hálón „Meghalunk” felirattal, és egy szomorú arc szimbólummal. Sajnos igaza lett. Nem tudom, a posztolás előtt próbálta-e meggyőzni a barátnőjét, hogy vezessen óvatosabban, lassabban. Nem tudom, a kisbusz utasai figyeltek-e jövendő gyilkosukra, vagy teljesen rábízták a sorsukat... Nem tudom. Most viszont egyenesen a román belügyminisztérium szólít fel arra, hogy figyeljünk, és mindannyiunk közös felelősségével vessünk véget a kormánynál történő élő közvetítésnek. „STOP! Ez már túl sok. Ez már régen túl sok!” – olvasható a Facebookon közzétett felhívásban, amelyben arra kérnek mindenkit, hogy cselekedjen, ha autóbuszon, mikrobuszban vagy taxiban utazik, és azt látja, hogy a járművezető a mobilját használja, nem figyel az útra és veszélyezteti az utasok életét. Figyelmeztesse, s ha ez nem elég, hívja a 112-t. A felszólítás természetesen a járművezetőkhöz is szól, s próbál a lelkükre hatni, hangsúlyozva, hogy felelősek mások életéért. Egy másik felhívásban a Román Országos Rendőr-főkapitányság a lakosság és a Facebook segítéségét kéri a megelőzéshez, és petíciót kezdeményezett, amelyben arra kéri a Facebook működtetőit, vessenek véget a vezetés közbeni élő adásoknak. A petíciót csütörtök délutánig már több mint 12 ezren írták alá. Úgy érzem, kevesen. Úgy érzem, nem elegen ahhoz, hogy érdembeni változás történjen. Úgy érzem, a szereplés, a világhálón való jelenlét, a veszélyérzet – amely növeli az adrenalinszintet – még az alkoholnál is jobban megzavarja a józan észt, és nemcsak a volánnál ülőkét, hanem a nyugodalmas körülmények között mobilozókét, vagyis a követőkét is. Mert ha nem lennének követők, akkor már mindjárt nem lenne érdekes élőben közvetíteni. Nemdebár? Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy mindannyian gyilkosok vagyunk, csak szinte… Vagyis lépjünk fel közösen, vagy tiltakozzunk közösen, ne bízzuk a cselekvést kizárólag a közösségi hálóra és ne várjunk arra, hogy az majd leállítja a potenciális élő baleset-közvetítéseket. Ne vegyünk részt nézőként sem semminemű online-gyilkosságban, még becsület-gyilkosságban sem. Ez az egyetlen mód a megelőzésre. Daczó Katalin