Hirdetés

Gyengén ereszt a törökbúza

HN-információ

A kukorica és a napraforgó betakarítása ugyan még nem fejeződött be, de a szektor mérvadó szereplői szerint mindkét kultúra esetében jelentős terméscsökkenésre lehet számítani. Állításukat a betakarítás eddigi terméseredményeire alapozzák. A szaktárca nemigen kíván becslésekbe bocsátkozni, igen diszkréten kezeli a szóban forgó kérdéskört.


Mindenki a törökbúza és a napraforgó hivatalos terméseredményeit várja. Két olyan terményről van szó, amelyek rendkívül fontos helyet foglalnak el, illetve töltenek be a hazai mezőgazdaságban, arról nem is beszélve, hogy az export tekintetében is sokat nyomnak a latban. Ugyanakkor uniós, illetve európai viszonylatban is előkelő helyet foglal el országunk mind a napraforgó, mind pedig a kukorica esetében. Így például a hivatalos adatok szerint 2019-ben 2,6 millió hektárnyi területet műveltek meg törökbúzával, a betakarított termés pedig 16,9 millió tonnára rúgott, a hektáronkénti hozam pedig 6500 kg/hektár körül volt. Amúgy Románia uniós viszonylatban a kukoricával megművelt területek és az elért termelés tekintetében az első helyre került. A napraforgó esetében a megművelt terület 1,3 millió hektárt tett ki, amelyről 3,45 millió tonna terményt takarítottak be, az átlaghozam 2660 kg/hektár lévén.


Hiányra és drágulásra számítanak 
Apropó, terméseredmények: az egyik legtekintélyesebb érdekképviselet, a Pro Agro Országos Föderáció elnöke, Ionel Arion szerint „a tavalyi kukoricatermést túlbecsülték, a 2018-as esztendeit pedig felduzzasztották”. Az idei termést illetően az érdekképviselet elnöke azt állítja, hogy az semmiképpen nem fogja elérni a 9 millió tonnát, a napraforgó esetében pedig az 1,7-1,8 millió tonnát. Ezt az állítását többek között arra alapozta, hogy mindkét kultúra esetében 1,2-1,3 millió hektárra tehető a szárazság sújtotta terület: olyan nagyparcellákról van szó, amelyekről nemigen van mit learatni. Konkrét példákat is felhozott, többek között azt emlegetve, hogy Ialomița megyében a gabonafélékkel és napraforgóval bevetett 360 ezer összterületből 280 ezer hektárnyit sújtott a szárazság, Konstanca megyében pedig a 440 ezer hektárból több mint 300 ezer hektárt. A dolgok ilyenszerű alakulása gondot okozhat az állattenyésztésnek, a feldolgozóiparnak, sőt problematikus lehet a jövő esztendei vetőmagmennyiség biztosítása tekintetében is, az export beszűküléséről nem is beszélve. A napraforgó esetében egyértelmű, hogy az olajgyárak nem lesznek képesek fedezni a nyersanyagszükségleteket, s nemigen számíthatnak sem moldáviai, sem ukrajnai importra, mert ott is gyengének bizonyult a termés. Meglátása szerint az étolajgyárak legjobb esetben is csak a jövő tavaszig fognak rendelkezni napraforgómaggal. Következésképpen az étolajimport óhatatlanul növekedni fog, s ez éreztetni fogja hatását a kiskereskedelmi árak tekintetében is. Arion szerint az áremelkedés jelei máris megmutatkoznak az üzletekben. Ebben a kontextusban megemlítette azt is, hogy a napraforgó esetében az sem biztos, hogy tulajdonképpen bevetették-e azt a 900 ezer hektárt, amiről a szaktárca „tud”. Értesülései szerint nem állt rendelkezésre elegendő és megfelelő minőségű vetőmag, s ennek okán egyes zónákban lemondtak a napraforgó termesztéséről a kukorica javára. 

Befektetésekre van szükség 
Az érdekképviselet elnöke szerint érthetetlen, hogy miért nem minősítik természeti csapás által sújtottnak az idei növénytermesztést. Ezt egyébként a termelők szorgalmazták a szaktárcánál, de nem találtak meghallgatásra. Most a gyenge terméseredményeket nem csupán a növénytermesztésben érdekeltek fogják megsínyleni, hanem az állattenyésztők, és végső soron a lakosság is. A farmert nem csupán termelőként kellene kezelnie a kormánynak, hanem befektetőként is és ebben a minőségében is támogatni kellene azokat – hangoztatja a Pro Agro elnöke. Ha ez nem így történik, akkor a jövőben nemcsak a mezőgazdaságban, hanem másabb területeken is problémák adódhatnak.
A mezőgazdasági minisztérium egyelőre óvatosan viszonyul, és nem kíván becslésekbe bocsátkozni az idei terméseredményeket illetően. A legutóbbi helyzetjelentés szerint csak arra utalnak, hogy október 15-ig a napraforgóval megművelt területeknek mintegy 87%-áról takarították be a termést, a törökbúza esetében ez az arány 50% körül volt. Az érdekképviseletek szerint ezek a számadatok sem fedik a valóságot. Ugyanakkor a minisztérium említett helyzetjelentésében homályos utalás van arra is, hogy a szóban forgó kultúrák esetében valószínűsíthető „bizonyos terméshozam-csökkenés”.
Nem finomkodnak viszont a neves francia cég, a Strategie Grains elemzői, akik október 15-én keltezett jelentésükben lefelé korrigálták az Európai Unió törökbúza-termelésére vonatkozó előjelzésüket: az Európai Unió és az Egyesült Királyság várható kukoricatermése 62,7 millió tonna lehet, míg az augusztusi előrejelzésben még 67,4 millió tonna szerepelt, a szeptemberiben pedig 64,9 millió tonna. A mostani felülvizsgálatot többek között azzal indokolták, hogy számításaik szerint Románia idei kukoricatermése 1,5 millió tonnával fog csökkenni, Franciaországé pedig 200 ezer tonnával.




Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!