Hiánypótló és egyedi óvodai fejlődéskövető szűrőprogramot indított a Prosperitas Vitae Egyesület a The House Egyesület támogatásával és a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot működtető Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház együttműködésével. Az akció első felében, ez elmúlt év végéig több mint húsz Hargita megyei településen és 24 óvodai csoportban 356 gyermeket mértek fel szakemberek, megvizsgálva, hogy a kicsik képességei megfelelnek-e az életkori sajátosságoknak, illetve, hogy a mozgás, a kognitív, a szocializációs és a nyelvi készségek tekintetében mutatnak-e valamilyen eltérést.

Minél korábban segítenek, annál jobb

A szakemberek többnyire vidéki óvodákban, esetenként félreeső falvakban jártak. A felmért gyermekek átlagéletkora 3 év 8 hónap, amely Molnár Annamária pszichológus szerint jó helyzetnek mondható, ugyanis minél korábban észlelik az eltérést, annál nagyobb az esély arra, hogy segíteni tudjanak. Az idegrendszer hároméves korig a legplasztikusabb, ekkor érhetők el a legnagyobb változások, de még 6-7 éves korig is nagyon eredményes tud lenni a célzott fejlesztés. Mint a pszichológus mondja, ezt követően is lehet és érdemes fejlesztő tevékenységre járni, ha szükséges – de az már nem tud annyira hatékony lenni, mint a korai életszakaszban.

– Ha korai időszakban sikerül elkezdeni a felzárkóztatást, akkor meg lehet előzni a problémák halmozódását. Például, ha egy kisgyermeknek szüksége lenne logopédus segítségére, de nem kapja meg, és úgy megy el iskolába, akkor nagy eséllyel nehézsége lesz az olvasás és írás elsajátításában is, és ahogyan telik az idő, egyre inkább elmarad a társaitól

– magyarázza.
A szűrőprogram hiánypótló: az országban nincs intézményesen szervezett óvodai fejlődéskövető szűrővizsgálat, amellyel időben észlelhetők lennének az életkori sajátosságoktól való eltérések. Éppen ezért tartotta fontosnak a Prosperitas Vitae Egyesület, hogy a FussNeki Csík! negyedik jótékonysági sporteseményén erre az ügyre szerezzen anyagi forrást. Korábban, 2018–2019 között már volt hasonló kezdeményezésük, akkor 45 Hargita megyei településen 1247 három- és négyéves korú kisgyermek – képességeit mérték fel.

– Sajnos azóta nem zajlott hasonló szűrőprogram az óvodákban, de az igényt folyamatosan jelezték a központ felé

– teszi hozzá Molnár Annamária.

Szociális készségek terén a legnagyobb az eltérés

A legnagyobb eltérést az eddigi vizsgálatok a szociális készségek terén mérték. Azt tapasztalják, hogy egyre több gyermeknek van kapcsolódási nehézsége, egyre nehezebb a gyermekek számára a szabályokhoz való alkalmazkodás, a társakkal való interakció. Gyakori, hogy a kisgyermek figyelmét, érdeklődését jobban lekötik a tárgyak – főként a digitális eszközök –, mint az emberi kapcsolódások. 

– A felmért gyermekek közel felének tettünk valamilyen javaslatot

– summázza az eredményeket a pszichológus, megjegyezve, hogy ugyanakkor nem általánosíthatunk, mivel ez nem egy reprezentatív minta, és a gyermekek között nagy arányban voltak hátrányos helyzetűek, ami mindenképp hatással van a kapott eredményekre. Ugyanakkor az eredmények mégiscsak jelzésértékűek a gyermekek mentális állapotát tekintve.  
Az eddig felmért 365 gyermek közül 55 egyetlen fejlődési területen marad el, közülük 41-nek valamilyen mozgásbeli eltérése van. További 50 gyermek már egyszerre több fejlődési területen is mutatott elmaradást az életkori sajátosságaihoz képest: közülük 15 gyermeknek mihamarabbi szakorvosi – gyermekpszichiátriai, fül-orr-gégészeti, szemészeti, ortopédiai, rehabilitációs – vizsgálatot javasoltak. Továbbá 55 olyan gyermeknek fogalmaztak meg valamilyen javaslatot, akik életkoruknak megfelelően teljesítettek, de a szakemberek megfigyelései alapján logopédiai követést javasoltak korrekciós, prevenciós jelleggel, 10 esetben pedig szorongásos tüneteket észleltek olyan gyermekeknél, akiknél egyébként nincs elmaradás.
A fejlődési területenkénti leosztás szerint kognitív területen 18 gyermek jelentősen elmarad az életkorától, és 27-en enyhén megkésettek; finommotorikus területen 15-en jelentősen megkésettek és 21-en megkésettek; nagymozgásos területen 18-an maradnak el jelentősen az életkoruktól és 14-en megkésettek; szocializáció terén pedig 28-an jelentősen elmaradnak és 14-en megkésettek.

Szülők és pedagógusok edukálása

Az eredményeket a pedagógusokkal és a szülőkkel is tudatták, hogy közösen dolgozhassanak a gyermekek támogatásán. Továbbá mindenkinek, akinél valamilyen elmaradást észleltek, komplex vizsgálat elvégzését ajánlották fel a korai fejlesztőben. Ennek célja, hogy részletesebben mérjék fel a kiszűrt gyermekeket és tudják pontosabban meghatározni a további tennivalókat.

– Néhányan már jelentkeztek a komplex vizsgálatra, és reméljük, hogy a családok élnek a lehetőséggel. Meg kell érteniük, hogy ez nem megbélyegzés, hanem valós segítségnyújtás. Az előző szűrővizsgálatkor azt tapasztaltuk, hogy sokan nem jöttek el, vagy csak egy-két év múlva, amikor már súlyosbodtak a gyermek tünetei, és amikor már sokkal kevesebb volt az esély, hogy felzárkóztassuk, mivel megkezdte az iskolát

– teszi hozzá a szakember.
A programban részt vevő pedagógusoknak is szakmai segítséget nyújtottak: 25 órás, ingyenes képzést ajánlottak fel azoknak az óvónőknek, akiknek a csoportját felmérték. Összesen 18 óvónő vett részt a képzésen.

– Tartalmas, gyakorlatorientált képzést tudtunk megszervezni, konkrét eseteket megbeszélve. A gyermekvédelmi igazgatóságtól és a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központtól is meghívtunk egy szakembert, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos törvényekről, szabályozásról is hiteles információkat kapjanak a pedagógusok

– részletezi.
Az óvónők elmondták, a képzés alatt olyan problémákról tudtak beszélni, amelyekkel pedagógusként nap mint nap szembesülnek, de nincsenek megfelelő eszközeik a helyzetek kezelésére. A képzésen a szülőkkel való kommunikáció is fókuszban volt, mivel sok pedagógus nehézségekbe ütközik ezen a területen.
A szűrőprogramot a szakemberek a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház támogatásával folytatják: további 25 óvodai csoport felmérését fogják elvégezni.