Hirdetés

Esélyegyenlőtlenséghez vezethet a digitális javítás 

A héten lezajlott az idei érettségi főpróbája. Megyénkben probléma nélkül telt el mindenik vizsganap, kizárni sem kellett senkit, a dolgozatok feltöltésével sem akadt gond. Digitálisan, egy országos rendszerben történik ugyanis a javítás, ezért előfordulhat, hogy például egy székelykeresztúri magyar diák vizsgalapja Tulcea vagy Suceava megyébe kerül. Vajon hogyan befolyásolja ez a románeredményeket?

Asztalos Ágnes
Becsült olvasási idő: 7 perc
Esélyegyenlőtlenséghez vezethet a digitális javítás 
Megírták a próbát, várják az eredményt. De vajon hol javítják a románt? Fotó: Hodgyai István

A Hargita megyei tanfelügyelőség tájékoztatása szerint 2219 végzős tanuló iratkozott be a próbaérettségire, amelyet 35 helyszínen szerveztek meg. A diákok a saját iskolájukban írásbeliztek, ugyanolyan körülmények és feltételek között, amilyenek között majd az „igazi” megmérettetés zajlik nyáron.


Közös kalap
Voltak hiányzók is, az első két napon, hétfőn és kedden a románvizsgán, és a szaknak megfelelő kötelező próbán 128-an nem jelentek meg, a szaknak megfelelő választott tantárgy próbáján már 151-en hiányoztak. A magyar nyelven tanuló diákok még csütörtökön is vizsgáztak, anyanyelvből 1680-an iratkoztak fel, de 81 fiatal kihagyta az anyanyelvpróbát. Majdnem 1500-an írásbeliztek matematikából, több mint 700-an történelemből, a választott tárgyak listáján tizenegy szerepel, a biológiától, szociológiától kezdve a fizikáig és filozófiáig.

A beszkennelt és az országos rendszerbe feltöltött dolgozatokat a program véletlenszerűen osztja el a javítótanárok között, egy pedagógushoz nagyjából ötven  vizsgalap kerül, minden vizsgalapot ketten pontoznak. A javítás teljesen digitálisan történik.

Mivel a jelenlegi végzősök mind, a kisebbségi tannyelvű iskolákba járók is ugyanazon tanterv szerint tanulták a román nyelvet és irodalmat, ezért a magyar diákok dolgozatai is a nagy közös „kalapba” kerülnek.

Magyar diáknak nehéz volt
A feladatok között ezúttal is volt olyan, amely kifejezett módon biztos szövegértést, jó kommunikációs készséget, bő szókincset, gördülékeny nyelvhasználatot és fogalmazási készséget feltételezett, amely – érintett diákok elmondása szerint – nehézséget jelentett a magyar nyelvűek számára. Ezt erősítette meg Szécsi Anna Mária középiskolai romántanár is.

– Több olyan feladat is volt, ahol ha tudták volna is a választ a diákok, könnyen elcsúszhattak a szövegértelmezésben.

Az első tételt például közepes nehézségűnek gondolom az elméleti líceumok diákjai számára, a szakközépiskolákban talán nehezebbnek bizonyult. A második tételben pedig a legjobbak is elakadtak (egy szöveg alapján a diákoknak arról kellett „értekezniük”, hogy a sajtó hogyan befolyásolja az emberek művészi ízlését), sokan például nem jól értelmezték a „presa” kifejezést. A következő feladat talán könnyebb volt, viszont az utolsó rész már nehezebb, mert a költeményeket a mi gyerekeink nem tudják könnyen értelmezni. Aki nem magolta be az adott verseket, az nem sokat tudott hozzátenni ehhez a feladathoz. Általánosságban véve maga a tételsor nehézsége közepes vagy középfok alatti volt, de a magyar anyanyelvűeknek inkább nehéz – fogalmazott a pedagógus. Szécsi Anna Mária szerint elkerülhetetlen, hogy befolyásolja az eredményt az, ha mondjuk egy Gorj megyei pedagógushoz kerül egy székelyföldi vizsgalap, aki szegényes szókinccsel, hibás szórenddel, mondatalkotással megírt megoldásokat fog látni, és annak megfelelően fog osztályozni.

Méltánytalanság a köbön
Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házának igazgatója már a hét elején felhívta erre a méltánytalanságra a figyelmet saját Facebook-oldalán.

– Jogi szempontból alig megkérdőjelezhető ez a rendszer, de

ha emberjogi nézőpontok, nevelési értékrend felől közelítjük meg a dolgot, amikor a rosszul értelmezett egalitarizmus helyett az odafigyelés, az empátia, a pozitív diszkrimináció kellene érvényesüljön az egész közoktatási rendszerben, akkor, ami most van, az nagyon méltánytalan

– fejtette ki a szakember. Az elmúlt években is ugyanez volt a helyzet, a digitális javítás csak tetézte ezt Ferencz-Salamon szerint.

– A kisebbségi diákok román nyelv és irodalom dolgozatai olyan pedagógusokhoz kerülhetnek, akik nem láttak életükben kisebbségi diákot, nem olvastak soha szegényesebb szókinccsel fogalmazó, egyeztetési nehézségekkel küzdő, egyébként számos esetben kitűnően tanuló, nem román anyanyelvű, teljesen kisebbségi nyelvi környezetben élő diákot, vagy nem anyanyelvi szinten, de egyébként a helyzetéhez mérten jól fogalmazó diákot. Ilyen körülmények között nehezen értékelhető nagy jegyre a dolgozat – fogalmazott. 

Nemcsak a többség és kisebbség között méltánytalan a helyzet, hanem kisebbségi-kisebbségi diák között is torzulhat a végeredmény, például megtörténhet, hogy két ugyanolyan képességű kisebbségi diák közül az egyik dolgozatát olyan megyében javítják, ahol van kisebbségi oktatás, s egy másikét pedig ott, ahol nincs.

– Sőt, ugyanez a javítási struktúra a próbavizsga és a nyári érettségi eredményei között is további konfúz helyzeteket idézhet elő, például ha egy kisebbségi diák próbavizsgás dolgozatát előbb kisebbségi megyében javítják, majd a „rendes” érettségi dolgozatát egy kisebbség nélküli környezetben – részletezte Ferencz-Salamon Alpár. – Amíg helyre nem tesszük a román nyelv oktatását minden eszközével, lehetőségével, fejlesztésével, tanárképzésével és továbbképzésével, mindig is méltánytalan helyzetekkel fogják szemben találni magukat a kisebbségi gyermekek, marad az esélyegyenlőtlenség. Jogi alap talán nincs az orvoslásra, de jó mélyen el kell gondolkodnunk, hogy ismételten mit teszünk a kisebbségi fiatalokkal – jegyezte meg az RMPSZ szakmai alelnöke.
A próbaérettségi eredményeit nem teszik nyilvánossá, jövő pénteken, március 15-én a tanárok közlik tanítványaikkal a jegyeket. Nincs fellebbezés, és az osztályzatokat csak a diákok kérésére írják be a naplóba.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!