Előrehozott parlamenti választásokat tartottak vasárnap Koszovóban, amelyet a hónapok óta tartó politikai patthelyzet miatt kellett kiírni, ugyanis a kormányzó Önrendelkezés (Vetëvendosje) Párt a februári választások után nem tudott kormányt alakítani.
Az Albin Kurti vezette párt a februári választáson mintegy 42 százalékos eredményt ért el, de nem talált koalíciós partnereket. A mostani előrehozott választáson a Vetëvendosje az abszolút többség megszerzésére törekedett, hogy elkerülje az újabb koalíciós tárgyalásokat. A 120 fős parlamentben legalább 61 mandátum szükséges a kormányalakításhoz.

A Radio France Inter­na­tio­nale (RFI) beszámolója szerint a választáson 24 párt és politikai szövetség indult, több mint ezer jelölttel. A fő ellenzéki erők – a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) és a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) – jelezték, hogy meg akarják akadályozni egy újabb Kurti-kormány megalakulását, ugyanakkor nem volt egyértelmű, hogy képesek lennének-e együttműködni egymással.
Az RFI szerint a kampány hangneme a februárihoz képest mérsékeltebb volt, elemzők szerint ez arra utalt, hogy a Vetëvendosje számolt a választások utáni egyeztetések szükségességével. A belpolitikai bizonytalanságot fokozta, hogy Koszovónak nem volt elfogadott költségvetése a következő évre, ezzel pedig az ország azt kockáztatja, hogy elvesztik uniós és világbanki forrásaikat. A voksolás a 120 fős parlament összetételéről döntött, amelyben 20 mandátum a nemzeti kisebbségek számára van fenntartva.