Négy fő területet határozott meg a megyei önkormányzat abban a cselekvési ütemtervben, amelyet a térségi szakoktatás fejlesztésére állított össze az intézmény oktatási-kulturális szakbizottsága – tájékoztatta lapunkat Ferencz Salamon Alpár. A bizottság elnöke szerint az, hogy Hargita Megye Tanácsa egyöntetűen elfogadta a cselekvési tervet, azt jelenti, hogy a testület felelősséget vállalt a tervben meghatározott projektek megvalósításában. Decemberi ülésén fogadta el a megyei tanács az oktatási-kulturális szakbizottság által előterjesztett szakképzési cselekvési ütemtervet, amely négy fő pontban határozta meg a térségben működő szakoktatás fejlesztését. – Bár az önkormányzatnak nem hatásköre, hogy a megyei szakoktatás területén döntéseket hozzon, a fiatalok megfelelő képzése szorosan összefügg a helyi munkaerőpiac igényeivel, ezen túl pedig a térség gazdasági fejlesztésével, ezért fontos, hogy a megkötéseket betartva, de módot találjunk ennek a területnek a támogatására – fejtette ki Ferencz Salamon Alpár. Az oktatási-kulturális szakbizottság elnöke szerint a cselekvési tervben meghatározott projektek az év végéig legalább részben meg kell valósuljanak, ezt vállalta a megyei önkormányzat testülete, amikor egyöntetűen elfogadta a dokumentumot. – Négy fő pontban határoztuk meg az ütemtervet: elsőként a fiatalok pályaválasztását szeretnénk hatékonyabban segíteni, és a jelenlegi állásbörzék mellett konkrétabb segítséget nyújtani nekik a döntésben egy olyan internetes felület létrehozásával, amelyen minden, a pályaorientációval kapcsolatos információ egy helyen megtalálható – részletezte a bizottsági elnök. A tervben felvázolt komplex pályaválasztási tanácsadás nemcsak a fiatalokat, hanem a pedagógusokat és a szülőket is fontos információkkal látná el, a megyei szakbizottság tagjai fontosnak tartják, hogy a szülők is megfelelő módon segítsék a gyermekeiket, amikor középiskolát vagy egyetemet választanak. Következő lépésként a megyei felnőttképzés fejlesztését jelöli meg az ütemterv, ebben külön hangsúlyt kap a vállalkozói készségek fejlesztése, a hagyományos mesterségek támogatása, illetve a pozitív példák bemutatása. – Azt is fontosnak tartjuk, hogy a szakiskolák mellett a gyakorlati oktatásban elengedhetetlen szerepet játszó tangazdaságok működjenek, ebben már vannak apró előrelépések például a dánfalvi, csíkszentmártoni és más szakközépiskolák esetében, de folytatni szeretnénk ezt a folyamatot – részletezte Ferencz. A szakbizottság külön kitér a duális szakképzésre, Ferencz Salamon Alpár szerint a romániai közoktatás ennek a rendszernek a bevezetése felé halad, viszont alapfeltétele, hogy a szakoktatásban érdekelt tanintézmények felkészüljenek erre, és megszerezzék az ehhez szükséges akkreditációt. – Az akkreditációs folyamat lebonyolításában szeretnénk segítséget és anyagi támogatást nyújtani az érintett iskoláknak – szögezte le a bizottsági elnök. Pál Bíborka