Hirdetés

Digitális mércével mérik a valóságot

A digitális forradalom gyermekei – avagy az alfa generáció jellemzői címmel hallgathattak előadást az udvarhelyi és csíkszeredai érdeklődők a hétvégén. Dr. Constantinovits Milán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szakmai főigazgató-helyettese a legújabb nemzedék nevelési és oktatási kihívásairól beszélt, majd néhány tippet is adott az alfák megszelídítésére.

Asztalos Ágnes
Becsült olvasási idő: 3 perc
Digitális mércével mérik a valóságot
Útmutató az alfa generációhoz Fotó: Asztalos Ágnes

Pénteken Székelyudvarhelyen, szombaton Csíkszeredában, az MCC helyi képzési központjaiban lehetett meghallgatni az előadást. Az udvarhelyi helyszínen zsúfolásig megtelt a terem szülőkkel és számos pedagógussal, nem véletlenül: a 2010 után születetteket nevezzük alfa generációnak, ők a „mostani gyerekek”, a legidősebbek 14-15 évesek éppen.

Constantinovits Milán alapvégzettsége szerint magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész, pedagógus, a nyelvtudományok doktora, kutatási területe az alkalmazott retorika és a digitális pedagógia, illetve kortárs költészettel, kreatív írással és előadás-technikával is foglalkozik. Előadását a generációs pszichológia rövid felvázolásával indította, majd kiemelte, hogy minden generáció életét más tényezők befolyásolták, ebből következik az, hogy másképp tekintenek a világra. Bár az idősebbek viszonyulása gyakran szól arról, hogy bezzeg a mi időnkben, és régen minden jobb volt, Constantinovits szerint

egyáltalán nincs szó lejtmenetről, minden nemzedéknek megvannak a maga nehézségei, de azok a kompetenciák, erősségek is, amik például a szülőknél még hiányoztak.

Az alfákról tudjuk, hogy ők a digitális gyerekek, és Z generációs társaikkal együtt (az 1995–2009 között születettek – szerk. megj.) a közoktatásban küszködnek éppen – ahogy az előadó fogalmazott, akárcsak a nevelőik, akik gyakran nem értik őket, és előítéletekkel közelednek hozzájuk. Az, hogy ők már teljesen digitális mércével mérik a valóságot, meghatározza a viszonyulásukat majdnem mindenhez. Impulzusgazdag környezetben nőnek fel, életterüket, döntéseiket, szocializációjukat az internetes térbe helyezik át, drasztikusan megváltozott a tudáshoz való hozzáférésük. Emiatt lerövidülnek náluk a koncentrációs periódusok (nem tudnak figyelni – mondják a felnőttek), megváltoznak olvasási szokásaik, maga az olvasás folyamata is, átalakul a nyelvhasználatuk stb.

Constantinovits Milán felhívta a figyelmet, hogy nem lehet eltekinteni afölött, milyen lenyomatot hagyott az említett generáció életén a Covid-járvány. A szociális izoláció következményeként, ahogy azt MCC-s foglalkozásokon is tapasztalták, radikálisan visszaesett a csoportos teljesítés képessége, kérdés, hogy társas készségeik hiányait tudják-e pótolni. Ugyanakkor

a pandémia rávilágított arra is, hogy változóban van a pedagógus szerepe, már nem ő a tudás egyedüli letéteményese és közvetítője (hiszen ott az internet – szerk. megj.), felül kell vizsgálni az oktatási-nevelési módszereket is.

Itt tért rá a hagyományos iskola válságára a magyarországi előadó. Bár iskolára – mivel az a társadalmi működés modellje is – továbbra is szükség van, nagy nehézséget jelent az, hogy elavult a tananyag, a pedagógusok digitális kompetencia terén nagy lemaradásban vannak, életidegen információkat próbálnak olyan módszerekkel átadni, amikkel már nem lehet megfogni az alfákat. Bár egy bizonyos alapműveltségre továbbra is szükség van – vélekedett az előadó –, alapos felülvizsgálatra vár, hogy mit tartunk ebbe a kánonba tartozónak. A tanárnak pedig az lesz a szerepe, hogy segítsen eligazodni az információk labirintusában – tette hozzá.

Az alfáknál az a legnagyobb veszély Constantinovits Milán szerint, hogy összemosódhat náluk a valóság érzékelése a digitális valósággal. Az összemosódott színterek mentális zavarokhoz vezethetnek,

a gyerekek között növekvőben van a szorongás, az elmagányosodás jelensége, nehézségekbe ütközik számukra a tudatosság „művelése”, és hiányzik a jövőtudatosság is.

Tíz javaslattal zárta az előadását a szakember, amely segíthet az alfáknak, illetve megteremti a kapcsolódás lehetőségét a szülők, nevelők és a gyerekek, fiatalok között. Fontos egyrészt a valósággal való egyensúly megteremtése, az alfa generáció megismerése, akárcsak az, hogy felnőttként is igyekezzünk biztosan navigálni a „digitális világ tengerén”. Erősíteni kell bennük a digitális tudatosságot, ugyanakkor érdemes felkínálni a „tudományok svédasztalát”, azaz nem tantárgyakon át, hanem összefüggéseikben mutassuk meg nekik a világot. Továbbá figyelni kell a pszichés túlterheltségre, annak mérsékelésére, és nemcsak a gyerekek, hanem pedagógusaik, szüleik esetében is. Érdemes megjegyezni, hogy

közös játékok, kalandok, élmények mentén lehet az alfákat megfogni, és hasznos az is, ha elutasítás helyett gyakoroltatjuk velük a vitakultúrát.

Végül a kreatív energiák (szokatlan megoldások, újszerű megközelítés – akár feladathelyzetekben is) mozgósításának fontosságára, illetve az életbátorság (a fogalmat dr. Kádár Annamária pszichológustól kölcsönözte az előadó) fontosságára hívta fel a figyelmet, ezeket a területeket kell fejleszteni az alfáknál. Főleg azért, mert nagyon nehéz megjósolni, hogy tíz év múlva, már fiatal felnőttként, milyen világban, milyen szakterületeken kell majd nekik megtalálni a helyüket.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!