Címke: Hargita Kalendárium

Állítsa be, hogy a Google találatokban a Hargita Népe elől legyen!
Hirdetés

„Teljesen megtörte a börtön utáni ellehetetlenítés”

Visky Árpád

Visky Árpád (Székelyvécke, 1940. július 8. – Sepsiszentgyörgy, 1986. január 12.) romániai magyar színművész, a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi színház társulatának tagja. 1983-ban románellenesség vádjával letartóztatják, 1984-ben szabadlábra helyezik, de színházi pályafutását ellehetetlenítik. 1986-os halálának körülményei még ma is tisztázatlanok, de a rendszer áldozatának tekintik.
„Teljesen megtörte a börtön utáni ellehetetlenítés”

„Most már a pálya másik oldalán segítem a gyerekeket”

Beszélgetés Miklós Edit egykori alpesi sízővel

Pályafutását a csíksomlyói sípályán kezdte, ahol már fiatalon megmutatkozott tehetsége. Miklós Edit eleinte román színekben versenyzett, majd 2010-ben, a vancouveri olimpián történt sérülését követően Magyarországra költözött, és a következő években már magyar versenyzőként írt sporttörténelmet. Két világkupa-bronzérmet szerzett, és a 2014-es szocsi olimpián elért 7. helyezése máig Magyarország legjobb alpesisí-eredménye az ötkarikás játékokon.
„Most már a pálya másik oldalán segítem a gyerekeket”

„Mindenki a sajátjának érezte őt”

Fodor Sándor - Daczó Katalin elmondása nyomán

Fodor Sándor (Csíksomlyó, 1927. december 7. – Kolozsvár, 2012. március 28.) József Attila-díjas romániai magyar író, műfordító. Pályafutását tanárként kezdte, majd a Napsugár gyermekfolyóirat szerkesztője volt. Számos novellakötete, kisregénye és több önéletrajzi műve jelent meg, ikonikussá vált munkája a Csipike meseregény-sorozat. A Hargita Népében is rendszeresen publikált. 
„Mindenki a sajátjának érezte őt”

„Tettem a dolgom, és most van tér megpihenni”

Beszélgetés Márton Simon biatlonedzővel

Sportra való rátermettségét már kis­iskolás korában felfedezték egy helyi futóversenyen. A farkaslaki születésű Márton Simon élete onnantól irányt váltott: a családi fészekből Csíkszeredába került, ahol nemcsak a sporttal, hanem az önállósággal is meg kellett barátkoznia. Falusi gyermekként városi bentlakásba került, és az ott szerzett tapasztalatok, megpróbáltatások olyan lelki edzettséget adtak számára, ami egész életére hatással volt. 
„Tettem a dolgom, és most van tér megpihenni”


Hirdetés
Állítsa be, hogy a Google találatokban a Hargita Népe elől legyen!