Több mint 45 éves múltja van a megyében az autósportnak: a krónikák 1978. május 20-ra datálják az első Hargita Ralit, amelyet a Román Autóklub (ACR) helyi kirendeltsége szervezett. És ekkorra tehető a megyei autósport-bírók kollégiumának megszületése is, amelyet Dietrich Árpád irányított. A kollégium azóta több alkalommal is átalakult, ám tagjai folyamatosan jelen vannak a hazai futamokon, mi több, a sokkal nagyobb autósportos múlttal rendelkező megyékhez képest jóval nagyobb tiszteletet vívott ki a Hargita megyei testület. Ezt az is bizonyítja, hogy a Román Autósport-szövetség (FRAS) év végi gáláján az elmúlt években folyamatosan a díjazottak között szerepelnek a Hargita megyei sportbírók. Az alig húsz tagot számláló testület a bíráskodás mellett versenyek, autósport-események szervezésében is részt vállal, és nemcsak helyi, hanem regionális szinten is képzéseket tartanak.

Az elmúlt évben több mint húsz versenyen, teszten és egyéb autós eseményen vettek részt a csapat tagjai, két viadal szervezését pedig majdnem teljes egészében lebonyolították. Előnyt is élvez a testület, hiszen Hargita megye szinte az ország közepén helyezkedik el, így talán a Máramaros Ralit leszámítva háromszáz kilométeres körzetben vannak a versenyek, így a bírói delegálásoknál az utazás sokkal könnyebb a csapat számára, ezt pedig figyelembe is veszik a szakszövetségnél.

Felérni a csúcsra

Albert Szilárd, a Hargita Megyei Autósport Bírók Testületének (HMM – Harghita Motorsport Marshals) alelnöke 15 éve vett részt sportbíróként egy ralin. 
– Az alapoktól indultam el, egy évig kezdő bíró voltam, aztán fokozatosan léptem felfelé a ranglétrán, minden évben fokozati vizsgát tettem, ennek köszönhetően az elmúlt években már több versenyen is vezetőségi tag voltam – mondta Albert Szilárd, aki egyébként a Hargita Challenge országos hegyibajnoki futam, valamint a Rali Start megyei viadalának szervezői csapatának is oszlopos tagja. Hozzátette, barátjától hallott a testületről, ő volt az, aki bevonzotta a rali világába.
A testület jelenlegi vezetője, László Róbert előbb nézőként, majd fotósként járt versenyekre, de végül sportbíróként, később versenyszervezőként tette le névjegyét a sportágban. Ő is a tanulóévet követően szerzett egyre több tapasztalatot autósport-bíróként, Dietrich Árpád után ő volt az első olyan megyebeli sportbíró, aki egy rali vezetőségi csapatának, valamint a sportág országos bírói testületének tagja lett. 
– Igazából az elmúlt tizenöt évben elért sikereink bíróként a testület érdeme. Komolyan vesszük a ránk bízott feladatokat, készülünk a versenyekre, a tevékenységhez szükséges eszközöket vásároltunk, noha ez nem a mi, hanem a szakszövetség feladata lenne. És ami fontos, csapatként utazunk, dolgozunk, így ekképpen is minősítik munkánkat – nyilatkozta László Róbert. Hozzátette, a tevékenységük elismerése akkor köszön vissza, ha a megyei testület tagjai már nemcsak pályabíróként, hanem egy-egy versenyre vezetőségi tagként is kapnak delegálást.
– Talán az egyik legnehe­zebb feladatot tavaly a Bras­sópojána hegyifutamon kaptuk: Albert Szilárd és én feleltünk a pályabiztonságért. A Brassópojána-futam a legtöbb nézőt vonzó verseny, nagyon kevés a biztonságos nézői pont, és emiatt, no meg az ott lakók miatt is állandó a cirkusz. Bármennyire is fura, de nem helyi, hanem két Hargita megyei bíróra bízták ezt a feladatot, amit mi szerencsére gond nélkül megoldottunk – mondta László Róbert.

Nőként helytállni

Noha az elmúlt időszakban egyre több hölgy teszi le névjegyét az autósportban, mégis a férfiak uralják a sportágat, így a bírói testületekben is többségben vannak a férfiak. A Hargita Megyei Autósport Bírók Kollégiumában is kisebbségben vannak a hölgyek, de nem volt az elmúlt 45 évben olyan, hogy a testületnek ne lett volna női tagja. A versenyeken többnyire többször mosolyognak rájuk a versenyzők, kedvesebbek a hölgyekkel szemben, de ugyanazt a feladatot látják el, mint a férfiak.

Legfeljebb kevesebb szidást, nyomdafestéket nem tűrő jelzőt kapnak az elégedetlenkedő versenyzőktől.
– Ha bírói tevékenységről van szó, akkor mindegy, hogy nő vagy férfi a sportbíró, ugyanúgy el kell látni a feladatot – nyilatkozta lapunknak Bariu Emőke, aki az elmúlt évet kitüntetéssel zárta.
A tavaly fordult elő először, hogy egy hegyibajnoki futamon a rajtbírói teendőkkel két hölgyet bíztak meg, ez a „megtiszteltetés” pedig Albert Beátát és Bariu Emőkét érte. Talán a szinajai tevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy a FRAS év végi gáláján a sportbírók szakmai díjazásakor nem kis meglepetésre Bariu Emőke kapta a legjobb bírónak kijáró díjat, a versenyvezetőségi tagok közül pedig Albert Szilárdnak ítélték a díjat.
Ami a kitüntetéseket illeti, az elmúlt tizenegy évben több alkalommal is díjakat kaptak az év végi FRAS-gálán a megyebeli sportbírók: 2015-ben László Róbert, 2018-ban Bara Enikő-Erzsébet, 2019-ben pedig a Hargita Megyei Autósport Bírói Kollégiumot tüntette ki a szakszövetség az éves tevékenységért, 2024-ben pedig Albert Beáta kapott különdíjat, tavaly pedig ő lett a hazai autósport szövetség fennállása óta az első női versenyigazgató. 
– Ha látják, hogy van szakmai tudásod, képes vagy nem csupán sportbírói, hanem annál komolyabb feladatok ellátására is, bíznak benned, akkor van előrelépési lehetőség. Persze a megyei kollégium tagjai esetében az is számottevő, hogy nemcsak sportbíróként, hanem versenyszervezőként is maximális a hozzáállásunk – mondta Albert Beáta.

Van kihívás

Tevékenységüket az országos szakmai testület pontozza, így mindig arra kell törekedjenek a bírói testületek tagjai, hogy a lehető legjobban végezzék el a rájuk bízott feladatokat, ellenkező esetben „lemaradhatnak” a következő versenyről. 
– Van ejnye-bejnye, ha hibázol, a második bakit már nem nézik jó szemmel, sőt ha elég nagy, akkor parkolópályára tehetnek, vagy akár eltiltást is kaphatsz. Volt már példa ezekre a testületünkön belül is, de mindig átbeszéljük a hibákat, és próbáljuk ezeket kiküszöbölni – mondta László Róbert. Hozzátette, minden verseny kihívás, hiszen változóak a helyszínek, egyre erősebbek és drágábbak a versenyautók, szigorúbbak a szabályok, fontosak a meghozott döntések, elég magas a nézőszám egy-egy gyorsasági szakaszon, és mindig arra kel figyelni, hogy baj ne legyen.
– Van, hogy pillanatok alatt kell fontos és helyes döntéseket hoznod. Az autósport veszélyes, éppen ezért egy-egy döntésen akár emberélet is múlhat. Nem mindegy, hogy egy balesethez kit és mikor riasztasz, milyen a reakcióidő. A szelektív főbírójaként felelsz a társaid, a versenyzők, a nézők, a médiacsapat, a fotósok biztonságáért, s ha netán baj van, nemcsak a szakmai vezetők a „perzsán”, hanem a bíróságon is elítélhetnek – mondta Albert Beáta.
A szakmai fejlődés minden év elején cél, a vizsgákat az országos testület komolyan veszi, és az átmenő jegyet el nem érő bírókat visszaminősítik.
– Az utóbbi években a csapatunkban nem volt visszaminősítés, csak előrelépés. Az viszont előfordul, hogy valaki kihagy egy-két évet, majd visszatér, de kényszerből még senki nem vonult vissza a bíráskodástól. A Hargita megyei testület komolyságát az is jelzi, hogy a szomszédos megyékből (Maros és Kovászna – szerk. megj,) is hozzánk igazolt néhány bíró – nyilatkozta László Róbert.
A mindennapi munka mellett néha kikapcsolódás is lehet a bírói tevékenység.
– Egyszerűen más feladattal szembesülsz, mint a hétköznapokban. Más emberek társaságában vagy, és olyan helyszínekre juthatsz el, ahová magánemberként sose fordulna meg a fejedben, hogy elmenj. Tavaly így jutottunk el Ispánmezőre – egy tereprali-viadalra delegáltak, azt sem tudtuk, merre kell induljunk – mondta nevetve Albert Szilárd. Hozzátette, addig érdemes űzni ezt a tevékenységet, amíg van kihívás. – Amíg érzed a tüzet, van szikra, várod a következő versenyt és tudod, hogy a bírói táskádban minden benne van, amire szükséged lehet egy futamon, és bármikor csörög a telefon, felkapod a motyót és indulsz, addig lehet és érdemes is csinálni. Ha már unod, hogy szinte minden hétvégén úton vagy, eláztál az esőben, megfagytál egy erdő szélén a havazásban, leégett kezed-lábad a 40 fokos hőségben, szétcsíptek a  szúnyogok, a portól nem látni a ruhád színét, és mindezekért panaszkodsz, na akkor jön el az ideje annak, hogy hagyd abba a bíráskodást. Nálam ez még nem jelentkezett – mondta Albert Szilárd.
Ugyan van alsó korhatár – 18 év –, ajánlott, hogy a bírónak legyen hajtási jogosítványa, elvárás a román nyelv ismerete, de minden egyebet a tanulóév alatt el lehet sajátítani annak, aki autósportbíró szeretne lenni. A Hargita megyei testület az országban a legkisebb, a jelenlegi 18-as tagságot bővíteni szeretné a kollégium vezetése. A testület közösségi oldalán (facebook.com/harghitamotorsportmarshals) pedig az elérhetőségeket megtalálva bárki, akit érdekel az autósport, bátran jelentkezhet bírónak.
A 2026-os idény a hétvégén a Máramaros Ralival kezdődik, a nagybányai versenyen is jelen lesznek a Hargita Megyei Autósport Bírók kollégiumának tagjai, két személyre pedig újból vezetőségi feladatok várnak az idényt nyitó viadalon.