Úrnapja van, az Úr Szent Testének és Vérének az ünnepe, amely a katolikus naptárban mindig a pünkösd utáni tizedik napra, csütörtökre esik. Ezen a napon a városok, települések utcáit virágszőnyegek fedik a körmenetek után, illetve sok helyen láthatunk virággal díszített oltárokat. Idén a vírushelyzet miatt szerényebb ünnepségeket tartanak, a kikerüléseket a templomkertekben végzik.

Hagyományos úrnapi körmenet                                                                                                             Fotó: archív

Az úrnapja ünnep gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. IV. Orbán pápa az augusztiniánus rendi apáca Lüttici Szent Julianna kérésére hirdette ki úrnapja ünnepét 1246-ban. Szent Julianna egy látomásában a telihold jelent meg egy hiányzó darabkával. A látomást az apáca úgy értelmezte, hogy az egyházi évből hiányzik valami, mégpedig az Oltáriszentség ünnepe. A pápa zsinatot hívott össze, melyen elrendelte az Úr Szent Teste ünnep évente történő megtartását. Magyarországi megünnepléséről 1292-ből és 1299-ből valók az első adatok. Az ünnephez kapcsolódóan az eucharisztiáról szóló teljes tanítást tartalmazó himnuszok, énekek születtek, ezek közül sokat ma is éneklünk. Imádságokat is írtak az Oltáriszentség tiszteletére, az áldozáshoz való felkészülésre. 1827-ben Szepesy Ignác püspök egyházmegyei körlevélben arra kérte az egyházakat, hogy a legünnepélyesebb módon üljék meg az Oltáriszentség főünnepét. Az úrnapi szentmise fontos részét képezi a körmenet és a sok virágdísz. A körmenet alatt talpas szentségtartóban viszik az Oltáriszentséget, amellyel végigjárják a négy stációt, ezeknél rövid szertartás, evangéliuméneklés és áldás zajlik. Az oltárok fölé lombsátrakat emelnek, a földre az Oltáriszentség elé rózsaszirmokat szórnak. A néphagyományban a virágszőnyeg és a sátrak lombdíszei áldás után szentelvényeknek tekinthetők, amelyeket gyakran imakönyvekben őriztek a hívők a következő úrnapjáig. Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Ezen a napon régebb szigorúan betartották a munkaszünetet, nem hajtották ki az állatokat, a mezőn sem szabadott dolgozni. A csíksomlyói kegytemplomban a szentmisék ma reggel 8.00, délelőtt 10.30 és este 19.00 órától lesznek. A körmenetet a vasárnapi 10.30-as szentmise keretében tartják a templomtéren. Szombaton, Szent Antal ünnepén ugyancsak 8.00, 10.30 és 19.00 órától lesznek szentmisék a kegytemplomban. Gyimesbükkön ma van az egyházközség fő búcsúnapja. A déli 12 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa és szónoka Tamás József nyugalmazott püspök. Úrnapján, a székelyudvarhelyi főesperesi kerület búcsúünnepén, a szentmisét a rendkívüli helyzetben 18.00 órakor, a temetőkápolnánál mutatják be.

Barabás Emőke