Amennyiben valós a kár…
Az elmúlt hónapok során már-már országos viszonylatban igen viszontagságosnak mutatkozott az időjárás, s az kedvezőtlenül érintette esetenként a mezőgazdaságot is. Hol a bőséges csapadék, az árvíz, hol a jégeső, hol pedig a szélvihar okozott kisebb-nagyobb károkat, sőt a kora tavaszi hónapokban a fagyok is.
[caption id="attachment_31446" align="aligncenter" width="1000"]
„Kiigazítható” a 221-es űrlap...[/caption]
Kár ide vagy oda, elméletileg fizetni kellene a jövedelmi adót, de a törvény számol azzal, hogy bekövetkezhetnek jelentős károkat okozó természeti csapások. Erre tételesen utalás van az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényben, nevezetesen annak 106-os szakaszában. Nos, ennek a szakasznak az egyik előírása értelmében amennyiben egy magánszemély egyénileg vagy egy társulási forma keretében jövedelmet realizál, de azt „megdézsmálják” a kedvezőtlen időjárási jelenségek, olyanok, amelyeknek természeti csapás jellegük van (fagy, jégeső, szárazság, bőséges esőzés stb.), akkor a jövedelmi norma arányosan csökkentendő az esetleges veszteséggel. Ugyanakkor feltétel az is, hogy a megművelt területnek vagy állatállománynak több mint 30 százalékát érintse kedvezőtlenül az az éghajlati esemény. Ebből a megszövegezésből az is kiderül, hogy azon jövedelmekről, illetve adókról van szó, amelyek beilleszkednek a jövedelmi normákra vonatkozó előírásokba (a törvény 105-ös szakaszáról van szó).
Eljárás
A törvény vonatkozó előírásaival összhangban jelent meg a Hivatalos Közlöny június 24-i számában a közpénzügyi miniszternek ama 2016/1863-as számú rendelete, amellyel jóváhagyta a mezőgazdasági tevékenységek esetében a jövedelmi normák csökkentésére vonatkozó eljárást és az azzal kapcsolatos űrlapokat. Ennek értelmében, akik annak idején benyújtották a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatot, a 221-es űrlapot, s akik esetében bekövetkezett a már említett 30 százalékot kitevő „károkozás”, kérhetik a jövedelmi norma csökkentését. Ennek van egy konkrét előfeltétele, nevezetesen az, hogy az érintett magánszemély kérésére meg kell állapítani a károkat, a veszteségeket fel kell becsülni, nevezetesen egy olyan bizottság által, amelyet a prefektusi rendelet révén neveznek ki, összhangban a 2015/227-es törvény előírásaival. A most megjelent miniszteri rendelet melléklete tartalmazza az érintett magánszemély által benyújtandó, a kár megállapítására vonatkozó kérés típusnyomtatványát is. Ezt a kérést ahhoz a területi-közigazgatási egységhez kell benyújtani, amely körletében bekövetkezett a kárt okozó természeti csapás. Ennek alapján, illetve a kárfelmérést követően készül el az arra vonatkozó jegyzőkönyv, amelynek formanyomtatványát ugyancsak tartalmazza a miniszteri rendelet. Annak egy példányát megkapja az érintett magánszemély. Annak érdekében, hogy az haszonélvezője legyen az évi jövedelem csökkentésének, be kell nyújtsa a mezőgazdasági tevékenységekből származó éves jövedelem csökkentésére vonatkozó kérést (amelynek formanyomtatványát ugyancsak tartalmazza a miniszteri rendelet) a területileg illetékes adóhatósághoz. Ennek alapján kerül sor a tulajdonképpeni jövedelminorma-csökkentési eljárásra, s amennyiben az jóváhagyásra kerül, akkor az arra vonatkozó döntést közlik az érintett adófizetőnek is.
Hecser Zoltán
„Kiigazítható” a 221-es űrlap...[/caption]
Kár ide vagy oda, elméletileg fizetni kellene a jövedelmi adót, de a törvény számol azzal, hogy bekövetkezhetnek jelentős károkat okozó természeti csapások. Erre tételesen utalás van az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvényben, nevezetesen annak 106-os szakaszában. Nos, ennek a szakasznak az egyik előírása értelmében amennyiben egy magánszemély egyénileg vagy egy társulási forma keretében jövedelmet realizál, de azt „megdézsmálják” a kedvezőtlen időjárási jelenségek, olyanok, amelyeknek természeti csapás jellegük van (fagy, jégeső, szárazság, bőséges esőzés stb.), akkor a jövedelmi norma arányosan csökkentendő az esetleges veszteséggel. Ugyanakkor feltétel az is, hogy a megművelt területnek vagy állatállománynak több mint 30 százalékát érintse kedvezőtlenül az az éghajlati esemény. Ebből a megszövegezésből az is kiderül, hogy azon jövedelmekről, illetve adókról van szó, amelyek beilleszkednek a jövedelmi normákra vonatkozó előírásokba (a törvény 105-ös szakaszáról van szó).
Eljárás
A törvény vonatkozó előírásaival összhangban jelent meg a Hivatalos Közlöny június 24-i számában a közpénzügyi miniszternek ama 2016/1863-as számú rendelete, amellyel jóváhagyta a mezőgazdasági tevékenységek esetében a jövedelmi normák csökkentésére vonatkozó eljárást és az azzal kapcsolatos űrlapokat. Ennek értelmében, akik annak idején benyújtották a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó nyilatkozatot, a 221-es űrlapot, s akik esetében bekövetkezett a már említett 30 százalékot kitevő „károkozás”, kérhetik a jövedelmi norma csökkentését. Ennek van egy konkrét előfeltétele, nevezetesen az, hogy az érintett magánszemély kérésére meg kell állapítani a károkat, a veszteségeket fel kell becsülni, nevezetesen egy olyan bizottság által, amelyet a prefektusi rendelet révén neveznek ki, összhangban a 2015/227-es törvény előírásaival. A most megjelent miniszteri rendelet melléklete tartalmazza az érintett magánszemély által benyújtandó, a kár megállapítására vonatkozó kérés típusnyomtatványát is. Ezt a kérést ahhoz a területi-közigazgatási egységhez kell benyújtani, amely körletében bekövetkezett a kárt okozó természeti csapás. Ennek alapján, illetve a kárfelmérést követően készül el az arra vonatkozó jegyzőkönyv, amelynek formanyomtatványát ugyancsak tartalmazza a miniszteri rendelet. Annak egy példányát megkapja az érintett magánszemély. Annak érdekében, hogy az haszonélvezője legyen az évi jövedelem csökkentésének, be kell nyújtsa a mezőgazdasági tevékenységekből származó éves jövedelem csökkentésére vonatkozó kérést (amelynek formanyomtatványát ugyancsak tartalmazza a miniszteri rendelet) a területileg illetékes adóhatósághoz. Ennek alapján kerül sor a tulajdonképpeni jövedelminorma-csökkentési eljárásra, s amennyiben az jóváhagyásra kerül, akkor az arra vonatkozó döntést közlik az érintett adófizetőnek is.
Hecser Zoltán

